Ki, hogyan dolgozhat Németországban?
Magyarország és Németország EU-partnerségével eltűntek a határok, a vámok és sok mindenféle egyéb korlát. Vannak persze, amelyek –legalábbis átmenetileg – megmaradnak. A helyzetről, a régi és az új tudnivalókról, az inkább kisebb, mint nagyobb gondokról beszélgettünk Gerd Zeilerrel, a budapesti német nagykövetség első titkárával, a jogi és konzuli osztály vezetőjével.
A magyar szempontból valószínűleg legtöbbet feltett kérdés: ki, mikor, hogyan kereshet, kaphat munkát az EU legerősebb gazdaságában? (Ami a jelenlegi válság közepette alkalmasint nehezebb, mint valaha). A jogi helyzet feltehetően általánosan ismert: Németország a kevés EU-államok egyike, amely a maximális időtartamra, 2011-ig védi munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói által jelentett versenytől. Ami persze távolról sem jelenti azt, hogy ne kaphatnánk munkát Németországban. Így például 2007 óta gépész -, jármű-gépész és villamos-mérnökök külön engedély nélkül alkalmazhatók - de felsőfokú végzettségűek előtt általában nincs korlát - amennyiben képzettségüknek megfelelő munkakörben helyezkednek el.
Elvben más magyar munkavállalók is kapnak munkavállalási engedélyt, de korlátozással: csak abban az esetben, ha az adott munkára nincs német, vagy állandó németországi tartózkodási engedéllyel jelentkező külföldi jelentkező. Azaz: például egy már régebben Németországban megtelepedett magyar is előnyt élvez most jelentkező honfitársával szemben.
Fontos tudni, hogy szakképesítéssel nem rendelkezőknek gyakorlatilag semmi esélye: a helyi munkaügyi hivatalok (Agentur für Arbeit) olyan foglalkozásokra adják ki az uniós munkavállalási engedélyt, amelyek gyakorlásához legalább három éves szakképzés szükséges. Ezt az engedélyt célszerű még otthonról beszerezni, hogy időt, költséget takarítsunk meg. Természetesen ugyancsak nagyon ajánlatos, hogy bírjuk a nyelvet. És kell persze munkaadó, aki alkalmazást kínál és ezt írásban a munkaügyi hivatalnál kérelmezi.
Ha minden rendben, a munkavállalási engedély – első esetben - egy évre szól. Az első év lejártával van lehetőség a határozatlan időre szóló engedély kiadására. Fontos tudni, hogy a munkát vállalt magyarnak (mint minden EU-polgárnak, aki három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik valamely tagállamban) be is kell jelentkeznie. Ez annál is fontosabb, mert esetleges olyan családtagjaiknak, akik nem EU-ország állampolgárai, külön engedélyre van szükségük a maradáshoz.
Házasság és állampolgárság
Korántsem ritka a házasság magyarok és németek között. Amennyiben az ifjú (vagy már nem ifjú…) pár magyar tagja szeretné férjének/feleségének állampolgárságát megszerezni, akkor ez nem megy automatikusan: a német törvények szerint a illetőnek legalább három évig kell „életvitelszerűen”, azaz tartósan bejelentve élnie az országban ahhoz, hogy kérelmezhesse a honosítást. Az állampolgárság elnyerésének azután feltétele a nyelv, a német történelem és kultúra bizonyos fokú ismerete. Egyébként tudni kell, hogy a német, ha más EU-államból valóval köt házasságot, nem veszíti el német állampolgárságát.
Németek tízezrei élnek Magyarországon
Itt most nem a századokkal korábban letelepült „svábokról”, hanem a Szövetségi Köztársaság azon polgárairól van szó, akik (többnyire a rendszerváltás után) dolgozni, tanulni jöttek az országba – vagy éppen úgy döntöttek, hogy nyugdíjasként élnek itt. A konzulátus kereken 17.000 honfitársukról tud, akik – eleget téve az uniós rendnek – hivatalosan bejelentkeztek – de feltehetően legalább kétszer annyian vannak a tartósan az országban élő németek. A pontos szám megállapítása lehetetlen, hiszen a német vállalatok alkalmazottai jönnek-mennek, és egyre több a kettős állampolgár.
