Ma lenne hatvan éves a pop királya, Michael Jackson

2018. augusztus 29., 18:53

Szerző: Herczeg Szonja

Nem vagyok az a rajongó típus, és soha nem értettem az ismeretlenek iránti feltétlen imádatot. Ám gyerekkoromban még én is beleestem a megfoghatatlanul magával ragadó plátói szerelembe, a zenén keresztül egyetlen emberbe, Michael Jacksonba.

Míg sok hasonló kölyök szobájának a falát zenekari poszterek díszítették, az enyémen, ha jól emlékszem ilyenből csak egy volt, Michael Jackson a fekete, csillogó dzsekijében, már fehér bőrűen a Bad album borítóképén. Első eredeti, nem a rádióból másolt kazettám a Dangerous volt, amit szó szerint ronggyá hallgattam, mivel a végén már sokszor becsípte a magnó a szalagot, így ceruzával kellett kipiszkálgatnom minden ötödik percben.

Fotó: Freewallpaper

Ez a nyolcvanas évek vége, a kilencvenes évek legeleje volt, az az időszak, amikor Michael Jacksont legfeljebb egyre változó, furcsa külseje miatt kritizálták, de a gyermekmolesztálási ügye még nem került elő.

Barátja, Elizabeth Taylor nevezte először a pop királyának, ami később ráragadt. Ha élne, ma lenne 60 éves.

Michael Joseph Jackson 1958. augusztus 29-én született az indianai Garyben, egy afroamerikai munkáscsalád nyolcadik gyermekeként. A Jackson család egy kétszobás házban éltek a Jackson utcában. Michael édesanyja, Katherine Esther Jackson otthagyta a baptistákat, hogy Jehova Tanúja legyen. Zongorázott, klarinétozott és maga is énekes szeretett volna lenni, de hogy a család megéljen, egyházi teendői mellett részmunkaidőben a bolti eladóként dolgozott. A családfő, Joe Jackson egykor ökölvívó volt, később viszont acélgyári munkásként dolgozott. Gitározott a Falcons nevű helyi blueszenekarban, hogy ezzel egészítse ki a család jövedelmét.

Michael és apja kapcsolata több mint feszült volt, ami némileg magyarázatot is ad a popsztárt élete végéig elkísérő problémákra. Joe rendszeresen szíjjal verte gyerekeit, főként a legkisebbet, Michaelt. Az összesen talán két-három, nagyobb lélegzetű tévés interjúban, amelyet a popsztár adott, elmesélte hogy az apjuk látástól vakulásig ének- és táncpróbákat tartott nekik, és ha nem találták el a megfelelő hangot vagy mozdulatot, keményen megverte őket. Michael szerint apja sokszor csúfot űzött belőle, amiért túl nagy orra van, gúnyolta külsejét, nem hagyta pihenni, folyamatosan kimerült volt és alvásproblémái már akkor elkezdődtek. Soha nem játszhatott, nem lehettek barátai, nem mehetett el egy játszótérre. Valószínűleg nem tudott felnőni és ezzel magyarázta, miért érzi magához sokkal közelebb a gyerekeket, mint a felnőtteket.

Érdekes, hogy míg Michael felismerte a családon belüli erőszakot, édesanyja és testvérei, Jackie, Tito, Jermaine és Marlon később is úgy nyilatkoztak, hogy szigor és a sok durva verés valójában a javukat szolgálta, hiszen így távol tartotta őket attól, hogy bajba és rossz társaságba kerüljenek. Michael ezzel szemben magányos és félelemmel teli gyermekkorról beszélt.

1964-ben Michael és Marlon is csatlakozott a Jackson Brothers néven futó családi zenekarhoz, melyben Jackie, Tito és Jermaine zenéltek. Egy évvel később a csupán hat éves Michael már a frontember Jermaine-nel megosztva énekelt. Később a zenekart Jackson 5-ra keresztelték át.

Miután 1965-ben megnyertek egy helyi tehetségkutatót, turnéra indultak és 1966-1968-ig a középnyugatot járták és Chitlin Circuitban, azaz a rasszista szegregáció idején feketék számára biztonságosnak tartott szórakozóhelyeken léptek fel. Ezek között akadtak koktél- és sztriptízbárok is, amelyek világa elég furcsán hatott a csupán 7-8 éves Michaelre.

