Szétesik az Egyesült Királyság?
Most már biztos, hogy az ír sziget egyesüléséért küzdő Sinn Féin nyerte az észak-írországi választásokat, így a sziget megosztása óta először adhatnak kormányfőt.
Az észak-írországi brit fennhatóság ellen és az ír sziget újraegyesítéséért küzdő katolikus Sinn Féin párté lesz a legnagyobb létszámú frakció a belfasti parlamentben, a Stormontban a csütörtökön tartott választások szombat este ismertté vált végleges eredménye alapján.
Ez akár az Egyesült Királyság szétesését is eredményezheti, mivel Sinn Féin választási programjában szerepel, hogy a csütörtöki választás után napirendre kell venni az ír sziget egyesüléséről szóló népszavazást. Az észak-írországi rendezésről kötött, 1998-as Nagypénteki Megállapodás lehetővé teszi ilyen referendum kiírását, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja. Jelenleg ez a felmérések szerint még nincs így, de győzelme után a Sinn Féin követelheti a referendum kiírását. Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja azt a brit korona fennhatósága alatt.
A legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus mozgalom az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először szerezte meg a legtöbb képviselői mandátumot a Stormontban, ahol a mostani választások előtt mindig a brit fennhatóságot pártoló protestánsoké – az utóbbi évtizedekben a Demokratikus Unionista Párté (DUP) – volt a legnagyobb létszámú frakció. Most azonban a a DUP támogatottsága 6,7 százalékponttal 21,3 százalékra esett vissza, míg a Sinn Féin 1,1 százalékponttal 29 százalékra tudta növelni a támogatottságát. A választás másik nagy nyertese a felekezetközi Szövetség (Alliance), amely öt évvel ezelőtti eredményén 4,5 százalékpontot javítva a harmadik helyen végzett. Az Ulsteri Unionisták akik 1,7 százalékpontot veszíve korábbi eredményükből 11,2 százalékkal végeztek. A szocdemek támogatottsága 2,9 százalékot csökkent. A Tradicionális Unionista Hang nevű párt is bejutott a törvényhozásba a voksok 7,6 százalékával.
A mostani történelmi horderejű fordulat azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak első ízben lehet katolikus vezetője. A tisztség betöltésére Michelle O'Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke jogosult.
A hosszan elhúzódó, 1968 és 1998 között tartó északír polgárháború alatt az ír nacionalista Sinn Féin az IRA nevű terrorszervezet politikai szárnyaként működött, ezért szerepük a brit politikában ma is ellentmondásos, hiszen az IRA a hetvenes-nyolcvanas évek során Angliában számos terrorcselekményt követett el.
Az 1998-as Nagypénteki Megállapodás értelmében kötöttek fegyverszünetet a protestáns, és a régió Nagy-Britanniához tartozását támogató ultsteri félkatonai erőkkel és Londonnal. Azóta az akkor létrehozott stormonti parlament választásain is elindultak, győzni azonban sohasem tudtak. A 2016-os brexit-népszavazás után pedig ellenezték, hogy Írország és Észak-Írország között ismét határ, vagy akár vámhatár létesüljön.
Belfastban egyébként mindenképpen katolikus-protestáns koalíciós kormány fog alakulni, mivel a Nagypénteki Megállapodás rögzíti, hogy a két felekezet képviselőinek közösen kell vezetniük az országrészt.
(Kiemelt képünk: Michelle O'Neill, Észak-Írország leendő miniszterelnöke ünneplő Sinn Fein tagok közt Fotó: PAUL FAITH / AFP)
