Takaró Mihály az új Nemzeti alaptantervről: az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény
A 2020-as tantervi módosítás lényege pontosan az, hogy visszaállítja az eredeti egyensúlyokat, amit már harminc éve meg kellett volna tennünk a rendszerváltozás után
– mondta Takaró Mihály a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az irodalomtörténész szerint a magyar irodalmi kánon nagyjait illetően nincs semmiféle vita, így nem kérdés, hogy Petőfi, Arany, Jókai vagy Vörösmarty műveit tanítani kell.
Takaró úgy véli, „nincs baloldali vagy jobboldali irodalom, csak jó és rossz irodalom van”, valamint megjegyezte, hogy nem az a dolguk, hogy megmondják, mi az irodalom, hanem hogy megmutassák, egy adott korszakban mit tartottak irodalomnak.
Annak szabad bekerülnie a tananyagba, amiről bebizonyosodott, hogy valódi értékközvetítő funkcióval rendelkezik
– szögezte le.
Az irodalomtörténész egyebek közt arról is szólt, hogy „soha ekkora nem volt még a pedagógusok szabadsága, mint amennyit most biztosít a tanterv”, valamint szerinte „a NAT újra megerősíti a tanár pozícióját, hangsúlyozza a pedagógus személyiségének, egyéniségének döntő szerepét”.
Én nem értek egyet azzal, hogy mindegy, mit olvas a gyerek, csak olvasson. Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát
– véli Takaró, aki úgy gondolja, személyiségfejlesztésről, érzelmi fejlesztésről van szó, nem csak ismeretátadásról, így, mint mondta:
„Az Egri csillagok például nem kerülhető ki, ezt nem lehet akármire leváltani. Nem lehet kérdés, hogy Egri csillagok vagy Harry Potter. Ez a magától értetődő kategória.”
Az új Nemzeti alaptanterv készítésében az irodalomtörténész és felesége is közreműködött.
