Van és nincs voksturizmus Magyarországon

Összesen harminckét településen nagyjából négy-ötezer szavazópolgárról feltételezhető, hogy úgynevezett voksturista lehet. Azaz egy nagyobb településnyi olyan ember szerepel a választói névjegyzékben, aki szinte bizonyosan nem ott él, ahová be van jelentve. De jelent-e ez bármit?

Már négy évvel ezelőtt is felmerült az úgynevezett voksturizmus lehetősége, az a jelenség, amikor olyanok is leszavaznak a választásokon, akik nem is az adott településen élnek. Hanem adott esetben más országban. Több olyan település is van, ahol egy-egy lakóházba több száz Ukrajnában született állampolgár volt bejelentve, akik elvileg szavazhattak. Az más kérdés, hogy szavaztak-e vagy sem. Az eredmények alapján úgy tűnik, a voksturista az ellenzéki szavazó migránsa: minden bokorban látni vélik, de közelebbről nézve nem kerek a mese.

A Központi Statisztikai Hivatal demográfusa, Kapitány Balázs nekiállt, és kidolgozott egy módszert arra, hogy minderre egzakt választ kaphasson. Az eredményekről saját Facebook-oldalán számolt be.

A számítás

A módszertan viszonylag egyszerű. A népszámlálási adatok és a továbbvezetett adatok alapján meg lehet becsülni, hogy adott településen mekkora a lakosságszám – a halálozási, születési és a belföldi vándorlási, esetleg a kivándorlási adatok alapján lehet meghatározni az aktuális számokat. Ezt az adatot össze lehet vetni a választási névjegyzékben szereplő számokkal. Ha eltérés van, az még nem jelent semmit, hiszen a statisztika valószínűségekre épül, simán lehet, hogy egy-egy településen a valóság nem eszerint alakul – mondjuk jön egy nagy gyár, épül egy hatalmas lakótelep. Ám ennek nyoma kell legyen. Például több vizet és áramot fogyaszt a lakosság. Ezeket az adatokat is össze kellett vetni tehát. Ha a víz és áramfogyasztás trendje megfelel a létszámadatoknak – nőtt a lakosságszám és emelkedett trendszerűen az áram és vízfogyasztás – akkor nincs semmi látnivaló. Ám ha nem ez a helyzet – hanem mondjuk csökkenést mutatnak a vízfogyasztási trendek – akkor az gyanús.

A legkönnyebb a határon túli, kettős állampolgárságot szerzett szavazókat átköltöztetni – persze papíron. Hiszen az ő szavazatuk egy az egyben hasznosul. Elvileg a belföldi utaztatás is eredményes lehet, de ennek haszna csak részben valósul meg. Hiszen ha egy biztos bukó körzetből átköltöznek a szavazók egy billegőbe, akkor sokat számíthat az eredményben. Ám ebben az esetben a bukó körzetben leadott szavazat sem számít nullának a választási rendszer felépítése szerint, vagyis a haszon csak részleges lesz. Persze ha a tét egy képviselői hely, akkor részsikerekből is lehet építkezni.

A leleplezés

Az eredmények alapján Kapitány számítási szerint 32 településen van elvi esélye tömeges voksturizmusnak. Ez a települések mindössze egy százaléka, vagyis semmiképpen nem nevezhető tömegesnek. A voksturisták jellemzően határmenti településeken élnek, az ukrán határ és Nagyvárad, Szatmárnémeti térségében a román határ mentén. Ez érthető is, hiszen a hazánkkal együtt csatlakozott államokban élő magyaroknak semmi érdekük nem fűződik efféle ügyeskedéshez, forrásaink szerint pedig ez a jelenség egyáltalán nem jellemző a Szerbiában élő magyarok körében. Ők simán leszavaznak levélben és kész.

A demográfus számításai szerint ezeken a voksturizmus által veszélyeztetett településeken összesen mintegy 21 ezer szavazópolgár van regisztrálva, közülük becslése szerint mintegy 4 000 – 4 500 lehet „voksturista”, és nyilván közülük sem fog mindenki voksolni.

Két körzet van, ahol a voksturisták mégis érdemben befolyásolhatják a szavazást. Ez a szabolcs-szatmár-bereg-megyei 4-es és hajdú-bihar-megyei 3-as OEVK. Egyik választókerület sem tekinthető billegőnek, fix fideszesek, vagyis nincs sok értelme ide kamuszavazókat allokálni. Kapitány szerint ha a voksturistáskodás felülről jövő, országos szervezésű akció lenne, akkor sokkal több értelme lenne billegő körzetekbe költöztetni az embereket, például Szabolcs-Szatmár-Bereg-megye 2-es vagy Hajdú-Bihar-megye 6-os körzetébe – Hajdú-Biharban még Debrecen tekinthető billegőnek, a nagyváros esetében azonban kockázatos lenne az efféle akció, azonnal kiderülne minden.

Hogy mi állhat a jelenség mögött, nem ismert – még az is lehet, hogy a választáshoz van a legkevesebb köze. Az adatok alapján azonban kijelenthető, hogy nincs és egyelőre nem is látszik, hogy lenne voksturizmus Magyarországon, nem telepítenek át tömegével Ukrajnából állampolgárokat azért, hogy ők a Fideszre szavazzanak.

(Kiemelt képünk illusztráció)