Valaki nagyon félhet az ellenzéki összefogástól, a TASZ szerint viszont a Nemzeti Választási Bizottság visszaélt a jogaival

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint a Nemzeti Választási Iroda (NVB) múlt pénteki iránymutatásának kiadásával visszaélt a jogszabályi felhatalmazásával – közölte a civil jogvédő szervezet a 168 Órával. Az NVB iránymutatása alapján ugyanis ahhoz, hogy a testület ne törölje egy párt országos listáját ezentúl egy, jogszabályban nem szereplő feltételt is kell teljesíteni, vagyis egy párt legalább 27 jelöltjének legalább kilenc megyében és a fővárosban kell indulnia ahhoz, hogy megtarthassa az országos listáját. Ez azt jelenti, hogy a pártok kétszer is meggondolják, melyik jelöltjüket léptetik vissza, a tét ugyanis az országos listájuk elvesztése lehet.

A TASZ szerint ezzel az NVB a törvényen túlterjeszkedve, ezért alaptörvény-ellenesen fogja korlátozni azoknak a jelölteknek a választhatóságát, akik listán szerettek volna indulni a tavaszi országgyűlési választásokon.

A TASZ részletes jogi elemzésében rámutat, az NVB-t a választási eljárási törvény azért hatalmazza fel iránymutatások kiadására, hogy ezzel biztosítsa a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezését. A múlt héten kiadott iránymutatás azonban nem ezt a célt szolgálja: egy jogszabály értelmezése helyett egyszerűen újabb jogkorlátozást vezet be.

Az iránymutatás ugyanis a TASZ értékelése szerint azoknak a pártoknak a jogait korlátozza, amelyek egyes egyéni jelöltek visszaléptetésével szeretnék más pártok választási eredményét segíteni, és ezzel saját politikai céljaikat előmozdítani. Amennyiben az NVB későbbi döntései során következetesen alkalmazza saját jogértelmezését, a TASZ szerint a jelenlegi politikai környezetben kivétel nélkül az ellenzéki politikai véleményeket képviselő pártokat akadályozza abban, hogy eleget tegyenek alkotmányos feladatuknak választóik minél hatékonyabb képviseletével.

A jogvédő szervezet felhívja a figyelmet, hogy az NVB – szándékaitól függetlenül – alkotmányos rendeltetésével éppen ellentétes célokat szolgál akkor, ha döntéseivel hatását tekintve politikai vélemény szerint diszkriminál a pártok, jelöltek között. Az iránymutatás indokolása pedig semmilyen, a megkülönböztető hátrányokozást igazoló érdemi érvet nem tartalmaz, amely az önkényesség gyanúját eloszlatná.

A TASZ érthetetlennek tartja, hogy az iránymutatás kiadására miért a 2018-as választások időpontjának a kitűzése után, vagyis már javában a választási eljárásában került sor. A jogvédő szervezet arra is emlékeztet, hogy az NVB bármikor jogosult iránymutatás kiadására, és nincs olyan indok, amely miatt eddig kellett volna várnia. Azt pedig már mi tesszük hozzá, az NVB ezt megelőzően 2015 óta nem adott ki semmiféle iránymutatást.

Súlyos kételyeket ébreszt az NVB pártatlanságával, függetlenségével kapcsolatban az a tény is, hogy 

az iránymutatást akkor fogadta el, amikor a parlamenti pártok által delegált tagok mandátuma már megszűnt, azonban az országos listát állító pártok delegált tagjainak mandátuma még nem jöhetett létre.

Így kizárólag a politikai konszenzus nélkül, kormánypárti képviselők által 2013-ban megválasztott tagokból álló NVB döntött az ellenzéki pártok esélyeit meghatározó iránymutatás kiadásáról. „Ugyan fordulhatnának a pártok bírósághoz az NVB iránymutatása alapján hozott döntésekkel  szemben, de erre csak azután lenne lehetőségük, hogy már törölte országos listájukat a testület. Ezt pedig egyetlen ésszerűen működő párt sem kockáztathatja meg. Így mindenki kénytelen lesz inkább előre igazodni az iránymutatáshoz, amely ezzel már el is éri a szabad és tisztességes választásokat aláásó hatását” – nyilatkozta Mráz Attila, a TASZ Választási Jogi Projektjének vezetője.