Valami nagy épül Zuglóban

Egy NER-hez közeli cég új városközpontot hoz létre Zuglóban – írja a Népszava.

2021. december 1., 08:05

Szerző:

– A Bosnyák térre tervezett új városközpont egy alternatív jövőt kínál, ami egészen biztosan jobb lesz, mint a jelen – jelentette ki Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere az önkormányzati és magánbefektetői terveket bemutató lakossági fórumon. Bár abban valóban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi balkáni állapotokat fel kell számolni, a közös nevező rögtön felbomlik, ha a részleteket firtatjuk – írja a Népszava cikke.

– Nincs ideális megoldás, erős kompromisszumokat kell kötni – ismerte el a lapnak a kerületi polgármester. Az első kényszer mindjárt abból adódik, hogy a kerületi önkormányzat még a korábbi fideszes polgármester idején, 2006-ban eladta a Bosnyák tér mögötti három külön helyrajzi számon szereplő 6,8 hektáros területet, így az önkormányzatnak kevés beleszólása maradt abba, hogy mi épüljön ott. Ráadásul a kormány rögtön az önkormányzati választások után nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a beruházást. Ez pedig azonkívül, hogy gyorsítósávra tette a projektet, egyúttal felmentés is a kerületi építési szabályok alól – ismerteti a Népszava a nagyberuházás körülményeit.

A kormányhatározat 4000 lakás építését teszi lehetővé a területen, de a cég önkorlátozó módon csak 950-et épít – közölte a lappal Horváth Csaba.

Csakhogy az előző kerületi főépítész már 2019-ben azt mondta: Zugló megtelt.

Az ingatlant 2018-ban megvette a Bayer Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt. A cég pozíciói sokat javultak az elmúlt években, a lap szerint aligha függetlenül a cégvezető-tulajdonos Balázs Attila Orbán Viktor kormányfő vejéhez fűződő üzleti kapcsolatától. Legutóbb például a hazai kavicsbányászat jövőjét bízta rá a kormány a Kiskunlacháza melletti hatalmas bányaterület átadásával.

A projekthez eredetileg a kerület hozzájárulását is meg kellett szereznie a beruházónak. A Bayer kétes alkut ajánlott: 150 millió forintot ad a kerületnek, ha az önkormányzat lemond 600 millió forintos kötbérköveteléséről és településrendezési szerződés keretében módosítja az ingatlanra vonatkozó építési szabályokat. Az akkor még Karácsony Gergely polgármester (ma Budapest főpolgármestere) vezette képviselő-testület a bizonytalan kimenetelű nemzetközi pertől tartva elfogadta az ajánlatot.

A 250 milliárdosra becsült beruházáshoz a Zaha Hadid Architects építésziroda szállítja a terveket. A társadalmi egyeztetés kipipálására összehívott lakossági fórumon már a terv-prezentációt is hangos bekiabálásokkal akasztották meg. Holott a projektvezető nagyon szépeket mondott: a területen ugyan épül 950 lakás, 90 ezer négyzetméter iroda és 12 ezer négyzetméter kereskedelmi terület, de olyan forgalmi modellt sikerült kidolgozniuk, hogy mindez nem okoz majd dugókat.

A Rákos-patakot is revitalizálják majd – másfél hete Karácsony Gergely a helyi erős ember Tóth Csabával együtt eregetett papírhajókat a patak újjászületett darabkáján –, de a prezentáció vége felé kiderült, hogy az új épületek közé bevezetett „patak” valójában nem az élővíz, hanem forgatott vizű mesterséges csatorna. A zöldterület nagysága körüli is furcsa számjáték zajlott: 16 ezer négyzetméternyi új zöldterület létesül, de a városközpont 31 ezer négyzetméter parkosított területtel bővül, sőt a közterületekkel együtt 58 ezer a zöld. Ebbe vélhetőleg a zöldtetőket is beleszámították, mert a beruházás első ütemében mintegy 95 százalékos beépítettséggel számolnak.

Mindeközben szó sem esik a beépítés túlzott mértékéről, hatalmas mélységéről, magasságáról, és a zöld tető, valamint a valóságos talajba gyökerező növényzet hasznosságának különbözetéről – hívta fel a figyelmet a kerületben élő Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő, aki különösen aggasztónak tartja, hogy az ingatlant több telekre, a beépítést pedig négy ütemre szabdalták fel, amelyek beépítését külön-külön engedélyeztetik. Ezzel a várható, egymást erősítő káros környezeti hatások nem vizsgálhatóak egyben.

A 8 emeletes házakkal történő sűrű beépítés a városvédő szerint teljes léptékváltás eredményez a jelenlegi kisvárosias környezetben. Kevesli a tervezett parkolószámot és erősen alulbecsültnek tartja a várt forgalomnövelő hatást. Azt pedig kifejezetten aggasztónak találja, hogy terület felső részétől néhány tíz méterre lévő Rákos-patak esetleges áradását teljességgel kizártnak nevezik az előzetes dokumentációban, miközben legutóbb 2015-ben öntött ki. 

Mindezek ellenére az illetékes környezetvédelmi hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal még a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását sem tartotta szükségesnek, mondván a csaknem 7 hektáros terület „faltól-falig beépítésének” nincs jelentős környezeti hatása.

Az persze nem kizárt, hogy mire a kerület összeszedi a piac, a szakrendelő és az új városházát befogadó tömb megvalósításához szükséges jelenleg 15 milliárdra becsült költségét, nyilvánvalóvá válik a túlépítés és a káros hatások, így éppen a közérdekű beruházás akad majd fenn a hatósági szűrőn.

(Kiemelt képünk: Zugló Városközpont látványterve. Forrás: ZVK Projekt Iroda)

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban kötetlen beszélgetésen fogadta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi médiakonferenciájának külföldi előadóit, Orbán Balázs politikai igazgatóval, az MCC kuratóriumi elnökével közösen – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.