Kovács Patrícia szégyent érzett, amikor látta Eszenyi Enikőt a Mambo Italianóra ugrálni tigrisjelmezben

Kovács Patrícia a közéletben is aktív színésznő, aki az elsők között szólalt meg a Vígszínházban tapasztalt hatalmi visszaélésekkel kapcsolatban, de hallatja a hangját az SZFE körüli botrányban. A 24-hu-nak beszélt részletesen. 

Minden ismertséggel rendelkező embernek oda kéne állnia fontos ügyek mellé, főleg most, amikor a Tao-ügy, az Eszenyi botrány, a Mintaapák-fiaskó, és az SZFE helyzet miatt felbolydult a színházi szakma, mondta az interjúban. Szerinte a szakma összefogása csak részben történt meg, és nem lehet tudni, meddig tart majd. Mivel azonban a Színművészeti minden színésznek meghatározó időszak volt az életében, egyre többen szólalnak fel, elég csak arra gondolni, amikor Máté Gábor lemondása előtti őrségállására rengeteg olyan régi diákja jött el, akik eddig szóba sem álltak egymással.  

“Nekem a színészi identitásom alapköve ez az intézmény. Nem hagyom, hogy bárki is megkérdőjelezze:” - jelentette ki. Ma már nem tart a véleménye miatti esetleges retorzióktól. “Pontosan tudom, hol nem fognak velem dolgozni, mert nem vagyok egy apolitikus ember, fontos számomra a közélet. Azt is pontosan tudom, hogy munkáktól esek el ennek következtében, viszont mérlegelni tudom, hogy nem is éri meg olyan emberrel dolgoznom, aki csak azért nem dolgozik velem, mert „libernyáknak” tart” - fejtette ki véleményét Kovács Patrícia.

A Vígszínházban történt vezetőváltás kapcsán arról is mesélt, a gyomorfekélyt akarta elkerülni azzal, hogy kiállt magáért és kollégáiért. “Bűnösnek gondolom magunkat visszamenőleg, miután tanúi voltunk annak, hogy mik történtek ott. Azért, mert én kaptam egy jó szerepet, éltem azzal a lehetőséggel és sikerem volt, az nem jogosít fel arra, hogy ne védjek meg valakit, akit közben meg bántanak” - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mit szólt ahhoz, hogy a Vígszínház vezetői székéből a botrányai miatt távozni kényszerült Eszenyi Enikő az RTL Klub Álarcos énekes című műsorában kapott szerepet, azt mondta, szégyent és sajnálatot érzett. 

“Azt éreztem a műsort látva, hogy nincs a dolgoknak következménye. Nem azt mondom, hogy Eszenyi Enikő innentől kezdve a négy fal közé legyen bezárva és örök életére bűnhődjön, mert hiszek abban, hogy mindenki tanul a hibáiból, és ennek így kellett történnie valamiért. (...) a visszatérésnek nem így kellene történnie. Egy tehetséges színházi emberről van szó, aki visszatérhetne egy monodrámában, filmben, könyvben, feldolgozva azt, ami történt, hogyan élte meg az egészet. (...) És térjen vissza, dolgozza fel, de hogy egy Mambo Italianóra ugrál tigrisjelmezben, ez a kenyeret és cirkuszt tipikus esete. Igazán sajnáltam, hogy a Vígszínház valaha emblematikus embere erre kényszerül, és senki nem szól neki, hogy ne csinálja.” 

Az interjú teljes szövegét itt olvashatja.