Veszített a Belügyminisztérium, ki kell adni, hol jelentettek be tömegesen kettős állampolgárokat a tavalyi választás előtt

Pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért a Belügyminisztérium ellen, nyilvánosságra kell hozni, hogy hol voltak tömeges lakcím-bejelentések a 2018 április 8-i parlamenti választás előtt. A minisztériumnak ki kell adnia a lakcím-nyilvántartási adatokat, amelyekből kiderülhet, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések a tavalyi szavazást megelőzően – írja a TASZ a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

Az adatokat a TASZ és a Political Capital (PC) igényelte a BM-től.

Az ügy előzménye, hogy a megméretés előtt felmerült a gyanúja, hogy külhoni magyar állampolgárok fiktív magyarországi lakcímet létesítettek azért, hogy ne csak pártlistára, hanem egyéni képviselőre is szavazhassanak. A sajtó néhány konkrét esetet is feltárt. A TASZ és a PC már a választás előtt a lakcímnyilvántartásért felelős BM-hez fordult azért, hogy településenként adjon számot a választást megelőző két évben létesített lakcímek számáról. A tárca megtagadta a válaszadást, ezért a TASZ pert indított a közérdekű adatok megismeréséért.

A BM idén márciusban első fokon már elveszítette a pert, a Fővárosi Ítélőtábla pedig másodfokon is a TASZ-nak és a PC-nek adott igazat. Így a minisztériumnak egy jól kezelhető Excel-táblázatba rendezve kell közölnie azt, hogy melyik hónapban és mely településen hány 17 éves vagy idősebb magyar állampolgár létesített lakcímet 2016. január 5. és 2018. április 5. között.

Azt is fel kell tüntetnie a tárcának, hogy közülük hánynak nem volt korábban magyarországi lakcíme. Így kiderülhet, hogy a lakcím-létesítési választási csalásoknak volt-e szerepe az országgyűlési választások eredményének alakulásában.

A TASZ arra számít, hogy ha ezek az adatok a jövőben bármikor kikérhetőek, az segítheti a büntetőeljárások elindítását.

– Az elmúlt években az állam egyre inkább megnehezítette a közérdekű adatok megismerését, amit ma már rendszerint a bíróságon kell kikényszeríteni. Ezért is örülünk annak, hogy a bíróság megint azoknak adott igazat, akik a közügyek átláthatóságáért küzdenek. Ez a döntés azonban a választások tisztasága miatt is különösen fontos: a Belügyminisztériumnak a jövőben bármikor ki kell adnia az át- és beköltözésekre vonatkozó közérdekű adatokat, ennek valódi visszatartó ereje lehet az ilyen jellegű csalásoktól

– mondta Szabó Attila, a TASZ jogásza. Hozzátette, hogy sokan meg vannak arról győződve, hogy a tavalyi választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktív lakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz. Néhány feltárt eset megalapozza a gyanút, de egyelőre nem tudni, mennyire volt tömeges ez a jelenség.

– Ha végre nyilvánosságra kerülnek az adatok, közelebb kerülünk ahhoz, hogy megítéljük, elszigetelt esetekkel állunk-e szemben, vagy tényleg országos szervezettség állhat a voksturizmus mögött

– magyarázta László Róbert, a PC választási szakértője.

Kettős állampolgárokat az idei önkormányzati választás előtt is tömegesen jelentettek be magyarországi címekre. Például az ukrán határ melletti Kispaládon is ez történt, ahol a Fidesz-KDNP jelöltje, Magyar Barnabás 70 százalékkal nyert.