Máté Gábor szerint akár még diáklázadás is jöhet, ha a hatalom nem lép vissza
„Nagyon megrendítő volt. Kibírtam mindenesetre. Nem ájultam el és nem kezdtem el zokogni” - árulta el Máté Gábor az ATV Egyenes beszéd című műsorában, mit érzett, amikor felmondása után a tanítványai szerenáddal búcsúztattak. Máté huszonhét évig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE).
A budapesti Katona József Színház igazgatója, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező azt mondta: az egyetemfoglaló diákok önállóan szervezik a tiltakozást a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium térfoglalása ellen, az oktatóknak ahhoz nincs közük. Azt is elmondta, nem hagyta ott az osztályába járókat, bár hivatalosan Székely Kriszta viszi tovább a csoportot, nem szakad el egyetlen tanítványától sem.
„Nem őket hagytam ott, hanem ebből szálltam ki” – mondta. „Székely Gábor tanárom volt, két évig tanított engem. Amikor őt leköpik, akkor azt is leköpik, aki én lettem”, tette hozzá. Az egész színházi nyelvet megváltoztató emberek arcába köptek ezek a felelőtlen emberek. Máté szerint az SZFE-n folyó oktatást kritizáló kuratóriumi tagok „azt sem tudják, mi folyik ott. Nem járnak vizsgákra, valami vezényszóra nekiestek, és aljas módon meghazudtolták mindazt, amit elvégeztünk.”
A kérdésre, lehet-e keresztény, nemzeti, magyar színházi, filmes vagy televíziós oktatást bevezetni - amit Vidnyánszky Attila szorgalmaz - hatalmi szóval, Máté úgy válaszolt: „Mi nagyjából ezt csináltunk. Az egész magyar kultúra a nyugati kultúrkör keresztény-zsidó kultúrájából táplálkozik. Tehát a keresztény dolog kilőve. A nemzeti abszolút kilőve, hiszen a magyar irodalom, a magyar drámairodalom és -történet mindig is nagyon erős helyet kapott az oktatásban. Annál magyarabb dolgot pedig, minthogy magyarul oktatunk, itt dolgozunk, mindig olyan dolgokra hívjuk fel a hallgatók figyelmét, ami hat vagy hathat azokra, akiknek a színházat, a filmet vagy egyéb művészeti ágat csinálni kell. Ennél hazafiasabb dolgot nem nagyon tudok egyelőre elképzelni. Lehet, hogy van. Lehet, hogy ez műbajuszt jelent vagy kacagányt. Ha azt, akkor az nem az új művészet.”
Vidnyánszky Attiláról azt mondta: színházilag nem itt nevelődött, ezért szerinte bizonyos szavakról nem pontosan tudja, hogy Magyarországon mit jelentenek. „Ezért belecsúszik néha olyan dologba, amiért aztán nekiesnek.”
Úgy vélte, a hatalom nem gondolta át kellőképpen, milyen típusú darázsfészekbe nyúl bele, mert itt a tehetséggel találkoznak. “És a tehetség nagyon sokszor nagyon jól érzékeli a világ változásait.” Máté szerint, ha a hatalom nem lép vissza, akár még diáklázadás is következhet. „Olyan értelemben, hogy a diákság nem hagyja, hogy olyan dolgot tanítsanak neki, amit felületesnek, szakmailag nem eléggé izgalmasnak éreznek.”
