Tarlós nagy terve összeomlott
Kivitelezhetetlen a közterületen élő hajléktalanok megbírságolása, ugyanúgy, ahogy a BKV-n bliccelő otthontalanokon sem lehet behajtani a pótdíjat – mondta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. Vecsei Miklós felhívta a figyelmet, a fővárosi hajléktalan-ellátórendszer szereplőit nem érhette váratlanul a közgyűlés döntése, hiszen Tarlós István főpolgármester már tavaly ősszel világossá tette, hogy más módon képzeli el a terület ellátását és tudomásul vette maga is a döntést, melynek értelmében 50 ezer forintra büntethetik azokat a hajléktalanokat, akik életvitelszerűen a közterületen élnek.
Vecsei Miklós üdvözölte, hogy közmunkát ajánlana a főpolgármester a hajléktalanoknak, de megemlítette, hogy sokan hiába akarnak, nem tudnak dolgozni, mert alkalmatlanok, és vannak, akik alkalmasak, de nem tudnak akarni dolgozni, mert életcél nélkül nehéz dolgozni. Megemlítette, hogy az elmúlt hetekben már több lehetőséget kaptak arra, hogy közműcégekhez irányítsanak hajléktalanokat, Ez azért jó - monda - mert a hajléktalanszállóról így az illető pár hónap múlva munkásszállóra kerülhet, ez pedig már előrelépés. Hangsúlyozta azonban, nem összekapcsolható ez az utcán élőkkel, mert nagyon kevés utcán élőt lehet foglalkoztatni.
A hajléktalanügyi szakember elismeri, hogy a közösségnek is vannak jogai, szerinte a sorrendiség a kulcsa mindennek, mert ha nem lesznek férőhelyek, akkor a probléma nem oldódik meg, ráadásul, ha lesznek is, akkor is figyelembe kell venni, hogy a hajléktalanok nagy része nem csak alkoholista, hanem beteg, sérült, normavesztett.
Szerinte jobb lett volna megvárni, amíg elkészül a fővárosi hajléktalan koncepció, melynek első változata néhány héten belül elkészül. Hozzátette: szerinte nem csak Tarlós Istvánon múlt, hogy ilyen gyorsan közgyűlés elé került a téma.
Emlékeztetett: évek óta nem volt olyan jó az együttműködés a hatóságokkal, mint most és ez a főpolgármester utasításának köszönhető. A rendőrség és a közterület-felügyelet is együttműködik a hajléktalanellátókkal. Hozzátette: az őszi aluljáró akciók idején kiderült, hogy a szociális kérdések állnak első helyen. Többször ültek asztalhoz a város vezetésével és együtt dolgoznak a probléma megoldásán.
Az új rendelet kapcsán azt mondta, az életvitelszerű tartózkodás kifejezésen is lehet még vitatkozni, hisz mi különbség van aközött, aki kifekszik olvasgatni egy pokróccal a ligetbe, vagy aközött aki a pokrócán alszik is egyet. Ugyanígy a koldulás az utcazenélés definíciója sem egyértelmű - véli Vecsei Miklós. Ha közterület-foglalási engedély kell az utcazenéléshez, akkor minden koldus kap egy szájharmonikát és akkor a koldulás is legálissá válik. Ám úgy gondolja, nem az a megoldás, hogy a politikai bekeményít a szakma meg nevetségessé teszi a politikát.
Elmondta: a főpolgármesterrel abban egyeztek meg, hogy összeülnek és átveszik a prioritásokat, melyek mentén haladni tudnak és csak annyi feladatot vállalnak fel, amennyi fejlesztésre lehetőség van. Tehát, ha ezer embert akarnak az utcáról felkarolni, akkor ezer ágyra van szükség és annak fedezetére.
A máltai szeretetszolgálat munkatársa arról is beszélt, hogy idén nem lesz kevesebb pénz a hajléktalan ellátásra, ha az állami forrásokat veszi figyelembe. A nagyobb probléma jövőre várható, hisz a főváros felbontotta a hajléktalan ellátó szervezetek nagy részével a szerződést, amik már csak idén ketyegnek. (Jövőre a főváros már csak a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a Menhely Alapítványt szerződik).
Vecsei Miklós a
Klubrádióban azt mondta,ha őket megkérdezik, azt javasolják majd, hogy az kapjon kiegészítő támogatást, aki az utcán élőket fogadja be. Ezzel a szervezeteknek nagyobb lehet a megterhelése, mert most ők döntik el, hogy kit fogadnak be.
