Videón: Megtartották az elmúlt 30 év legnagyobb magyar honvédségi hadgyakorlatát
A hadgyakorlat során a Magyar Honvédség számos alakulata mellett a NATO előretolt szárazföldi többnemzeti harccsoport, az Előretolt Szárazföldi Erők olasz, horvát, török és magyar katonái bizonyították felkészültségüket.
A Magyar Honvédség az utóbbi harminc évben csak jóval kisebb és főként kizárólag hagyományos szárazföldi harcászati gyakorlatokat szervezett. Az Adaptive Hussars 2023 során viszont 47 katonai szervezettől közel hatezer katona, 700 technikai eszközzel hajtott végre ritkán gyakorolt feladatokat az ország 40 helyszínén. Igazi összhaderőnemi gyakorlat volt, a magyar haderő teljes arzenálja megmozdult, és mindehhez a Magyarországon állomásozó NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport erői is csatlakoztak. A hadgyakorlat fontos része volt az is, hogy – az új magyar védelmi koncepció jegyében – a szimulált hadműveletekben a polgári közigazgatás is teljes súllyal vett részt válságkezelési és különleges jogrendi feladatok gyakorlásával. Ez utóbbi tükrözte a NATO törekvéseket: az atlanti szervezet nem pusztán a haderő fejlesztését várja el, az is cél, hogy a hadsereget kiszolgáló polgári védelmi- biztonsági közigazgatás már békeidőben is hatékonyan együtt tudjon működni a hadi gépezettel – írja a Népszava.
Szenes Zoltán nyugdíjas vezérezredes, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke azt nyilatkozta a Népszavának: „Most derült ki, hogy az orosz veszélyre válaszul született, a NATO és az EU által kitalált védelmi stratégia jól működik élesben.” Az orosz veszély nyomán – folytatta a volt vezérkari főnök – a NATO 2022-ben új stratégiai koncepciót fogadott el, amely szerint meg kell erősíteni az elrettentést és a védelmet a keleti végeken. Ha a háború áttevődne Nyugat-Ukrajnába, akkor a határvédelembe bekapcsolódnak a NATO előretolt erői is, majd az így megerősített Magyar Honvédség ellátja az ország védelmét a NATO főerők beérkezéséig.
A tényleges – vagyis a „lőporfüsttel járó” – hadgyakorlatokról szólva a volt vezérkari főnök azt emelte ki: azok tervezésénél érezhetően figyelembe vették az orosz-ukrán háború tapasztalatait. Nagy súlyt fektettek a honvédség erőinek nagy távolságokon történő dinamikus mozgatására, az ukrán fronton létfontosságúnak bizonyult harcbiztosítási és logisztikai feladatok gyakorlására. Ilyen volt például az, hogy áttelepítették a kecskeméti repülődandár katonáit, a Gripen vadászgépek egy részét és az Airbus A319-es szállítógépet a sármelléki repülőtérre, amelyek onnan hajtottak végre feladatokat. Közben a sármelléki bázis védelmét az átcsoportosított alföldi területvédelmi ezredek tartalékos állománya, a légvédelmét a Győrből odavezényelt rakétaezred Mistral rendszerei látták el. Hasonló nagyívű, országrészeket átkötő feladat volt, hogy a tatai nehézdandár Leopard páncélosait vonatra tették és elindították a keleti határ felé. Majd a vonatot ért szimulált támadás miatt le kellett szállítani a harckocsikat, amelyek egy műszaki szakasz által épített mobilhídon átkeltek a Tiszán, majd úgy folytatták az útjukat.
A minél olajozottabb logisztika működés követelménye mellett az orosz-ukrán háború másik nagy tanulsága, hogy igen nagy súlyt kell fektetni az ellenséges frontvonal mögött mélyen pusztító tűzerő használatára. Így a hadgyakorlaton mutatkoztak be és álltak hadrendbe a nemrég vásárolt német önjáró lövegek, a Panzerhaubitze 2000-ek. Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár tüzérosztálya a Bakonyban hajtott végre éleslövészetet.
(Kiemelt képünkön: MH Klapka György 1. Páncélosdandár felvétele az Adaptive Hussars hadgyakorlatról Szomód lőterén.Fotó: Facebook oldal)
