Még kétszáz magyar katonát küldenének el harcolni az Iszlám Állam ellen

A keresztény közösségek, ahogy mások is, szörnyű veszélyben vannak a Közel-Keleten az Iszlám Állam miatt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Etnikai és vallási erőszak a Közel-Keleten című nemzetközi konferencián Madridban, szerdán.

A tárcavezető felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek kötelessége a térségből elmenekült keresztény családok hazatérésének segítése. Mint mondta, ez kritikus és alapvető kérdés, amelynek megvalósulásához két feltételnek kell teljesülnie: az első a biztonság és béke garantálása az ENSZ révén adminisztratív zónákban, a második pedig a lerombolt területek újjáépítése, amelyhez valódi és határozott programok kellenek, és ebben a segítségben minden országnak – akár keresztény, akár nem – részt kell vennie. „Nincs vesztegetni való idő” – hangsúlyozta a miniszter.

Szijjártó a beszédében kiemelte: az elüldözöttek biztonságos hazatérésének lehetővé tétele mellett a nemzetközi közösség további fontos feladata, hogy a vallási közösségek ellen elkövetett bűnöket a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) kell kivizsgálnia és megbüntetnie. Felidézte, hogy ez ügyben sürgős felhívást intézett a magyar kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsához.

A politikus a feladatok között beszélt az Iszlám Állam elleni harc fontosságáról, amely a valaha volt „legkegyetlenebb” terrorszervezet. Emlékeztetett, hogy Magyarország jelenleg százötven fős katonai kontingenssel vesz részt a dzsihadisták elleni harcban, de a magyar parlament tervezi, hogy ezt kétszáz főre növeli 2019-ig. Az Iszlám Állam elleni harc érdekében az iraki kormány 2014 júniusában az ENSZ tagállamaihoz fordult segítségért. Magyarország az Egyesült Államok felkérésére – az Országgyűlés döntése nyomán – 2015-ben csatlakozott a többnemzeti misszióhoz. Az Országgyűlés által 2015-ben elfogadott javaslat egy maximum százötven – váltási időszakban háromszáz – katonából álló magyar kontingens iraki állomásoztatásáról szólt, 2017. december 31-ig tartó mandátummal. Az Országgyűlésnek idén áprilisban benyújtott határozati javaslat szerint a Magyar Honvédség legfeljebb kétszáz- – váltási időszakban négyszáz- – fős katonai kontingenst állomásoztatna Irakban, a kontingens partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat látna el.

Szijjártó beszámolt a közel-keleti keresztények támogatásáról szóló kormányzati döntésekről: Magyarország 1,9 millió euróval segíti kétszáz iraki keresztény család lerombolt házának újjáépítését, 470 000 euróval támogatja a keresztény közösséget ellátó kórház gyógyszervásárlását, 400 000 euróval keresztény iskola építését, és 500 000 eurót fordít humanitárius segítségre a szíriai antiókhiai patriarchátusban. Továbbá egy-egymillió euróval támogatják szíriai katolikus és ortodox egyházat. Emellett Magyarország száz ösztöndíjas helyet biztosít az üldözött keresztények gyermekei számára a magyar felsőoktatásban.

A magyar külügyminiszter arról is beszámolt, hogy a magyar kormány külön államtitkárságot hozott létre, hogy monitorozza a keresztény közösségek helyzetét a térségben.

„Mindig felemeljük a szavunkat, amikor tudomásunkra jut, hogy van bármiféle üldözés a keresztény közösséggel ellen a térségben” – jelentette ki a külügyminiszter.