A Jackson 5 több számot, köztük a Big Boy-t is még szülővárosuk lemezkiadójánál, a Steeltown Recordsnál adták ki, míg 1969-ben leszerződtette őket a Motown. Los Angelesbe költöztek, és nem sokkal később már a Rolling Stone magazin írt Michaelről mint őstehetségről. A zenekar toplista-rekordot is döntött, amikor első négy szólólemezük, az I Want You Back, az ABC, a The Love You Save és az I'll Be There is a Billboard Hot 100 első helyére került.

A Jackson családnak többé már nem kellett nélkülöznie. A kaliforniai Encinoba költöztek egy 8000 négyzetméteres birtokra.

Michael 13 éves volt, amikor szólókarrierbe is kezdett. Ekkor még a Jermaine kiválása után a The Jacksonsra keresztelt formáció tagja is volt, de már szeretett volna saját útjára lépni. 1978-ban New Yorkba költözött, filmszerepet is kapott, a kritikusok és nézők körében egyaránt csúfosan megbukott The Wizben ő volt a Madárijesztő. 

Tizenkét éves volt, amikor egy partin megismerte Quincy Jonest, az R&B legendáját, aki pár évvel később maga kérte az addigra feltörekvő énekest, hadd legyen a következő szólólemezének producere. Ekkorra már megjelent a Got to be there, a Ben, a Music and Me és a Forever, Michael című szólóalbuma, amelyek nem hozták el az átütő sikert. Nem úgy, mint a Jonesszal közösen készített, 1979-es funkos hangzású Off the wall, ami már széles körben nevet szerzett az énekesnek. Az albumra Rod Temperton, Stevie Wonder és Paul McCartney is írt dalokat. Az Off the wall összesen 20 millió példányban fogyott el.

1980-ban Jackson három díjat is nyert az American Music Awardson és egy Grammy-t is a Don't Stop 'til You Get Enough című számért. De hiába az elismertség, még így sem volt elégedett magával, ennél is nagyobb sikerre vágyott. 1981 és 1983 között a Queen legendás frontemberével, Freddie Mercuryvel vett fel számokat, mint a State of shock, a Victory és a There must be more to life than this-t. A számok végül csak 2014-ben láttak napvilágot, mert a két zenész kapcsolata megromlott. A Queen menedzsere szerint ennek oka az volt, hogy Jackson furcsán kezdett el viselkedni, például be akart vinni egy lámát a stúdióba.

Eljött 1982, a Thriller éve, amely örökre bevéste Jackson nevét a poptörténelembe. Ez az album, amelyen szerepel a Billie Jean és a Beat it is, hét Grammyt és nyolc American Music Awardsot nyert, a mai napig vezeti a világ és az Egyesült Államok albumeladási listáját közel 100 millió példánnyal. A Thrillerhez készített tizennégy perces videoklip John Landis rendezésében szintén mérföldkő volt a zenei történelemben. Érdekességként hozzátesszük, hogy a kisfilm elején szereplő mondat, melyben Jackson hangsúlyozza, a klip csupán egy klip, nem pedig hitét jelképezi az okkultizmusban, amire állítólag azért volt szükség, mert a mélyen vallásos édesanyja, amikor meglátta a zombikkal teli filmet a szívéhez kapott. Félt, hogy fia elfordult a Istentől. 

1983. március 25-én Jackson újra összeállt testvéreivel a Motown kiadó huszonöt éves évfordulóján, amit az NBC televíziós csatorna közvetített. A show-t májusban adta le a tévé és közel 47 millióan nézték, ahogy Jackson először bemutatja moonwalkját a Billie Jean alatt. A mozdulatsort még három évvel korábban a Soul Train táncosa, Jeffrey Daniel tanította meg neki. Minden bizonnyal ő sem gondolta volna, hogy nem csak a dal, de a mozdulatsor is óriási ovációt kap és a New York Timestól kezdve a Rolling Stone magazinig minden nagyobb sajtóorgánum külön foglalkozik majd vele.

