Liberálisok alkonya
A kormányt eddig is vezető CDU nyerte meg Saar-vidék vasárnapi tartományi választását. Az SPD-nek immár harmadjára nem sikerült győznie, ezért ismét a másodhegedűs szerepét játssza majd a megalakuló nagykoalícióban. A német szövetségi kormányban részt vevő liberális FDP a korábbi helyi választásokon tapasztalt visszaesése után itt katasztrofális vereséget szenvedett, ezzel tovább csökkentek esélyei következő tartományi és a 2013 - as országos választáson. Jóllehet a Balpárt is visszaesett, még mindig a szavazatok több, mint 16 százalékát kapta, de a szociáldemokraták nem is gondolnak arra, hogy velük szövetkezzenek.
Németországnak (a három önálló várost leszámítva) területre legkisebb tartománya januárig érdekes kísérlet színhelye volt: a CDU, az FDP és a Zöldek az országban először kormányoztak együtt. A kísérlet kudarca után kiírt rendkívüli választáson a CDU 35.2, az SPD 30.6, az FDP, a kormányválság fő felelőse pedig mindössze 1.2 százalékot szerzett s így kiesett a parlamentből. A más tartományokban tavaly jelentősen előretört Zöldeknek itt csalódniuk kellett: mindössze 185 szavazaton múlt, hogy megszerezhették az 5 százalékot s így éppen még újra bejutottak a helyi törvényhozásba. Voksaikat a Kalózpárt vitte el, amely ott először indult és a protest-pártnak 7.4 százalékot sikerült szereznie. A Balpárt, amely 2009-ben még több, mint 21 százalékot ért el, 16.1 százalékával a harmadik legerősebb párt maradt, ami ezúttal is túlnyomórészt a párt korábbi elnökének köszönhető. Oscar Lafontaine a Balpárt előtt az SPD-ben politizált és e minőségében 1985-1998 között a tartomány sikeres miniszterelnöke volt. A politikus korábban volt az SPD kancellár-jelöltje és a párt elnöke, amellyel azonban 2005-ben szakított.
A győzelem ugyan kedvező Angela Merkel kancellár CDU-ja számára, de újabb jel, hogy a liberális koalíciós partnerre, az FDP-re, mind kevésbé lehet számítani. A liberálisok súlyos helyzetükből azzal próbálnak kitörni, hogy a koalíciós partnerüktől eltérő politikai nézeteiket hangsúlyozzák és mind több nehézséget okoznak a kormányban, de ez mitsem segített a Saar-vidéken és aligha fog a küszöbön álló tartományi választásokon. Május elején Schleswig - Holsteinben, majd Északrajna-Vesztfáliában, a legnagyobb lélekszámú tartományban rendeznek választás, amelyek kimenetele már jelezheti a jövő évi országos választás erőviszonyait. A legutóbbi felmérés szerint napjainkban a CDU 35 százalékkal változatlanul a legerősebb párt. Az SPD 28, a Zöldek 15 százalékra számíthatnának, ha most szavaznának, míg az FDP 4 százalékával – történetében először - nem jutna be a Bundestagba.
Hányatott sorsú Saar-vidék
A részben Franciaországgal és Luxemburggal határos, jó egymilliós lakosságú kis tartomány az első világháború utáni döntéseknek köszönheti létét. Az akkor szénbányái miatt is fontos vidéket (az utolsót idén zárják be) francia kezdeményezésre szakították ki a Német Birodalomból és helyezték 15 évre a Népszövetség joghatósága alá. Az 1935-ös népszavazáson a lakosság mintegy 90 százaléka (az immár hitleri) Németországhoz való visszatérés mellett döntött. A 2. világháború után a terület francia megszállás alá került, majd 1947-től autonómiát kapott. Először a Saar-márka, utóbb a francia frank volt a fizetési eszköz és a Saar-vidék saját csapattal vett részt az 1952-es helsinki olimpián, akárcsak az 1954-es labdarúgó VB selejtezőin. 1955-ben ismét népszavazás döntött a Németországba való tagozódásról, amelyre 1957-ben került sor.
