Putyin megkapja Krímet, a Nyugat kénytelen ezt elfogadni
Egyre biztosabb: a nyugati országoknak el kell fogadniuk, hogy Oroszországé lesz Krím. Ezzel Ukrajna területi egysége megbomlik, azonban csak így menekülhet meg az ország függetlensége.
Közeledik a krími népszavazás vasárnapi időpontja és ezzel párhuzamosan egyre fokozódik a feszültség Oroszország és a nyugati hatalmak között. Az orosz és amerikai külügyminiszter pénteki londoni egyeztetése sem hozott semmilyen áttörést, pedig sokak szerint ez volt az utolsó lehetőség a közeledésre.
Népszavazást tartanak a Krímben vasárnap a dél-ukrajnai félsziget hovatartozásáról. A referendum – amelynek kimenetelét kevesen kétlik, legitimitását viszont annál többen megkérdőjelezik – fordulópontot jelenthet a hónapok óta húzódó ukrán válságban.
A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje március 6-án elvi döntést hozott arról, hogy az autonóm köztársaság Oroszország része lesz, miközben egyre több azonosító jelzés nélküli orosz katonai alakulat érkezett a félsziget területére. A döntéshez később a krími Szevasztopol megyei jogú város is csatlakozott – számolt be róla a portfolio.hu.
A döntés megerősítésére népszavazást rendeltek el, amelyet először május 25-re írtak ki, majd ezt a dátumot előrehozták március 30-ra, később pedig március 16-ra. Vasárnap helyi idő szerint 08 órától 20 óráig várják az urnákhoz a mintegy 1200 szavazókörben a több mint másfél millió szavazásra jogosultat. (A Krím területén Szevasztopolt nem számítva közel 1 millió 535 ezer szavazásra jogosultat regisztráltak, a 340 ezer lakosú Szevasztopol szavazásra jogosultjainak számáról a referendum lebonyolításáért felelős bizottság nem közölt adatokat.)
A referendumon két kérdést tesznek fel. Az első: „Támogatja-e, hogy a Krím az Oroszországi Föderáció jogalanyait megillető jogokkal újból egyesüljön Oroszországgal?” A második: „Támogatja-e a Krími Köztársaság 1992-es alkotmányának helyreállítását és a Krím státusát Ukrajna részeként?”
A népszavazás kimenetele pedig aligha kétséges, hiszen a félsziget kétmillió lakosának 60 százaléka vallja orosznak magát. Volodimir Konsztantinov, a krími parlament oroszbarát elnöke hétfőn úgy ítélte meg, a krími lakosság 80 százaléka támogatja az Oroszországhoz való csatlakozást.
Az új kijevi vezetés és a nemzetközi közösség törvénytelennek tartja a referendumot, és nem fogadja el annak eredményét. Az ukrán rendvédelmi szervek „legszerényebb becslései szerint” legalább 18 780 orosz katona tartózkodott a hét elején a Krím területén. Csütörtökön az orosz duma egyik befolyásos képviselője, Leonyid Szluckij is megerősítette, hogy Moszkva csapatokat küldött a Krímbe, hogy a térség Oroszországhoz csatolásáról kiírt népszavazás idején védelmet biztosítsanak egy esetleges ukrán „fegyveres agresszióval” szemben.
Nyugati elemzők szerint fennáll a veszély, hogy az ukrajnai válságnak fájdalmas megoldása lesz, olyan, amelyet a Nyugat nem tud jóváhagyni, de el kell fogadnia: lemond a Krím félszigetről Putyin javára, hogy megmentse Ukrajna függetlenségét.
