Alapjaiban kellett újragondolni a filmgyártást
Március közepén nemcsak az élet állt le a koronavírus megjelenésével, hanem a teljes filmgyártás is. Kivonultak a legnagyobb bevételt hozó amerikai produkciók – a Halo című Showtime-sorozat, a Terra Vision című Netflix-sorozat, a Dűne, a Nightingale és a Birds of Paradise című mozifilm –, leálltak a reklámügynökségek, és mindenki hazarepült. A magyar filmgyártásnak is egyik napról a másikra kellett leállnia, és jött egy hosszú, három hónapos kiesés. Az amerikai produkciók augusztusban kezdték újra a forgatást, a hazai gyártású filmeket – Madarász István: Átjáróház és Rohonyi Gábor–Vékes Csaba: Szia, Életem! című alkotását – azonban már június elsején elkezdték forgatni.
Ekkor a filmalap utódja,
a Nemzeti Filmintézet (NFI) a biztonságos forgatások érdekében elkészítette a koronavírus elleni védekezéshez szükséges 19 oldalas ajánlását.
A magyar filmesekhez eljuttatott egészségvédelmi terv célja az általános kockázatértékelés és a filmforgatások speciális igényeire kidolgozott egészségügyi óvintézkedések szakszerű összefoglalása volt. A dokumentumot a felkért szakértők a jelenleg érvényben lévő kormányzati ajánlások figyelembevételével készítették, amelyek nem kevés ellentmondásba ütköznek – ezeket a filmgyártásban részt vevő szakemberek nap mint nap megtapasztalhatják. Az NFI mindemellett a munkáltatóknak nem határozta meg, hogy miként biztosítsák a biztonságos és egészséges környezetet, ezt mindenkinek egyénileg kell eldöntenie.
„Fontos tudni, hogy ez egy ajánlás volt, nem pedig kötelező előírás. Produkciókként változnak a megvalósítási és kivitelezési folyamatok” – mondja Gaszner Veronika felvételvezető, aki a stábbal szeptember végén vette fel egy Borsodban forgatott nagyjátékfilm utolsó jeleneteit, korábban pedig több reklámfilm forgatásán is részt vett. „A brosúra tartalmaz olyan anomáliákat, mint például hogy a nagyobb statisztériát váltsa ki VFX (digitális trükk utómunka), ami megvalósíthatatlan, hiszen száz statiszta kifizetése még mindig olcsóbb, mint VFX-szel egy tömeget létrehozni.”
Ennek ellenére mindenki próbálta betartani az ajánlásokat.
A filmintézet lehetővé tette, hogy lehívható legyen egy 30 millió forintos keret arra, hogy a COVID körüli intézkedések miatt felmerülő többletköltségeket ne a már elfogadott és rendelkezésre álló gyártási költségkeretből kelljen finanszírozni,
hanem kiegészítő támogatásként álljon rendelkezésre a produkciók számára. Ez az összeg fedezi az egészségügyi ügyeletet, a tesztek elvégzését és a védőeszközök beszerzését. „Azt kell még tudni erről a 30 millió forintos gyorssegélyről, hogy ez nem egy vissza nem térítendő támogatás, hanem egy olyan összeg, amelyet utólag a forgalmazásból vissza kell finanszíroznia a gyártó cégnek és a filmforgalmazónak. Az produkciónként eltérő, hogy ennek a betartatása milyen mértékben és hány százalékig fog megvalósulni” – mondja a felvételvezető.
