Tényleg jobb az amerikai H1N1-vakcina?

"Én, mint magyar nyugdíjas jogosult vagyok egy adag H1N1 elleni oltóanyagra (made in Hungary). Mit szólnál hozzá, ha cserélnénk? Elküldöm Neked az enyémet, Te meg nekem a Tiedet. A postát én állom, de aztán beadd Magadnak! Nincs csalás... !" – ilyen és ehhez hasonló reakciókat váltott ki egyik olvasónk, aki a fórumon azt állította, más módszerrel készült, ezért hatásosabb a tengerentúlon előállított oltóanyag.

Valóban jobb az amerikai?

Érvelése szerint "a magyar – és ismereteim szerint az összes többi nem amerikai készítmény – elölt, gyengített vírus ellen termelt ellenanyag." Bujdosó László, a Nemzeti Pandémiás Bizottság elnöke szerint "ez mind sületlenség": a vakcina nem ellenanyagot, hanem az elölt vírus vírusfehérjéit tartalmazza. Az ellenanyagot a szervezet állítja elő.

A védőoltás célja a megfelelő immunválasz kiváltása, az immunrendszer aktivizálása – kezdi a magyarázatot Bujdosó László. Így ha legközelebb találkozunk az adott kórokozóval – ebben az esetben vírussal – akkor a szervezetben ott lesznek az ellenanyagok, másrészt mobilizálható az immunemlékezet, ami alkalmassá teszi a védekezésre a szervezetet.

Ahhoz, hogy a H1N1 ellen kialakuljon az ellenanyag, be kell vinni a szervezetbe a vírusfehérjét, alapvetően a vírus két felületi fehérjéjét, a hemagglutinint és neuraminidázt. Az EU-ban engedélyezett védőoltásokat injekció formájában, izomba fecskendezve juttatják a szervezetbe. A bevitt vírusfehérje kiváltja az immunválaszt, a vérben ellenanyagok fognak keringeni.

Az európai oltóanyagok mind elölt, inaktivált vírust tartalmaznak. Az amerikai vakcinák többsége ugyanezt a módszert használja, igaz létezik egy amerikai oltóanyag, amelyben élő, gyengített vírus van. Az élő vírus tartalmú vakcinát csak Amerikában és Oroszországban engedélyezik és alkalmazzák, nem is injekcióban adják be, hanem a páciensek orrába spriccelik.

A gyengített élő vírus bejuttatásakor a vad vírushoz hasonló fertőzési folyamat játszódik le. Az Európában engedélyeztetett oltóanyag esetében nincs infekció, a vakcina az izomba oltást követően a szervezettel termelteti az ellenanyagot. "Vírus ellen termelt ellenanyag" egyik vakcinában sincs. Azon pedig, hogy baktériumban állítanának elő bármit a vakcinához – ahogyan az állítás szólt – a szakértő csak nevetett.

Oltási reakció

Ami a mellékhatásokat illeti, Bujdosó László szerint olvasónk állításával ellentétben kevesebb mellékhatást okoz a magyar oltóanyag, mint a külföldi vakcinák. Ennek oka az, hogy a viszonylag kis szériában gyártott magyar oltás előállításakor olyan módszert alkalmaznak, amely nagy termelési kapacitásnál nem jöhet szóba.

A vakcinagyártók szerte a világon csirkeembrióban szaporított vírust használnak az oltóanyag előállításához. Amikor a vírustartalom eléri a maximumát, a tojásból elszívják a vírust. Az így eltávolított anyag azonban a víruson kívül számos más összetevőt is tartalmaz: elsősorban tojásfehérjét, ebben pedig baktériumokat, amelyektől meg kell tisztítani a vírust.

A magyar gyártó biológiai tisztítási módszert használ, a nagy külföldi cégek ultracentrifugálással választják szét a vírust és a ballasztanyagokat. A tojásfehérjét alkotó fehérje és a vírus fehérjéje azonban nagyon közel vannak molekulasúlyban egymáshoz, ezért ultracentrifugálással nehezebben elkülöníthetők. Ennek eredménye az, hogy míg a magyar vakcina egy dózisában legfeljebb nyomokban található meg a tojásfehérje, a multinacionális cégek gyártmányaiban ötször nagyobb mennyiségben fordul elő. Az oltási reakciókért, a szövődményekért pedig nem a vírusfehérjék, hanem pontosan ezek a ballasztanyagok a felelősek.

Bujdosó László szerint abból a szempontból is jobb a magyar vakcina, hogy olyan adjuvánst (segédanyagot) tartalmaz, mely nem vált ki oltási reakciót. A hazai vakcinában az alumínium-foszfát gél mintegy becsomagolja a vírusokat és lassanként engedi ki az immunrendszer számára – magyarázza. A külföldi nagy cégek olyan adjuvánst választottak, melyben cápamájolaj van. Az eredmény: több vakcinát lehet előállítani, hatékony immunválaszt vált ki az oltóanyag, ám izomba fecskendezve rosszabbul fogadja a szervezet.

Ami a vírus lehetséges mutációját és a védekezés módját illeti, a Nemzeti Pandémiás Bizottság elnöke azt mondta: azok a felszíni fehérjék, amelyek az immunválaszt kiváltásáért felelősek stabilak. Nem kell arra számítani, hogy a védőoltással szemben kialakuló ellenanyagok elvesztik a hatékonyságukat. A jövő évi oltóanyag kialakításakor viszont figyelembe kell venni, hogy változik-e a vírus. Jövőre nagy valószínűséggel egyféle oltóanyag lesz, az új H1N1-es vírus bekerül a szezonális oltóanyagba.