Jackson 1984-ben már akkora név volt, hogy a Pepsi felkérte reklámarcnak, ami turnékat, hatalmas promóciós lehetőségeket hozott magával. Jackson és testvérei egy ehhez készülő reklámfelvételen voltak, amikor egy pirotechnikai eszköz véletlenül felrobbant mellette, a haja pedig lángra kapott. Az énekes másod és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett a fejbőrén. Több műtéten átesett, nagy fájdalmai voltak és ekkortájt műtötték meg másodjára orrát is, amiről azt mondta: még gyerekkorában egy próba alatti baleset közben tört el, és sokadik műtétre sem jött teljesen rendbe a légzése. Állítólag a fájdalomcsillapítóktól való függése az égési sérülései után kapott gyógyszerek miatt alakult ki. 

A baleset után a Pepsi 1,5 millió dolláros kártérítést fizetett az énekesnek, amit ő egy kórház égési osztályának adományozott. El is nevezték róla, Michael Jackson Burn Centernek. Jackson és a cég között nem maradt harag, később is együtt dolgoztak számos kampányban, például a soron következő Bad album promóciós turnéján.

De Jackson nem csak a kórháznak, de számos szervezetnek adományozott, főként alkohol- és drogproblémákkal küzdők segítésén dolgozóknak. Humanitárius tevékenységéért 1984-ben az amerikai elnök, Ronald Reagan kitüntette. Még ebben az évben, utoljára ment közös turnéra testvéreivel, a Victory Tourra, onnantól kezdve már csak szólókarrierjét folytatta.

1985-ben vette fel Lionel Richie-vel közösen írt dalát a rengeteg világsztárral együtt énekelt We Are the Worldöt. A bevételekből származó összeget az afrikai és amerikai mélyszegénységben élők megsegítésére adományozták (Jackson élete végéig jótékonykodott, a Man in the Mirror szólóalbum teljes bevétele mellett 1985-1990 között közel félmillió dollárt adott afroamerikai fiatalok oktatására). A dal négy Grammy-díjat hozott Richie-nek és Jacksonnak.

Az énekes bőrszíne a nyolcvanas évek közepétől egyre világosabb lett. Sokak spekulálni kezdtek, fehérítteti magát, amiről Jackson azt mondta, a feltételezés is fájó neki, hiszen ő nem szégyelli, hogy afroamerikai. Ezzel szemben, ahogyan azt a boncolási is kimutatta, vitiligóban szenvedett, egy krónikus bőrbetegségben, ami a melanociták működési rendellenessége miatt kifehéríti a bőrt. Mindemellett többen állították, hogy bár ez igaz, Jackson a fennmaradó bőrfelületet fehérítette. Így került kapcsolatba, majd jó barátságba egy ausztrál bőrgyógyásszal, akinél megismerte második feleségét, két gyerekének anyját, Debbie Rowe-t, a doktor asszisztensét.

Jackson ekkoriban még a maga javára használta a róla szóló híreszteléseket, sőt, állítólag ő maga etette a sajtót a képtelen történetekkel. Az egyik szerint egy oxigénkabinban alszik, koporsószerű üvegben. A másik szerint sok pénzt adott volna Joseph Merrick, az Elefántemberként elhíresült férfi csontjaiért. Sokan eleinte azt is teljes elmebajnak tartották, hogy Jackson egy laboratóriumból megmentett csimpánzzal él, akit Bubblesnek hívtak. Ez utóbbi bizonyítottan igaz volt.

Jacksonra nagy nyomás nehezedett, hogy meg tudja -e ismételni a Thriller óriási sikerét. 1987-ben aztán megjelent  a Bad, ami szintén a toplisták élén landolt olyan számokkal, mint a Dirty Diana, a címadó Bad (amelynek videoklipjét Martin Scorsese rendezte) vagy a Man in The Mirror. 2012-re nagylemezből 50 millió példányt adtak el belőle.

