Alföldi Róbert: Nem lehetünk gyávák

2019. április 9., 18:42

Szerző:

Vizsgálat – (önvizsgálat) – csak merre és hogyan…. az előre… címmel tartotta hétfő este székfoglaló előadását Alföldi Róbert, akit novemberben választottak be a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé. A Népszava tudósítása szerint a terem zsúfolásig megtelt.

A színművész a művészi felelősségről és annak határairól beszélt. Arról, hogy egy művész mit engedhet meg magának és mit nem. Székfoglalójában gyakran megjelentek az önvizsgálat jelei.

Kijelentette, hogy minél zavarosabb a valóság, annál inkább hangosan, szenvedéllyel, mindenféle félelem nélkül és harcosan kell beszélni arról. Megfogalmazása szerint ő ezt teszi, hangosan, szenvedéllyel, néha csapkodva. Mondhatni, kiabálni, tette hozzá.

Beszédében utalt aktuálpolitikai kérdésekre is, például arra, hogy Palkovics László egy levél szerint megzsarolta Lovász Lászlót, az MTA elnökét.

– És ha már itt vagyunk az Akadémián, nem lehet engedni a zsarolásnak, mert akkor örökre elveszítjük a lehetőséget arra, hogy bármikor érdemlegesen bele tudjunk szólni életünk alakulásába. Hogy megakadályozzuk, hogy a hatalom már óvodában, iskolában készítsen elő bennünket arra, hogy soha ne kérdezzünk, csak engedelmeskedjünk, hogy belemásszon a fejünkbe, a lelkünkbe, hogy a belső szabadságunkat tartsa kordában, hogy az alkotói szabadságunkat vegye górcső alá, és döntse el, hogy minek van létjogosultsága, és minek nincs. Hogy pártszimpátiától függjön a tehetség, a lehetőség, az elismerés, a teljesítmény és minden

– jelentette ki.

Fotó: Facebook

Beszélt a színházi életben és a társadalomban kialakult kettészakítottságról is. Úgy véli, nem lehet politikai hovatartozási alapon megítélni, hogy ki hoz létre jobb előadást, ki műveli jobban a szakmát.

Az önkritika mellett azonban sarkosabban is fogalmazott.

– Nem lehet kérdés a kíváncsiság, a nyitottság, a szolidaritás, az önálló gondolkodás, a másik alapvető tisztelete, a hazugság, a becstelenség elítélése, a szolidaritás, a kultúra és gondolkodás teljes szabadsága

– állapította meg.

Javasolta, hogy mindenki kezdjen el azon gondolkodni, hogyan tudja legyűrni a másik iránti megvetését, hogy tud megbocsátani, elfelejteni a szakmai sérelmeket. Emellett azonban fel is szólította a szakmát arra, hogy kötelessége a szabadságot képviselni, minden területen és minden helyzetben.

– Nem lehetünk gyávák. Beszélnünk kell, mondanunk kell még akkor is, ha az nem lesz kifizetődő, akkor is, ha ezzel elveszítjük megérdemelt és megdolgozott pozíciónkat, akkor is, ha ezzel konfliktusokban keveredünk, akkor is, ha ezt a karrierünk sínyli meg, akkor is, ha mindenki azt mondja, hogy ne

– jelentette ki.

(A teljes székfoglaló Alföldi Róbert Facebook-oldalán olvasható.) 

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.