Elisabeth Kulman újra énekel

Vagyis nem tette tönkre a véletlen tragédia az oly szépen felfelé ívelő karriert, igaz, a nyár ráment a gyógyulásra, fantasztikus szerepeket kellett lemondani, egyebek között a bemutatkozást a Salzburgi Nyári Fesztiválon. Az újrakezdés nem újdonság számára, de eddig mindig saját elhatározásból módosított a pályán, nem úgy, mint most, amikor a sors akarta ezt a szünetet.

Elisabeth Kulman a burgenlandi Felsőpuján (Oberpullendorf) született, ott is nevelkedett, a család a tartomány magyar kisebbségéhez tartozik. Otthon magyarul beszéltek, s bár azóta vannak már kétnyelvű iskolák, az oktatás nyelve akkortájt számára a német volt. De a magyar beléivódott, mint ahogy a magyar zene, a nóta is: ezeket a dalokat hallotta- tanulta először, ez volt gyermekkora közege. Ezt manapság is jól használja, hiszen egyre bátrabban énekel cd-felvételein magyarul, mint az ezekben a napokban, saját kiadásban megjelent Liszt-CD-n is. És tele van tervekkel, Bartókot, Kodályt szeretne magyarul énekelni. Szívesen emlegeti azokat a magyar zenészeket, akik segítik, mint például Kovács Tibort, a Bécsi Filharmonikusok nagyszerű másodhegedűsét.

Ami azt illeti, bármennyire is muzikális volt a család – amatőr szinten, teszi hozzá – neki eszébe sem jutott ez a hivatás. Miután 1991-ben leérettségizett, az egyetemen a finn-ugor szakot és az oroszt választotta. Igaz, mellette zenetudományt is tanult, és lelkesen énekelt több kórusban is, de a profi énektanulást, kórusbeli barátai ösztönzésére csak1995-ben kezdte meg (Helena Lazarska irányításával) a bécsi Zene - és Előadó Művészeti Egyetemen. Jó volt a hangmagassága, ígéretes szopránnak tartották, amikor 2001-ben két szakon, az opera, illetve a dal és oratórium fakultáson szerzett diplomát. Alig száradt meg a tinta a diplomáján, máris a Volksoper színpadán találta magát, Pamina szerepében. A nagy sikert szerződés koronázta meg, a következő két évben szerep szerepet követett.

Nagyjából ekkor vette észre, hogy ez a szoprán mégis csak túl magas, hiába szeretné, a teste nem akarja, sok, túl megerőltető. Ez tehát az oka annak, hogy miért váltott mezzóra, sőt contraltora – válaszol a kérdésre. De ez nem volt ilyen egyszerű – teszi hozzá. A lelke továbbra is a nagy szoprán szerepekre vágyott. Ám tudta, hiába, ha egyszer a teste nem engedelmeskedik. Kis híján feladta az énekesnői pályafutást, ám aztán kis töprengés után váltott mezzoszopránra. Be kellett látnia, milyen csodálatos érzés, valóságos testi megkönnyebbülés, s lassan a tudat is átállt a gondolatra, hogy mennyivel jobb az erőlködés félelme nélkül énekelni. Csakhogy a környezete nehezen vette a váltást, a Volksoper pedig egyenesen szerződést bontott. Elisabeth Kulman, az ígéretes szoprán kellett, de a mezzoszopránra nem tartott igényt.

Ez volt a második újrakezdés. Nulláról indult, s ha az énektanárnője nem tartja benne a lelket, valószínűleg feladja. Aztán besegített a szerencse, a Volksopernek hirtelen a Bocaccioban mégis kellett egy mezzoszoprán, Kulman beugrott első nadrágos szerepébe, s egy évvel a szerződésbontás után már a Carment énekelte. Ugyanott, a Volksoperben. Ez a körülmény külön elégtételt jelentett – mondja ma, amikor már régen tudja, mennyire igaza volt a váltással, és a kitartással. Nem csak egyszeri alkalomról volt szó, a beugrást újabb szerződés követte, majd 2006-tól már az Opera is igényt tartott rá.