1988-ban jött ki első, önéletrajzi kötete a Moonwalk, majd a Moonwalker film is, amelyben élő koncertfelvételek, rövid film és klippek (köztük a Smooth Criminal című számé) voltak. Ugyanebben az évben vette meg a kaliforniai Santa Ynezben a Neverland birtokot 17 millió dollárért.

Neverlandből kész gyerekparadicsomot varázsolt, vidámparkkal, állatkerttel, mozival. A szekér futott, 1991-ben újította meg akkor már Sony-val érvényes szerződését rekordösszegű 65 millió dollárra. Ebben az évben adta ki Dangerous albumát, rajta a Black or white és a Heal the world című számokkal. Utóbbiról kapta nevét 1992-ben alapított alapítványa, amely nehéz sorsú gyermekeket vitt a Neverland birtokra, hogy használhassák a vidámparkot és egyéb létesítményeket, illetve dollármilliókat költött háborús övezetekben élő gyerekek megsegítésére.

A Dangerous világkörüli turné 1992-ben indult és 1993 novemberében ért véget összesen 70 koncerttel és 100 millió dolláros bevétellel. 1993 januárjában Jackson volt a sztárfellépő a Super Bowl félidejében, ami a sportesemény történetében először nagyobb nézőszámot hozott, mint maga a játék. Ugyanebben az évben adta élete második televíziós interjúját Oprah Winfrey-nek, akit beengedett Neverlandbe. Itt mesélt először nyíltan apja bántalmazásáról, tisztázta az őt övező pletykákat és mondta ki először, hogy bőre fehérsége vitiligo miatt van.

Nem sokkal később, újabb díjak bezsebelése után tört derékba az énekes karrierje. Egy akkor tizenhárom éves fiú, Jordan Chandler és az apja azzal vádolta meg, hogy Jackson molesztálta a gyereket. A kisfiú anyja nem hitte el, hogy az énekes bántotta volna fiát, és egy hangfelvétel is nyilvánosságra került, melyben a fiú apja arról beszél, ha megnyerik ezt a pert, akkor jó sok pénze lesz, Jackson karrierjének viszont befellegzett.

A rendőrség házkutatást tartott Neverlanden, melynek során több meztelen, vagy félmeztelen fiút ábrázoló képeket tartalmazó könyveket találtak, és bizonyítékként fényképeket készítettek Jackson nemi szervéről, amit később Jordan Chandler pontosan le is írt. A nyomozás végül mégis eredménytelenül zárult, Chandlerék pedig peren kívül megegyeztek Jacksonnal, aki 22 millió dollárt fizetett nekik. A papíron Jackson nem ismeri el a molesztálást, ártatlannak vallja magát, amit a család alá is írt. A család ügyvédje tagadta, hogy Jackson megvette volna Chandlerék hallgatását.

A Los Angeles-i rendőrség az FBI-jal és a gyámhatósággal együtt végül arra jutott, hogy nincs elegendő terhelő bizonyíték arra, hogy az énekes bárkit is molesztált volna.

Jackson az első botrány idején került közelebbi kapcsolatba első feleségével, Elvis Presley lányával, Lisa Marie-vel. A színésznő támogatta az énekest, és hitte, hogy ártatlan. Aggódott Jacksonért, aki már ekkor túlzásba vitte az öngyógyszerezést, és meggyőzte, vonuljon elvonókúrára. Állítólag Presley győzte meg arról is, hogy állapodjon meg a Chandler családdal, hogy végre nyugta legyen. 1993-ban házasodtak össze, majd két év múlva, békésen elváltak.

1995-ben jelent meg Jackson dupla albuma a HIStory: Past, Present and Future, rajta a You are not alone, az Earth Song és a They Don't Care About Us. Jackson továbbra sem volt jó bőrben, egy 1995-ös próbáról mentő vitte el, később kiderült, pánikrohama volt a sok stressztől.

A HIStory World Tour 1996 szeptemberétől 1997 októberéig tartott, Jackson összesen 82 koncertet adott. Ez alatt vette feleségül régi barátját, bőrgyógyásza asszisztensét Debbie Rowe-t, akitől később két gyermeke született. 1997-ben jelent meg a Blood on the Dance Floor: HIStory in the Mix Remix albuma, amely hatmilliós eladással minden idők legjobban fogyó remix-albuma lett.

