Fakul
Kovalovszky Dániel nyughatatlan kísérletező: mindig új utakra indul. Új sorozatában (amelyből itt csak ízelítőt kaphatnak) például technikai bravúrok sokaságát követi el. Analóg géppel dolgozik színes filmre, aztán a képeket számítógépen digitalizálja s fakítja, alakítja tovább.
Ám a technikai parádé, mint mindig, most is azt a célt szolgálja, hogy az alkotás minél pontosabban közvetítse a művészi szándékot. Ezúttal az emlékek lélektanáról van szó. Kovalovszky végigjárja gyermekkorának helyszíneit (aki a képeken a Normafára, a Hármashatár-hegyre, Óbudára vagy Csákvárra ismerne, nem járna messze az igazságtól), s aztán – ahogy agyunk bonyolult fényképezőgépe is teszi – részleteiben fakítja, homályosítja, kuszálja a képet.
A gyermekkor fakul, de emléke kitörölhetetlen.