Az utolsó csepp a pohárban

Zalai Károly, Forrai Ferenc és Borkovics Péter erősen borbarát munkái láthatóak az Újlipótvárosi Klub-Galériában az Egy csepp című kiállításon. Borkovics türkizben játszó üvegszobrocskákkal eleveníti fel a víz(bor)cseppek útját, Forrai borosüvegcímkéket szervezett műalkotássá, Zalai pedig (a sorrend, látják, eredetileg nem alfabetikus, és nem véletlenül: kétségkívül ő a tárlat főszereplője, már csak mennyiségi okokból is) a tőle már megkedvelt parafadugó-műfajban alkotott legutóbbi munkáit mutatja be.

Zalai igazi reneszánsz művész: regényíróként éppoly népszerű, mint festőként – sportteljesítménye sem elhanyagolható (hogy mennyire nem, arról Jolsvai kolléga tudna beszámolni) –, ám bármibe fogjon is, tevékenységét elmélyült filozófiai-művészetelméleti munka előzi meg és követi. (Néha: helyettesíti.) Most is, a legújabb parafafaragásai kapcsán (aki még nem tudná, a képek alapanyaga itt kizárólag borosüvegdugó lehet: van, hogy a minta, van, hogy az ábra, van, hogy a dugókra – nemritkán vörösborral – készülő festmény maga a mű) született egy nagyobb szabású művészetelméleti dolgozat is.

(A cikket teljes terjedelemben elolvashatja a 168 Óra XXIII. évfolyamának 45. lapszámában, melynek nyomtatott vagy digitális kiadását