Boszorkányüldözés Belgrádban
Így kell ezt csinálni! Egy szinte teljes gazdasági csődben sínylődő ország, amelyben a munkanélküliség az európai mércék többszöröse, és amely már évek óta éli a maga Trianon-traumáját (Kosovo), mintha újabb álomvilágba merült volna. A szerb tündérmese eme fejezetét a korrupcióellenes harc fémjelzi. Főhőse Aleksandar Vučić, a kormány első alelnöke, honvédelmi miniszter, az összes titkosszolgálat felügyelője és – természetesen – a korrupció elleni hadjárat tántoríthatatlan vezetője. BÓDIS GÁBOR tudósítása.
Vučić azzal vált a szerb közvélemény bajnokává, hogy az ország leggazdagabb emberét, Miroslav Miškovićot az elmúlt év végén vizsgálati fogságba helyeztette. És még sokakat, többek között Kasza Józsefet, a VMSZ volt elnökét, Szabadka egykori polgármesterét, aki Mišković cellatársa. Legalábbis ezt írja a szerb sajtó, amely szerint a bíróság jóváhagyásával Miškovićéknak van televíziókészülékük, sajtót olvashatnak, számítógépet használhatnak, de nem internetezhetnek. És nem a börtönkonyháról étkeznek. Magyar szempontból Kasza József sorsa a leginkább figyelemre méltó ebben a kriminálpolitikai örvényben, azonban Aleksandar Vučić számára a több mint kétmilliárd dollárt „érő” Mišković az igazi trófea.
És íme, az eredmény.
A B92 Rádió és Televízió és az Ipsos Strategic Marketing 1005 szerbiai polgár megkérdezésével igyekezett megtudni, melyek a legnépszerűbb pártok, és kik a legkedveltebb politikusok. És nagyon érdekes eredmények születtek – homlokegyenest ellenkezőek az egy évvel korábbiakkal. A pártok között támogatottság tekintetében szinte egyeduralkodó a Szerb Haladó Párt (SNS), ugyanis a megkérdezettek 41,3 százaléka maradéktalanul támogatja. Ez 11,5 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt.
És ami még lényegesebb: a legtöbb szerbiai polgár a haladók elnökét, a kormány első alelnökét, Aleksandar Vučićot jelölte meg egyértelműen pozitív személyiségként, mindenekelőtt a korrupció elleni harcban szerzett érdemeiért. A polgárok 48 százaléka nyilatkozott róla elismerően. Legutóbb ekkora támogatottsága Boris Tadić egykori államfőnek volt 2004-ben – 51,3 százalék.
Csupán néhány hónap alatt tehát gyökeresen megváltoztak az ország politikai erőviszonyai, pedig semmilyen más téren (életszínvonal, nemzetpolitika, értsd: Kosovo) nem történt előrehaladás. Sőt! És már nem fájnak annyira a hágai pofonok sem, amelyek a horvát tábornokok és az egykori kosovói albán gerillavezér felmentésekor csattantak.
Ki is hát a szerb politika fenegyereke?
(Megtudhatja, ha elolvassa a teljes írást a 168 Óra hetilap legfrissebb számában.)