Utolsó lemeze 2001 októberében jelent meg Invincible címmel, hat év hatásszünet után. Bár sikeres volt, Jackson folyamatos konfliktusa a kiadójával, a Sony-val, amely alig volt hajlandó beszállni a promócióba. Szakértők szerint a nagylemezt nem a megfelelő időben dobták piacra.

2002-ben megszületett Jackson harmadik gyermeke, Prince Michael Jackson II. Máig nem tudni, ki az anyja. Ugyanebben az évben megkapta az Évszázad előadóművészének járó díjat, és életében először megengedte egy tévéstábnak, hogy dokumentumfilmet készítsen az életéről.

A brit televíziós személyiség, Martin Bashir 2003-tól így mindenhova bejárást kapott, követhette Jacksont bármerre ment. Ő örökítette meg a hírhedt pillanatot, amikor az énekes az újszülött gyerekét kilógatta a negyedik emeleti ablakból. A Living with Michael Jacksont 2003-ban mutatták be, és egy valóban felkavaró jelenetben látszik és hallatszik, ahogy Jackson egy fiatal fiú kezét szorongatva éppen azt beszéli meg vele, hogyan fognak aludni. Az énekes halála után Bashir azonban azt nyilatkozta, ő maga nem volt szemtanúja semmi olyannak, ami aggodalomra adott volna okot, egyszerűen azt mondta, láthatóan nagyon kötődött a gyerekekhez.

A film bemutatója után a gyermek és édesanyja is feljelentette az énekest, akit le is tartóztattak. A per alatt Jackson állította, hogy az együttalvásoknak semmiféle szexuális tartalma nem volt. 2005-ben végül felmentették az énekest, aki ezután egy időre Bahreinbe költözött Abdullah sejk vendégeként.

Jackson anyagi problémái 2006 környékén kezdődtek, amikor takarékossági okokból lezárta Neverland fő épületét. Állítólag hatalmas tartozásokat halmozott fel többek felé, 2008-ban nagy aukciót tartott a birtokán lévő tárgyakból.

Az énekes láthatóan egyre rosszabb bőrben volt, mégis, sokak meglepetésére 2009 márciusában bejelentette, hogy visszatér és This is it néven világkörüli turnéra megy.

Egy később bemutatott dokumentumfilmen látszik, hogy Jackson bár mindent belead, nincs jó állapotban. Az egyik próba utáni napon történt, hogy 2009. június 25-én  szokás szerint megkérte személyi orvosát, Conrad Murray-t, hogy segítsen neki elaludni, mert nem tud. Az orvosi altatáshoz használt erős szereket, propofolt, lorazepamot ls midazolamot adott be neki. Bérelt Beverly Hills-i villájából délután fél egykor hívták a mentőket, hogy nem lélegzik. Minden erőfeszítés ellenére nem sikerült megmenteni az életét. A szíve több újraélesztési kísérlet után helyi idő szerint délután 2 óra 26 perckor (magyar idő szerint este 9 óra 26 perckor) felmondta a szolgálatot a kórházban. Halálában Jackson egyébként majdnem magával rántotta az internetet is. A hírt először világgá repítő TMZ, a Twitter és a Wikipédia egy időre lefagyott, a CNN honlapján egy óra alatt ötször annyi olvasó járt, mint máskor ugyanabban az időszakban, a Google pedig először azt hitte, hogy hackertámadás éri, olyan sokszor írták be a keresőjébe az énekes nevét.

Élete ugyanolyan tragikusan ért véget, amilyen tragikusan kezdődött. Hiába volt a kettő között sokak számára inkább földöntúli lény, érinthetetlen ikon. Temetését élőben közvetítették, közel 31 millióan nézték. Ennél többen csak Diana hercegnő és Ronald Reagan búcsúztatását követték.

Az énekes halála ügyében később nyomozást indítottak, és vád alá helyezték személyi orvosát, akit később gondatlanságból elkövetett emberölés miatt elítéltek. Két évig volt börtönben.

(Források: The New York Times, Time, Rolling Stone, BBC, The Guardian, CNN, YouTube)