Meg kéne regulázni a Facebookot egy német kutatóintézet szerint
A német DIW gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint a közösségi médiaplatformok az internetezők által látogatott oldalak több mint feléről tudomást szereznek, és olyan felhasználókról is fel tudnak állítani profilt, akik saját maguk nem jelentkeztek be hozzájuk. A kutatóintézet a szabályozás szigorítását javasolja.
Az online közösségi platformok, mint például a Facebook, nagyszámú felhasználó internetes tevékenységét képesek nyomon követni és tárolni – függetlenül attól, hogy az internetező bejelentkezett-e. Ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet a DIW Berlin német gazdaságkutató intézet üzleti és piaci részlegiének kutatói a zürichi, a lausanne-i és a Yale egyetemek tudósaival közösen készítettek.
A tanulmányhoz a közgazdászok közel ötezer ember felhasználói adatait használták fel, hogy kiszámítsák, milyen adatokat tárolhatna elméletileg a platformot üzemeltető Facebook. Kiderült, hogy a vizsgált személyek által meglátogatott oldalak akár 52 százalékát – ami az interneten töltött idő mintegy 40 százalékának felel meg – nyomon lehetett követni a platform technikai lehetőségeinek segítségével.
„Mivel a platformok alig adnak tájékoztatást arról, hogy milyen algoritmusokat használnak, senki sem tudja biztosan megmondani, hogy valójában milyen adatokat tárolnak és használnak fel”
– mutatott rá Hannes Ullrich, a DIW Berlin Vállalkozások és piacok tanszékének tudományos munkatársa, a tanulmány szerzője. A fogyasztói profilok létrehozása érdekében a platformok úgynevezett nyomkövetőket használnak, amelyek automatikusan betöltődnek, például a like, a megosztás vagy bejelentkezés gombok betöltésekor – függetlenül attól, hogy a rögzített személy maga bejelentkezett-e a platformra, vagy rákattint-e valamelyik gombra. Így a Facebook összekapcsolhatta a felhasználók által látogatott oldalakat a Facebookon tárolt felhasználói adatokkal, és következtetéseket vonhatott le az oldalak más látogatóiról.
Ullrich jelezte:
a fogyasztói profilokat a platformok vagy harmadik felek célzott reklámozásra használhatják.
Elméletileg az internetezőknek az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) bevezetése óta lehetőségük van tiltakozni a nyomkövetők tárolása ellen a weboldalakon a jól ismert cookie-kérdésben, de korábbi tanulmányok szerint csak kevesen élnek ezzel a lehetőséggel.
„Az Európai Bizottság által a digitális piacokról szóló törvényben és a digitális szolgáltatásokról szóló törvényben jelenleg tervezett új szabályozások szigorúbban szankcionálhatják az adatvédelmi irányelvek megsértését”
– jelezte Ullrich.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Chris DELMAS / AFP)
