Újabb bizonyíték: kockázat nélkül nyúlhatók le az uniós támogatások
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest megyei Adó- és Vámigazgatósága három éve indított vizsgálatot az Inno-Biotech Kft. áfa-visszaigényléseivel kapcsolatban. 2015 augusztusában revíziót tartottak a cég telephelyén, és a jegyzőkönyv szerint az ellenőrcsapat az alábbiakat állapította meg: „A társaság gazdasági tevékenységére utaló jeleket nem tapasztalt, a beszerzésben szerepeltetett EP-LAB 150 enzimtermelő berendezés a helyszínen nem volt megtalálható.” Sőt a cég partnerénél, az IC-Produkt Zrt. telephelyén sem volt ilyen berendezés, holott papíron mindkettő nagyon is létezett, legalábbis az Inno-Biotech Kft. busásan fizetett az IC-Produkt Zrt.-nek a technológiáért. (2015. február 2-án 42 millió 355 ezer forintot, amit márciusban további négy számla követett összesen 114 millió 490 ezer forint értékben, ezekből kettőnek enzimtermelő berendezés volt a megnevezése, a másik kettőnek pedig szoftver.)
Az adóhatóság szerint sem az Inno-Biotech Kft., sem az IC-Produkt Zrt. nem tudott bemutatni olyan bizonylatokat, amelyek alátámasztanák, hogy valós gazdasági tevékenységet végeztek volna. A NAV augusztusi ellenőrzésének jegyzőkönyve szerint az enzimtermelő berendezés helyett a telephelyen csupán két tartályt fedeztek fel, de sem laboratóriumnak, sem a berendezés működtetéséhez szükséges eszközöknek, illetve szoftvereknek nem találták a nyomát. Ráadásul az Inno-Biotech Kft. alkalmazottai a kihallgatásuk során ellentmondásba keveredtek, volt, aki azt vallotta, hogy a berendezések beszerzése még folyamatban van, mások viszont azt mondták, hogy azokat visszaküldték, mert meghibásodtak. Alvállalkozókat, beüzemelőket, gyártókat nem tudtak megnevezni, szállítási dokumentációik sem voltak. Az adóellenőrök végül azt a konklúziót vonták le, hogy a számlák kiállítása, illetve befogadása „tudatos szervezés eredménye volt”. Azt is megállapították, hogy a társaságok között személyi összefonódás van: „Dr. Szakács Tamás a vizsgált időszakra vonatkozó értékesítési ügylet minden egyes pontján az IC-Produkt Zrt. és az Inno-Biotech Kft. esetében is irányító szerepet tölt be.”
Mindezek alapján az adóhatóság a számlakibocsátó cég adólevonási, valamint áfa-visszaigénylési jogát 2016. június 30-án elutasította. Büntetőeljárást azonban hivatalból nem indított. A helyszíni szemle és a határozat meghozatala között több mint egy év telt el, ezalatt megváltoztak a tulajdonviszonyok: az IC-Produkt Zrt. 2015 végén, az Inno-Biotech Kft. pedig 2016 elején eladta a többségi részvényeit, mindkét céget egy szlovák származású férfi, Laczi János vásárolta meg.
Felmerül a kérdés, vajon miért adnak el két olyan céget, amely több támogatott innovációs és kutatás-fejlesztési pályázat haszonélvezője. A NAV ellenőrei által hiába keresett enzimtermelő berendezés ugyanis egy Szerves szennyezőkezelő eljárás prototípus kifejlesztése elnevezésű projekt részét képezte, amelyre 376 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFIA). Kérdésünkre Laczi János azt mondta, a számok alapján a két cég jó befektetésnek tűnt, arról azonban, hogy adóellenőrzési eljárás folyik ellenük, elmondása szerint nem volt tudomása.
A befektetésének értéke azonban váratlanul csökkenni kezdett. Laczi János először az IC-Produkt Zrt. számláján észlelte, hogy onnan a tudta nélkül 2016 januárjában átutaltak 57 millió 500 ezer forintot az MM Inno Zrt. számlájára, az pedig abból több mint ötevnmillió forintot egy azonosíthatatlan, hongkongi székhelyű cég számlájára továbbított. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2016. július 6-án utalt ki az Inno-Biotech Kft. egyik folyószámlájára 93 millió 990 ezer 257 forint pályázatitámogatás-előleget. Mire azonban Laczi új cégvezetőként hozzáférést kapott a folyószámlához, addig a pályázati pénzből már elutaltak az Albitech Biotechnológiai Kft.-nek 5 millió 715 ezer forintot, a Berill Invest Kft.-nek hat alkalommal összesen 36 millió 500 ezer forintot, a HiiLab Kutatás-fejlesztő Nonprofit Kft.-nek pedig két alkalommal összesen 10 millió 795 ezer forintot.
