Nők a terror ellen – Így inspirálhatnák a magyar társadalmat is

2017. augusztus 8., 09:25

Szerző:

Augusztus 10-én az A38 Hajón vetítéssel egybekötött beszélgetést rendeznek Ahol a női harcos NEM díszlet címmel. Az Ökofilmklub-Budapest régóta készül az eseményre, amelynek középpontjában az Iszlám Állam ellen harcoló kurd nők állnak.

Az est első részében egy, a témát körüljáró filmet tekinthet meg a közönség, ezt szakmai beszélgetés követi. A szervezők fontosnak tartják, hogy szakemberek közreműködésével beszélgessenek az adott témáról, a közönség aktív bevonásával. A mostani esemény meghívott vendége Jászberényi Sándor haditudósító és író, aki kurdisztáni útjain interjút készített a harcokban részt vevő nőkkel.

Az Ökofilmklub-Budapest kezdetben környezetvédelmi, környezet-egész­­­ségügyi témájú filmekről szervezett szakértői filmnézéseket, majd a társadalmi fenntarthatóság felé nyitott. A szervezők számos témával foglalkoznak az eseményeiken (például családon belüli erőszak, rendszerkritika, klímaváltozás, gazdasági válságok, kisebbségi lét).

A kurd nők helyzetét megvitató est a szervezők szerint azért is fontos lehet, mert ők az élő példa arra, hogy a nők igenis elérhetik a céljaikat és kivívhatják megbecsült helyüket a társadalomban, ami inspirálhatná a magyar társadalmat és a magyar nőket is.

– Az a küldetésünk – mondta a 168 Órának Bárdos Rita szervező, az est moderátora –, hogy provokatív témákon keresztül kritikai gondolkodásra és cselekvésre ösztönözzük a nézőket egy fenntarthatóbb világ kialakításának érdekében. A lényeg a megoldáscentrikusság, hogy ne csak tanuljunk, hanem cselekedjünk is utána valamit.

A belépés ingyenes.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.