Megfelelő óvintézkedések
Minden filmforgatáson jelen kell legyen egy úgynevezett COVID- supervisor, aki azt felügyeli, hogy milyen minőségben és milyen módon valósulnak meg az egészségügyi intézkedések – mint például a lázmérés, a tesztelés vagy a maszkviselés. A megfelelő óvintézkedések lényegesen megnövelik a költségvetést. „A produkciók a vércseppmintából azonnali eredményt mutató IgM teszteket vásárolnak, ennek piaci értéke 9500-10 000 forint körül van. Ki lehet számolni, ha egy stáb leállásonként újra tesztel, az egy összefüggő forgatás esetén is legalább 4-6 tesztelést jelent, és ha átlag 40-50 fős stábról beszélünk, plusz még a kiemelt szereplőket és a statisztákat is teszteljük, akkor az könnyen 60-100 teszt tud lenni, ami már egy forgatás alatt az 5-6 millió forinthoz közelít” – mondja Gaszner Veronika. Emellett csak egészségügyi szakember tesztelhet, amihez biztosítani kell egy mentőautót, és állandóan rendelkezésre kell állnia a forgatás idején valakinek orvosi ügyeletben, aki a stábban esetlegesen felmerülő rosszullétet kezeli. Ezenkívül biztosítani kell a fertőtlenítőszereket, a szájmaszkokat, a kesztyűket és a plexi arcmaszkokat sminkeléskor.
Döntéshelyzetben
„Nagyobb létszámú statisztériánál be kellene tartani egymástól a másfél méteres távolságot, ami szinte lehetetlen” – mondja Veronika. Az IgM tesztek nem túl megbízhatók, és az a sajátosságuk, hogy legalább háromnapos fertőzést tudnak kimutatni. „Ez felvet olyan kérdéseket, hogy célszerű-e a százfős statisztériát végigteszteltetni, vagy elég a hőmérőzés. Erre van a COVID-supervisor, aki érti és ismeri ennek a járványnak a vonatkozásait, és hasznos tanácsokat tud adni. A mi esetünkben elég volt a tömeges hőmérőzés, amellyel jelentősen tehermentesült a költségvetésünk is.” A megadott büdzséből hetente egyszer tudnak tesztelni, így például leállások után, amikor 3-4 napra szétszéled a stáb, mindig fennáll annak az esélye, hogy az IgM teszt a fertőzés első három napja alatt mutat negatív eredményt, majd megfertőződik az egész stáb.
Többletkiadást jelentenek még a catering járulékos költségei – csomagolás és evőeszközök –, mivel a jelenlegi helyzetben előre dobozolt ételeket fogyaszt a stáb. „Elviekben
az az előírás, hogy az ilyen típusú szemetet, amely érintkezik bármilyen testnedvvel és fertőzésveszélyes lehet, elkülönítve tároljuk. Mi Borsodban forgattunk, ahol gyakorlatilag szelektív szemetesek sincsenek, ebben a helyzetben kivitelezhetetlen, hogy ilyen fokú egészségügyi előírásokat be lehessen tartani”
– magyarázza Gaszner Veronika.
„Sok esetben nem a racionalitás érvényesül, hanem azok a kötelező dolgok, amelyek nem biztos, hogy egyenértékűek” – mondja a felvételvezető. Bár a PCR tesztek megbízhatók, egy stáb azért nem tudja használni, mert átlagosan elméletileg két nap, gyakorlatilag öt-hat nap az eredmény, de nem ritkán több mint egy hét. Ha egy stábtag az IgM tesztnél pozitív eredményt produkál, addig nem mehet vissza a forgatásra, ameddig két nap eltéréssel két negatív PCR tesztje nincs. „Mivel a számított napoknál jóval tovább tart megkapni az eredményt, addig ő már kiesik, vagy pótlódik egy másik stábtaggal vagy szereplővel, mert a forgatás emiatt nem állhat le. Nálunk is előfordult, hogy haza kellett küldeni kiemelt szereplőt azért, mert három teszten is halványan megjelent az a csík, hogy COVID-fertőzött lehet. Amíg ezt nem tudjuk teljes biztonsággal kizárni, addig nem engedhetjük be a zárt térbe.”