Kiderült az is, hogy a pályázati pénzek ilyen jellegű továbbutalására nem először került sor az Inno-Biotech Kft. történetében. 2014. december 12-én a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (az NKFIA jogelődje) 188 millió 27 ezer 458 forint pályázati előleget utalt át a cégnek, annak a számlájáról az érdekeltségébe tartozó IC-Produkt Zrt.-hez vándorolt több mint 135 millió forint, miközben a teljesítésnek nincs nyoma. Érkeztek pénzek még az IC-Produkt számlájára a pályázatra szakosodott Flowency, valamint az Aquazone Kft.-től is. A két cég gazdasági tevékenységet nem végzett, a számláikról összesen 250 millió forint pályázati pénz került továbbutalásra.
Laczi János rájött, hogy baj van, ezért előremenekült, és 2016 augusztusában feljelentéseket tett. Becsatolta a két cég folyószámla-kivonatait, hangfelvételeket készített az érintett cégek ügyvezetőivel, akik beismerték, hogy az utalásokat utasításra hajtották végre, és érdemi tevékenységet nem végeztek. Laczi azt is igazolta, hogy a számlákhoz az átutalások időpontjában még nem volt hozzáférése. Feljelentéseit a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság egyesítette, és különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettében el is rendelte a nyomozást ismeretlen tettes ellen, majd az eljárást hatáskör és illetékesség miatt áttették a NAV Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatóságára.
Ekkorra már a finanszírozó, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is gyanút fogott, és elkezdte a projektek monitorozását. 2016. augusztus 15-re helyszíni ellenőrzést rendeltek el az Inno-Biotech Kft.-nél, ám ez végül elmaradt, mivel – közlésük szerint – a kedvezményezett nem biztosította a képviseletét, így a projekt előrehaladását sem lehetett érdemben megvizsgálni. Mint ahogy később sem, ezért az NKFI Hivatal október 11-én elállt a támogatási szerződéstől, és felszólította a céget a több mint 282 millió forint támogatási előleg, illetve kamatainak a visszafizetésére, majd október 21-én feljelentést tettek különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2016 végén öt szabálytalansági eljárást indított az IC-Produkt Zrt. ellen. A jogorvoslati eljárások miatt a határozatok csak hosszú hónapokkal később váltak jogerőssé. A tárca az üggyel kapcsolatban kérdésünkre azt közölte, „a minisztérium minden szükséges jogi lépést megtesz annak érdekében, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatás a lehető leghamarabb visszafizetésre kerüljön”. Ez azonban szinte reménytelennek tűnik.
Az IC-Produkt Zrt. ellen ugyanis 2017. április 11-én, az Inno-Biotech Kft. ellen pedig idén február 26-án felszámolási eljárás indult, így a tárca bottal ütheti a kiutalt támogatások nyomát, az összeg megközelíti az egymilliárd forintot.
A nyomozásról sem a rendőrség, sem a NAV nem adott kérdésünkre érdemi információt. Szakács Tamást több ízben kerestük, de érdemi válaszok nélkül lecsapta a telefont. Laczi János is felszívódott, hisz az ügyben érintett cégek már az ő nevén futnak. Eltűnése előtt azonban annyit még sikerült megtudni tőle, hogy többször kihallgatták tanúként, de gyanúsítottja még nincs az ügynek.
Az 54 éves Szakács Tamás már új kutatási lehetőségek felé kacsingat. A múlt évben a mérnöki tevékenységet és műszaki tanácsadást végző ERG Group-Developtment Kft. ügyvezetője lett, a cégben ezzel egy időben tulajdonossá vált a lánya. Szakács emellett igazgatósági tag lett az ERGoPort Zrt.-ben. Arra azonban vigyázott, hogy tulajdon ne maradjon a nevén, mert a szintén a vezetése alatt álló AquaOzone Kft.-nek a százszázalékos üzletrészét az idén a lányára ruházta át.
Az IC-Pordukt Zrt. már 2014-ben felkerült az Európai Bizottság által kifogásolt Gazdaságfejlesztési Operatív Program-projektek listájára egy előző évi projekttel, amelyben otthonfigyelő szoftver és hardver kiépítésére kapott több mint százmillió forint vissza nem térítendő támogatást a cég. A fenti cikkben szereplő támogatásokat ezt követően utalták ki részükre.
