Mit is tett Károlyi Mihály?

A Jobbik kezdeményezésére a Fidesz döntött Károlyi Mihály szobrának eltávolításáról. Szerintük nincs helye a Parlament mellett.

Akik vádolják, nem ismerik a magyar történelmet, és a töredékét nem tették a nemzetért, mint amit ő. Melldöngetés van bőségesen, de hányan mondhatják el magukról, hogy érdemben tettek valamit az elesettekért?

Az egyik vádpont szerint leszerelte a magyar hadsereget, és ezzel előkészítette a trianoni békeszerződést.

1919-ben közel négy éve folyt a háború, az egészséges férfiak zöme a fronton volt. Ebben az időben nagyobbrészt kézi erővel művelték a földet, így az öregek, nők, gyermekek végezték a nehéz fizikai munkát. Az emberek éheztek, az egészséges férfiak a harctéren voltak, termelők helyett ellátottak voltak.

Károlyi grófnak elege lett a háborúból, a pusztulásból és a romokból, hozzá akart fogni az ország újjáépítéséhez, ezért hazahívta, leszerelte a katonákat, és hogy valóban képesek legyenek termelni, törvényt hoztak a nagybirtokok felosztásáról – ezt ő maga meg is tette, követői sajnos nem akadtak.

Mit kellett volna tennie? Tovább harcolni, amíg az utolsó magyar katona is elesik? Akik Károlyi tehetetlenségéről beszélnek, végiggondolták, milyen következménye lett volna a harc folytatásának?

Még ma is azt képzelik sokan, hogy a békekötés utáni határokat meg lehetett volna változtatni. Ezt képzelték a csehek, a románok, és a szerbek is, akik bevonultak Magyarországra és hatalmas területeket foglaltak el. 1919-1920 során azután a győztes hatalmak (Franciaország, Anglia, Egyesült Államok, Olaszország) képviselői az érintettek megkérdezése nélkül megrajzolták Európa új államhatárait, és rákényszerítették a vesztesekre az általuk diktált békeszerződést.

Ha a magyar honvédség tovább harcol, teljesen értelmetlenül esett volna el további sok ezer katonánk, mert még ha sikerül is győzelemre vinni a hadjáratot, 1920-ban vissza kellett volna vonulni a trianoni határok mögé.

Téves az a vád is, hogy Károlyi Mihály szabadította ránk a kommunista rezsimet. 1919 februárjában a kommunista párt tüntetést szervezett, ami lövöldözésben végződött. Károlyi ekkor börtönbe záratta a kommunista párt vezetőit, többek közt Kun Bélát is.

1919 márciusának végén az antant átadta a Vix jegyzéket, át kellett volna engedni hadseregük számára az ország középső részét, hogy felvonuljanak Szovjet-Oroszország ellen. Károlyi visszautasította a jegyzéket, mert ez az ország megszállását jelentette volna, ezután kormányával együtt lemondott, átadta a hatalmat a Szociáldemokrata Pártnak, majd külföldre emigrált.

Másnap a szociáldemokraták kiengedték a börtönből Kun Bélát és társait, és hatalomra segítették őket.

A háború után 1945 áprilisában egyike volt annak a nyolc, Ideiglenes Nemzetgyűlés által választott személynek, akiket meghívtak a parlamentbe képviselőnek.

1946-ban a kisgazda többségű új nemzetgyűlés törvénybe iktatta Károlyi Mihály érdemeit és semmisnek mondta ki az ellene hozott ítéleteket.

1947-től vállalta Magyarország párizsi nagyköveti tisztét, de látva a Rákosi rezsim bűneit, 1949-ben lemondott, és élete végéig emigrációba vonult.

Miniszterelnökségéhez fűződik több mint negyven néptörvény és csaknem négyszáz rendelet, az új választójogi törvény, melynek alapján minden hazai nyelven írni-olvasni tudó 21 éven felüli férfi és 24 éven felüli nő szavazati jogot kapott, továbbá a sajtó-, az egyesülési- és gyülekezési szabadság törvénybe iktatása, a háború következtében az összeomlás szélére sodródott gazdaság, a tömegessé vált nyomor és infláció körülményei között szociális reformok bevezetése (munkanélküli-segély, az adóhátralék elengedése, a 14 éven aluli gyermekek foglalkoztatásának betiltása, béremelés, a leszerelt katonáknak jelképes végkielégítése) és tervezték a nyolc órás munkanap bevezetését, továbbá a társadalombiztosítás kiterjesztését is.

Ezek után felmerül a kérdés: miért érdemtelen Károlyi Mihály, az első köztársaság miniszterelnöke, hogy ott álljon a szobra a Parlament mellett?

Faragó György