Bevágott egy kínai hadihajó egy amerikai romboló elé
Videót tett közzé az amerikai haditengerészet helyi idő szerint vasárnap arról, hogy a Tajvani-szorosban egy kínai hadihajó veszélyes közelségben áthajózott egy amerikai romboló előtt.
Az amerikai közlés szerint a Chung-Hoon amerikai romboló és a Montreal kanadai fregatt szombaton „rutinszerű áthaladást hajtott végre” a szoroson, amikor egy kínai hajó váratlanul átvonult az amerikai jármű előtt alig 137 méterre.
Az amerikai haditengerészet által közzétett videofelvételen az látszik, hogy egy kínai hadihajó áthalad a Chung-Hoon ösvényén, nyugodt vizeken. A Chung-Hoon nem változtatott irányt. A videó tanúsága szerint angol nyelven rádióüzenetet is küldtek az amerikai hajónak, a „hajózás szabadságának korlátozására tett kísérletekre” figyelmeztetve.
Vang Ven-bin, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján a videóval kapcsolatos kérdésre azt mondta, hogy „a kínai hadsereg által hozott intézkedések teljes mértékben ésszerűek, törvényesek, professzionálisak és biztonságosak voltak”.
„Az Egyesült Államok okozott először bajt és provokált, Kína viszont ezt követően a törvényeknek és szabályoknak megfelelően kezelte a helyzetet” – mondta Vang. A kínai hadsereg már szombaton megfeddte az Egyesült Államokat és Kanadát, amiért „szándékosan idéznek elő kockázatos helyzetet” a ritka közös hajózással.
A márciusban védelmi miniszterré avanzsált Li Sang-fu tábornok vasárnap a Shangri-la Párbeszéd nevű szingapúri biztonságpolitikai fórumon – első nyilvános nemzetközi beszédében – kijelentette: Kínának nincs problémája egy „ártatlan áthaladással”, de „meg kell akadályozni azokat a kísérleteket, amelyek a hajózás szabadságát (...) a hajózás feletti hegemónia gyakorlására próbálják felhasználni”.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei okozták a veszélyt, és inkább arra kellene összpontosítaniuk, hogy „jól vigyázzanak a saját felségterületük légterére és vizeire”, és jobb lenne, „ha az egyes országok, különösen a hadihajóik és vadászgépeik nem végeznének elzáró jellegű manővereket más országok területei körül”.
Szung Csung-ping kínai katonai elemző úgy nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek, hogy ez a „nyílt feltartóztatás” a kínai haditengerészet képességeit és bátorságát egyaránt jól demonstrálja. „Minél erősebb az Egyesült Államok provokációja, annál erősebbek lesznek Kína ellenintézkedései” – vélte Szung.
Derek Grossman, a RAND Corporation amerikai agytröszt vezető védelmi elemzője szerint „Peking arra utasította erőit, hogy határozottabban válaszoljanak az amerikai és a velük szövetséges erők benyomulásaival szemben”.
„Kína ezzel csak növeli az esélyét a félrekalkulációnak – nevezetesen a hajók vagy repülőgépek véletlen ütközésének –, ami aztán fegyveres konfliktusba torkollhat” – tette hozzá.
A tajvani védelmi minisztérium vasárnap „provokációnak” nevezte Kínának az amerikai és kanadai hajókkal szembeni fellépését, és kijelentette, hogy a szabad és demokratikus országok közös felelőssége a béke és a stabilitás fenntartása a szorosban. A közelmúltban ez volt a második veszélyes „találkozás”: május 26-án az Egyesült Államok szerint egy kínai vadászrepülőgép „feleslegesen agresszív” manővert hajtott végre egy amerikai katonai repülőgép közelében a Dél-kínai-tenger felett a nemzetközi légtérben.
(Kiemelt kép: az amerikai haditengerészet által 2023. június 3-án készített fotón látható, amint az USS Chung-Hoon amerikai rombolóhajó előtt átvág a kínai PLA haditengerészet Luyang III hajója. Fotó: Andre T. Richard / amerikai haditengerészet / AFP)
