Víztározó mellé hordják a veszélyes Pecsa-törmeléket
A lap információi szerint a 79 ezer négyzetméteres terület Dunakeszi és Göd határán helyezkedik el, a földhivatal bányatelepként tartja nyilván, körülötte mezőgazdasági területek, szőlőültetvények, szántóföldek terülnek el.
A terület korábban a Dunamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (Mgtsz) egykori homokbányája volt, ma már inert hulladéklerakóként üzemel, és csak meghatározott körű építési és bontási törmeléket lehetne bele deponálni. Az inert lerakókra a legenyhébb környezetvédelmi előírások vonatkoznak. Mesterséges szigetelőréteget sem kell kialakítani bennük, mivel veszélyes hulladék ezekbe sem elvileg, sem gyakorlatilag nem kerülhet. Csak olyan anyag, amit nem old a víz, így a talajba nem juthat. A Dunakeszin működő lerakónak tehát nincs engedélye olyan veszélyes anyagok tárolására, mint például az azbeszt, amely a Pecsa bontásakor előkerült, ráadásul a közelben egy víztározót rejt a föld – írja a Népszava.
Csakhogy a lap munkatársai a helyszínen mindenféle hulladékot találtak az építési törmelékben, amelyeknek ebben a lerakótípusban nem lenne helyük. Többek között:
- aszfalttömböket,
- ledarált és egészben maradt azbeszttartalmú palát,
- kegyeleti szertartásból maradt hulladékot,
- marhaállkapcsot,
- ipari sósavat,
- televíziót, hűtőt, merevlemez-meghajtót,
- háztartási és fahulladékot.
A Népszava a hulladéklerakással foglalkozó kormányrendelet alapján azt írja, nem tekinthető inert építési és bontási hulladéknak az a hulladék, amely szerves vagy szervetlen veszélyes összetevőket, például azbesztet vagy bitument tartalmaz.
A Petőfi Csarnok bontásából származó hulladék is ide került, a lerakó északkeleti csücskében jól felismerhetők az épület fémvázai, amelyeket nagy mennyiségben hoznak ide.
A hulladéklerakó közvetlen szomszédságában egy farm működik, illetve szőlőskerteket művelnek helyi gazdák. Szintén ebben az ingatlancsoportban található a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. telepe is.
(Népszava)
