Üresen kong a tanyafejlesztési pénzből felújított fővárosi csarnok

2013-ban a 3,5 milliárdos tanyafejlesztési programból az V. kerület nyerte el a legtöbb pénzt. A keretből 220 millió forintot költöttek a Hold utcai piac felújítására, hogy ott a tanyán élő és termelő emberek árulhassák termékeiket. A beruházás teljes kudarc, az eredeti koncepcióból semmi nem lett, a tanyasi termelők a piacról kiszorultak, a helyüket tehetős vendéglátósok vették át.

2015. március 6., 13:09

A Magyar Liberális Párt a héten közleményt adott ki mely szerint „a városvezetés visszaélt a pályázati forrással, és a pályázat kiírását semmibe vette. A főváros és vidék együttműködésére fittyet hányva kisemmizték a tanyán élőket.”

Az önkormányzat annak idején azzal érvelt, hogy az egyébként is jó állapotú, felújított épületre azért fordítják a tanyafejlesztési forrásokat, hogy a kistermelők piachoz, belvárosi vevőkhöz juttatását segítsék.

Egy a belvárosi ügyekkel foglalkozó

blogonmég a tavalyi átadást követően jelent meg az alábbi:

„A korábban is jó állapotú homlokzathoz nem kellett nyúlni. Lecserélték viszont a bejáratot, most már automata ajtón lehet bejutni a csarnokba. A földszinten az árusító helyek között látássérültek számára vezetősávot raktak le, új járólapot tettek a padlóra. Most már van Braille-írásos térkép a standok elhelyezkedéséről – csakhogy nemigen van mit kiírni, mert bérlő még a korábbinál is kevesebb akad.”

A blog arra is emlékeztetett: a Vidékfejlesztési Minisztérium a tanyafejlesztési pályázatot hivatalosan az életvitelszerűen tanyán élők megsegítésére szánta.Márpedig ilyen emberből kevés van Budapest belvárosában.......

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.