Véres tüntetések Nicaraguában, már több mint 500 halottja van az elnök elleni megmozdulásoknak

A 16 éves Matt Andrés Romero halottas menete a a családi háztól managuai Larreynagából indult el. – Éljen a szabad Nicaragua – üvöltötték a megjelentek akárhányszor a fiú neve elhangzott. Olyan sokan akarták elkísérni az utolsó útjára a fiút, hogy külön buszokkal érkeztek a helyszínre, főként diákok, akik szintén részt vettek az április óta folyamatosan zajló kormányellenes tüntetéseken.

Rendőrök is felügyelték a menetet, ami a Puertas del Cielo temetőig tartott. A résztvevők azt mondták, hogy a hatóságok jelenléte nem kívánt volt a megemlékezésen.

Nem véletlenül éreztek így. A szeptember 23-án, vasárnap meggyilkolt fiú virrasztásakor is rendőrautók köröztek a a család háza körül. A tinédzser édesanyja, Tania Romero akkor azt mondta, soha többé nem akar semmit sem tudni a kormányról, mivel elvették tőle azt, ami az életét jelentette: a fiát.

Matt Romero osztálytársai az El Nuveo Diariónak elmondták, hogy az iskolában három napos szünetet rendeltek el a fiú halála után, de az iskola igazgatója megtiltotta a diákoknak, hogy elmenjenek a virrasztásra és temetésre.

Az utolsó, amit Matt Romero mondott az édesanyjának az volt, hogy szeretne szabadságot az országának. A 16 éves fiú negyedikes gimnazista volt, és részt vett majdnem minden kormányellenes tüntetésen. Így történt ez múlt vasárnap is, amikor délelőtt 11:30 kor egy tömegbe lőtt fegyvergolyó mellkason találta a managuai Américas 3 úton. Édesanyja egy élő közvetítést nézett a tüntetésről, amikor felismerte vérző fiát.

A hivatalos jelentés szerint a fiút a rendőrök és a tüntetők közötti tűzpárbajban érte a halálos találat, amelye a hatóságok szerint a tüntetők  kezdeményeztek. Mindennek ellentmond a tüntetésen résztvevők beszámolója, akik szerint rendőrök és kormánypárti, felfegyverzett civilek lőttek a tüntető tömegbe. A Matt Romero mellett álló egyik fiatal azt mondta, látta, hogy a lövés egy rendőrségi kordon mögül jött, ahol az egyenruhások együtt álltak kormánypárti civilekkel. A fiatal szerint Matt Romero a mellette haladó idős nőt gyorsan még magával rántotta amikor meglőtték, nehogy ő is megsérüljön.

Matt Romerót a közeli tűzoltóságra vitték, ahol elsősegélyt nyújtottak neki, hiába. Pár perccel az érkezése után belehalt sérülésébe.

A nicaraguai elnök, Daniel Ortega és kormánya ellen április 19-e óta tartanak a tüntetések. A baloldali vezetés ellen akkor fordultak a mélyszegénységben élők, amikor Ortega úgy döntött, tovább csökkenti a megszorultak segélyeit. A helyzet tovább fokozódott, amikor a nicaraguai kormány politikai nézeteik és tevékenységük miatt kezdett el letartóztatni embereket.

A Fidel Castroval és Hugo Chávezzel egykor mély barátságot ápoló Daniel Ortega egyébként 1985 és 1990 között a nicaraguai szandinista kormány elnöke volt, majd 2007-ben újra az ország elnökévé választották. Oregát 2011-ben újraválasztották, bár az eredményt az ellenzék sosem ismerte el, megkérdőjelezve a választások tisztaságát.

2010-ben a Wikileaks szellőztette meg, hogy Daniel Ortega drogbárók anyagi támogatásáért cserében közbenjárt az amerikaiaknál elfogott kábítószer kereskedők szabadon engedéséért.

A mostani tüntetéssorozat a legdurvább amit a latin-amerikai ország átélt azóta, hogy a szandinista kormány harcolt az Egyesült Államok, pontosabban a CIA által támogatott felkelőkkel, a kontrákkal a nyolcvanas években, amikor a harcok polgárháborúba taszították az országot. Ronald Reagan rettegett egy kommunista állam létrejöttétől Közép-Amerikában, ezért támogatta kormánya a több tízezer ember haláláért felelőssé tehető kontrákat. (Közel 10 év embargó és polgárháború után 1990. február 25-én a következő választások az washingtoni adminisztráció  anyagi támogatását élvező Violeta Barrios de Chamorro, az Unión Nacional Opositora – az ellenzéki pártok szövetsége jelöltjének győzelmével végződtek).

A La Prensa által közölt adatok szerint a mostani, öt hónapja tartó tüntetéssorozat is egyre véresebb. Ezerháromszáz nicaraguai tűnt el, 512-en haltak meg és négyezren megsebesültek.

A nicaraguai emberi jogvédő szervezet, az ANPDH emberrablásként kezelte az eltűnéses eseteket, mivel az érintetteknek rendre a tüntetések után veszett nyomuk. Adataik szerint, április 19 óta összesen 1428 embert raboltak el, ebből 1303 a mai napig nem került elő, összesen mindössze 125 embert engedtek eddig szabadon. A szervezet szerint a rendőrség vagy a paramilitáris szervezetek által fogvatartottakat is elraboltakként kezelik, ugyanis egyikük ellen sem volt érvényben elfogatási parancs. - utóbbiak esetében főként áll az emberrablás ténye, mivel illegális szerveződésekről és nem hatóságról beszélünk - mondta a szervezet vezetője.

Daniel Ortega múlt szombaton tartott beszédében azt mondta, hogy nem fog engedni a nyomásnak és előrehozott választásokat tartani, szándéka továbbra is 2021-ig hatalomban maradni. Az államfő figyelmeztette az üzleti ágazat vezetőit, hogy ne támogassák a tüntetőket, mert ezek a demonstrációk súlyosan károsítják az ország gazdaságát. Hazugságnak nevezte félelmüket, mely szerint azért nem nyitnak ki, mert a tüntetők azzal fenyegetőztek, hogy felgyújtják a boltjaikat.