Hogyan fussunk a pénzünk után
A Magyarországon befektető alsó-ausztriai cégek képviselői nagyon is jól tudják, merre van Budapesten a Zichy Géza utca. Rendszeresen jönnek ugyanis az ecoplus International Magyarország rendezvényeire. Ezek a szabályos időközönként megtartott összejövetelek hasznos információkat nyújtanak mindenkit érintő kérdésekről. A rendezvények nyelve a német, de a jelenlevők közül igen sokan beszélnek magyarul, ki azért, mert itt született, az évek óta itt dolgozó osztrák menedzserek egy része pedig ha nem is könnyen, de elsajátította a vendéglátó ország nyelvét.
Csakúgy, mint a Németországból néhány éve áttelepült Torsten Braner európai közösségi jogász, a Bánki és Társai Ügyvédi Iroda egyik tagja, amelyik ügyvédi iroda az e/n/w/c Rechtsanwälte GmbH osztrák partnerirodával közreműködésben segíti a magyarországi beruházókat – avagy azokat, akik csekély tapasztalattal külföldön szándékoznak vállalkozni.
Hogyan jussak a pénzemhez? címmel megtartott előadásának témája persze nem csak a külföldieket érinti, ám ők azok, akik a tökéletes nyelvtudás nélkül még nehezebben igazodnak el a törvények és jogszabályok útvesztőiben.
A számlák kiegyenlítésének halogatása avagy elmulasztása mindennapos jelenség. Braner bevezetőjében a megelőzés lehetőségére hívja fel a figyelmet, arra, hogy nem érdemes bevárni, amíg valóban bekövetkezik a baj. Már a szerződés megkötésekor lehet és kell számítani a legrosszabbra, vagyis arra, hogy a partner, legyen az külföldi vagy magyar, nem tud – esetleg nem akar – fizetni.
Ha mégis késik az átutalás az elvégzett munka avagy a leszállított áru ellenében, jogi személyek közötti kapcsolat esetén először fizetési felszólítást kell küldeni. A külföldi vállalkozónak Braner azt tanácsolja, hogy magyar ügyvéd segítségét vegye igénybe. Inkasszócég bekapcsolását azért nem ajánlja, mivel amennyiben az adós nem fizet az inkasszócég által küldött felszólításra, a bíróság előtt mindenféleképpen ügyvédre van szükség, így ésszerű a kezdetektől fogva jogi képviselő megbízása.
Bírósághoz csak akkor lehet fordulni, ha az ügyvédi felszólítás eredménytelen. Az igazságszolgáltatás útjai mindenesetre rögösek, az eljárás hosszadalmas és költséges. Más módszer a fizetési meghagyás, amelyet – jogi képviselet esetén – jövő júniustól elektronikus úton kell benyújtani. A behajtandó összeg három százalékát (de max. 300.000 Ft.) kell illetékként megfizetni, amelyet hat százalékra (de max. 900.000 Ft.) kell kiegészíteni, ha az adós a fizetési meghagyás ellen tett kifogása miatt a jogvita perré alakul át.
Ha a tartozó cég fizetésképtelen és saját maga vagy egyik hitelezője felszámolását kérelmezi, akkor az a hitelező van jobb helyzetben, amelynek követelését zálogjog biztosítja. Így a zálogtárgy árverezése után a fent említett hitelező élhet elsőként követelésének kielégítésével. Ezért érdemes már a szerződéskötés során zálogjogok megszerzését biztosítani.
Egy másik megoldás lehetne a mediáció. Ez utóbbi, teszi hozzá Braner, Magyarországon még igen ritka, máshol azonban már gyakoribb jelenség. A mediátor olyan kívülálló, jogban járatos személy, aki közvetít a felek között. Ez a fajta megoldás azért nem előnyös a hitelezőnek, mert az így született egyezség bírósági úton nem végrehajtható.
Hogy ahány ügy, annyiféle, az már a jelenlévők hozzászólásaiból, kérdéseiből is kiderült. A legnagyobb bajban azok vannak, akik közvetlenül, vagy akárcsak üzletfeleik révén az állammal vannak pénzügyi elszámolási viszonyban, és itt adódnak fizetési nehézségek. Braner semmi jót nem mondhat, hacsak azt nem, hogy Magyarország nem áll egyedül az állami kifizetések elhúzódásával. Németországban magasan a legrosszabb adós az állam – és tudjuk, hogy Ausztriában sem rózsás a helyzet. A tanulság, amit az előadás hallgatósága levonhatott, az, hogy nem árt körültekintően szerződni, ha pedig gond van, szakember tanácsát is meghallgatni a követendő eljárásról.