A tapasztalatok szerint egyébként az itteni német cégeknél – akárcsak világszerte - fokozatosan csökken az otthonról kiküldött vezetők, munkatársak száma. Ezek viszonylag magas költséget jelentenek és mind inkább hasonló képzettségű, képességű helybéliekkel pótolják őket.
A hazánkban élő sok német egyébként sokfajta közösségben, igencsak különböző formákban él. A nagyvárosokban megtaláljuk a gazdaság szereplőinek szervezeteit, azután százával élnek diákok Budapesten, Pécsett és másutt, hiszen a magyar egyetemek, különösen az orvosi karok, mindig népszerűek voltak a német hallgatók között. És országszerte, akárcsak kisebb településeken megtaláljuk az oda települtek „Stammtischjeit”, törzsasztalait, a rendszeres találkozók helyszíneit.
Jóllehet az EU rendje szerint a tartósan más tagállamban letelepült polgár a helyi önkormányzati választásokon nemcsak szavazhat, hanem indulhat is, a németeknél eddig egy (fiatal, budapesti) jelöltről tudnak 2005-ből, aki azonban nem járt sikerrel.
Közlekedési bírság és az elkobzott pálinka gondja
A német konzulnak – szerencsére- nincs különösebb gondja az igazságszolgáltatás területén. Jelenleg 10 német állampolgár van vizsgálati őrizetben, illetve tölti büntetését magyar intézetben, mások –kisebb jelentőségű ügyek vádlottai - szabadlábon várják az eljárás befejezését.
Gerd Zeiler a maga részéről helyesli, hogy a magyar törvény maradéktalanul tiltja az alkohol fogyasztását a járművezetőknek – de ez a rendelkezés időnként kellemetlen meglepetést jelent a németeknek, akiknek hazájában (mint az EU több más országában) 0.8 ezrelék véralkohol-szint megengedett.
Nem kevésbé kellemetlen meglepetés, ha a magyar vámosok a román, vagy a szerb határon elkobozzák a német utastól az esetleg baráttól, rokontól ajándékozott házi készítésű kisüstit. Sőt, a „szeszcsempészt” még pénzbüntetéssel is sújtják. Miután az Unióban gyakorlatilag nincsenek ilyen korlátozások, a rendszabály méltatlannak tűnik – ámde jogos… Éppen az Unió írja ugyanis elő, hogy az utasforgalomban csak olyan szeszesital hozható be, amely legálisan, adózottan került forgalomba.
A városi autózás korlátai
Toleránsabbak a németek egy másik ügyben, amelyről talán még csak kevés magyar tud. Berlin és München után sorra vezetik majd be a nagyvárosok az autózást korlátozó környezetvédő rendszabályaikat. A városok központjába, belső területeire csak újabb, katalizátoros járművekkel hajthat be a külföldi is, ehhez pedig megfelelő matricát kell vásárolnia. A rendszer elégé bonyolult s bár elsősorban a hazánkban gyakori, régebbi évjáratú diesel-motoros kocsikat korlátozza, a konzul biztató hírrel szolgál: az új rendszert rugalmasan kezelik és nem „utaznak” az esetleg tájékozatlan külföldiekre.
A tilosban parkolás vagy egyéb közlekedési szabálysértések utáni „meglógást” azonban hamarosan sem itt, sem ott nem lehet majd megúszni. Az uniós megállapodás szerint a 70 euró feletti összegű kifizetetlen bírságokról a tagországok tájékoztatják egymást és a felelős országának hatóságai behajtják a vezetőn a összeget. Annál is inkább, mert azt megtarthatják.
