Így védhetik meg a szavazatukat a legkiszolgáltatottabbak

A több civil szervezet koalíciójának köszönhetően létrehozott Tiszta szavazás program célja, hogy a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportokban (közmunkások, alacsony jövedelműek, romák, kisvárosiak, falvak lakói) segítsen felismerni, megelőzni és bejelenteni az olyan választási visszaéléseket, mint a szavazatvásárlás, láncszavazás, nyílt szavaztatás, megfélemlítés, vagy zsarolás. 

A veszélyeztetett társadalmi csoportok tagjain azonban a jogi segítségnyújtás sem segít mindig, ugyanis az anyagi kitettség megmarad a munkáltató felé. Döbrentei Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) választási jogi programjának koordinátora a 168-nak válaszolta meg a legégetőbb kérdéseket a választási visszaélésekkel kapcsolatban.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeken kétféle módon lehet segíteni. Egyrészt fontos, hogy a választási kifogást, illetve a büntetőfeljelentést bárki megteheti. Személyesen tehát nem kell egyből felelősséget vállalnia a panasztevőnek, még ha az esetleges nyomozás későbbi szakaszában el is fognak jutni az áldozat személyéhez. 

A TASZ munkatársa hangsúlyozta, hogy az is megvédheti a szavazatjogát, aki ténylegesen, teljes mértékben kiszolgáltatott helyzetben van.

Ehhez egy útmutatót is megosztottak a TASZ oldalán, melynek címe “Ha veled csalnák el a választást, járj túl az eszükön”. Döbrentei szerint gyakori csalási forma az, hogy a szavazótól fotót kérnék a szavazólapjáról, amelyen a megrendelő által kért rubrikát kell beikszelni. Ezt úgy lehet kijátszani, hogy a fotó elkészítése után még egy pártot, vagy akár az összeset bejelöli a szavazó, így a végleges eredmény érvénytelen lesz. Emellett azt is megteheti, hogy a rontott szavazólap helyett újat kér – ez is teljesen törvényes. 

„Tudjuk, hogy korlátozottak a lehetőségek, és a kiszolgáltatott helyzetben lévők fognak legkevésbé fellépni ezekben a kérdésekben. Ilyenkor érdemes az őrszemekre, aktivistákra támaszkodni”

– jelentette ki a szakértő.

Kérdésünkre, miszerint az őrszemek és az aktivisták hol lesznek jelen a választások napján, Döbrentei elmondta, mivel a szavazókörökben csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és az aktuális szavazók léphetnek, így a körletben nem lesznek ott. A csalások által veszélyeztetett településeken, és a szavazóhelyek környékén viszont ott lesznek, és segítenek. Továbbá kiemelte: az őrszemek képzésében olyanok vettek részt, akiknek nem voltak korábban jogi előismeretek, így szerintük bárki által elsajátíthatók ezek az anyagok. 

Nagyobb az erőbedobás, mint négy éve volt

„A civil aktivitás sokkal nagyobb most a választások tisztaságának megőrzése kapcsán, mint négy éve volt” – jelentette ki a TASZ munkatársa. Döbrentei Dániel fontos mérföldkőnek nevezte, hogy sikerült elérniük azt, hogy minden szavazókörbe jusson több olyan delegált tag is, akik érdekellentétben állnak a kormánypárti delegáltakkal, és függetlenek az önkormányzattól is. Különös nagy eredménynek tartják ezt úgy, hogy kezdetben egy alulról építkező mozgalom volt ez, amelyhez később csatlakozott az egyesült ellenzék.

„Ennek az erőfeszítésnek meg kell mutatkoznia abban, hogy kevesebb lesz a visszaélés, vagy ha maga a szám nem is csökken, több ilyen esetnek lesz következménye”. 

Megjegyezte, sem a kormánypártokat, sem pedig az ellenzéket nem keresték meg a projekttel kapcsolatban, ugyanis ez egy független kezdeményezés. Azonban bíznak abban, hogy a kormánypárti szavazók is partnerek lesznek a tevékenységükben, mondván „a tiszta szavazás az egész ország érdeke.” 

(Kiemelt képünk illusztráció. Az április 8-ai országgyűlési választás szavazólapjai az ÁNY Biztonsági Nyomda kőbányai telephelyén 2018. március 22-én. A nyomdában kétféle (a magyarországi és levélben szavazáshoz szükséges) országos pártlistás szavazólapot, a 106 egyéni választókerület és a 13 nemzetiség országos listás szavazólapját, vagyis összesen 121 félét készítenek. Körülbelül 18 millió szavazólap készül a nyomdában. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)