Persze azért még mindig akadt keserűség, hiszen 2006-ban már várta volna szoprán szerep Salzburgban is, Mozart Il Re pastore című operájában. Mezzoszopránkánt még négy évet kellett várni, míg tavaly Salzburgban is debütálhatott, először a Pünkösdi Fesztiválon egy Händel opera koncertelőadásán, majd nyáron, Gluck Orfeusz és Euridiké-jében. Hatalmas ováció fogadta az előadást, már csak azért is, mert mindkét címszerepet osztrák énekesnő énekelte, s mi tagadás, bármennyire is kedvelik Ausztriában – Salzburgban, Bécsben – a nemzetközi művészvilág nagyjait, egészen másfajta érzés, ha született osztrák énekes vagy énekesnő állja meg a helyét. Ráadásul ez nem is olyan gyakori. Kulman – és az Euridikét éneklő Genia Kühmeier – mindenkit meghódított. A salzburgi előadás előtörténete is kedves emlék: Kulman 2005-ben Párizsban (a Pina Bausch rendezte táncjáték-változatban) énekelte már Orpheust, s amikor Ricardo Muti a salzburgi előadás szereplőit kereste, ennek alapján őt is meghívta próbaéneklésre.

A bécsi közönséget az Anna Bolena előadásán „vette meg” igazán, amikor ugyancsak nadrágos szerepben, a két körülrajongott világsztár, Anna Netrebko és Elina Garanča mellett még csak halványabbnak sem volt mondható. Hogy milyen érzés volt, érzett-e drukkot? Persze, de csodálatos élménynek bizonyult, nagyszerű tapasztalatnak, és persze a siker is jólesett.

Ekkora már az is kiderült, hogy példátlanul sokoldalú. Amikor 2010 áprilisában Fricka szerepében mutatkozott be Wagner Walkürjében, a sajtó elragadtatottan ünnepelte, s azt írta ez előadásról, hogy az tulajdonképpen Elisabeth Kulman estje volt. Számára ez a sokoldalúság igen fontos – a Walkür és az ugyancsak bécsi Rheingold nem volt véletlen, és nem is folytatás nélkül való. Énekelt Tokióban a Tannhäuserben, és a további tervekben is sok a Wagner, miközben esze ágában sincs elhagyni a belcantot. Sőt, kedves dalait sem: előadóestjei Ausztria-szerte népszerűek, és a zenekedvelők már keresik CD-it is. Sikeres a Mahler és a Muszorgszkij- felvétel – Mahler dalokkal sokszor lép fel-, de a legtöbbet a Liszt-dalok saját kiadásban megjelentetett és mostanában forgalomba került CD-től várja. Mert ez igen közel áll a szívéhez: Liszt szülőhelyén, a raidingi – doborjáni – teremben vették fel, a remek Eduard Kutrowatz közreműködésével, és ami a legfontosabb: magyarul is énekel!

További cikkeket olvashat Ausztriáról a

Sok előadást le kellett mondania a baleset miatt, de most már visszatért. Van hova: 2017-ig szinte tele a naptára – mondja mosolyogva, és még a fontosabbakat is alig győzi sorolni. A helyszínek sokasága – Graz, München, Salzburg, Bochum, Bécs, Genf, később New York. És olyan karmesterek, mint Harnoncourt, Welser-Möst, Fischer Ádám, Thomas Hengelbrock, Zubin Mehta, Sebastian Weigle. A Trisztán és Izolda Bochumban nélküle került ugyan színre, de, A Mahagony város Bécsben, a Ring Münchenben és Genfben– szerencsére már vele – ez csupa gyönyörű feladat, nehézségekkel, sok örömmel.

Kulman Bécsben él, ide tér vissza vendégszerepléseiről. Szerződés köti a Bécsi Operához, ez nagy öröm és megtiszteltetés. A visszatérés örömére megújította honlapját – tisztelői, akik egyre többen vannak, pontos információkat kaphatnak fellépéseiről, amelyek egy-egy részletét videón is láthatják, hallhatják. http://www.elisabethkulman.com/cms/