Amikor minden borul
Talán azok a filmek sínylették meg legjobban a koronavírust, amelyeknek a forgatását épp derékba törte és leállásra kényszerítette a járvány. Madarász István Átjáróház című filmje utolsóként állt le a járvány kezdetekor, és elsőként indulhatott újra. „Mindennap megbeszéltük, hogy még egy napot leforgatunk, majd még egyet, mert Kútvölgyi Erzsébet a veszélyeztetett kategóriába tartozik. Március 14-én volt az utolsó forgatási napunk, amikor reggel azt hittük, még folytatjuk, este pedig kiderült, hogy nem” – mondja a rendező. Még a leállás előtt be tudták fejezni a nagy műtermi etapot, leforgatták a bonyolult és drága jeleneteket, és már költöztek volna be egy toronyház második emeleti lakásába. „Addigra a kiválasztott emeletünkön már kiköltöztettük a lakókat, átvettük a lakásaikat, kifestettük, berendeztük, és egyszer csak szóltak, hogy nincs több forgatás. Na, ezen itt elég sok pénzt buktunk, hiszen vissza kellett állítani a lakóknak a lakást, és visszaadni, emellett más helyszínek is le voltak foglalva, ki voltak fizetve, és azok is mind mentek ki a kukába” – mondja Madarász.
Szántó Gábor gyártásvezető jobbkeze, Marity Bianka felvételvezető úgy emlékszik, hogy a lakóközösség még a leállás előtt ellenük fordult, és ők is érezték, hogy nem tehetik meg, hogy bemenjenek. „Mi voltunk az egyetlen magyar film, amely leállt, és teljesen át kellett alakítanunk a gyártási tervünket, alkalmazkodva ahhoz, hogy bizonyos helyszínek megborultak, ahol eredetileg forgattunk volna” – mondja. Mivel már rögzítették az épület külsejét és az erkélyt, esélytelen volt új helyszínt keresniük.
„Meg kellett építenünk a stúdióban ugyanezt a lakást,
de legalább a stúdiókörnyezetben kontrolláltabban tudtunk forgatni.” Madarász István azt mondja, a filmintézet hajlandó volt kisegíteni őket azzal az összeggel, amelyet elbuktak, és jóváhagyták azt a költségvetést is, amellyel a megfelelő óvintézkedéseket be tudták tartani. „Ez számszerűsítve 36 millió forint volt, amit végül nem a film büdzséjéből kellett levágni.”
A forgatás újraindulását nehezítette, hogy
a februárban megkezdett jeleneteket júniusban kellett folytatniuk.
„Nehéz elmondani, mennyit izzadtak a színészek. Szegény Kútvölgyi Erzsébetre nyolc ventilátor volt ráállítva, amikor nem forgott a kamera” – emlékszik vissza a rendező, akitől azt is megtudjuk, hogy néhány ruhát is át kellett szabniuk.
„Muszáj volt alapjaiban változtatni mindenen, egy százfős stábot mozgató jelenet létszámát is csökkenteni kellett” – mondja a felvételvezető. Az egészségügyi intézkedések betartása is okozott nehézségeket. „Tizenkét órát maszkban dolgozni egy világosítónak úgy, hogy tízkilós cuccokat visel a vállán, elég hardcore.” Ők is heti rendszerességgel teszteltek, és lázat mértek, és bevezettek egy olyan karszalagot, amely megkülönbözteti az embereiket a külsősöktől.
Óvatosabban előre
Jelenleg Nemes Anna rendező A teremtés koronája című magyar tévéfilmjét készíti elő Marity Bianka. „Mi rendületlenül előkészítünk, több magyar produkció is forog jelen pillanatban, a kellő szabályozások betartásával lehet továbbcsinálni” – mondja. Bízik abban, hogy a márciusihoz hasonló helyzet többé nem áll elő. „Ma sokkal nagyobb esetszám van, mégsem áll le semmi, hanem mindenki próbál adaptálódni.” Ők például úgy, hogy mindent alaposan átgondolnak és felmérik a lehetőségeket. „Az előkészítések folyamán óvatosabbak vagyunk. Igyekszünk úgy szerződni, hogy ha egy helyszín változik a koronavírus-járvány hatására – bármelyik fél miatt –, legyenek rugalmasak, mozgathassuk a dátumokat, és ne veszítsük el a kauciót.” Jelenleg épp azzal a nehézséggel küzdenek, hogy elhagyatott kórházat keresnek az egyik helyszínnek, hiszen most nem tudnak kórházban forgatni.
A cikk erdetileg a 168 óra hetilap 2020. október 28-i számában jelent meg.