Szakértő: Nem a földrengés miatt veszélyes Paks II.

Az idén megjelent egy tanulmány, ami arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy a Paks II. tervezett helyszíne alatt egy földrengés-sáv húzódik, aztán lemondott a Magyar Atomenergia Hivatal elnöke is. Mi történik a Paks II. építésének háttérében? Holoda Attila energetikai szakértő volt a Klubrádió vendége.

Az osztrák tanulmány az aktív törésvonalról már tavasszal megjelent, és a következtetése szerint nem lenne szabad bővíteni az atomerőművet, nem szabadna, hogy a Roszatom engedélyt kapjon, ugyanakkor Holoda szerint életszerűbb lenne, ha az osztrákok nem teljesen elutasítanák a beruházást, hanem például hasonló követelményeket és fejlesztéseket követelnének meg, mint amiket a fukushimai baleset után Paks I.-nél is elvégeztek.

Az osztrákok ugyanis arra hivatkoznak, hogy szerintük nem 120 ezer éve, hanem csak 90 ezer éve volt ott földmozgás, a magyar szabályok pedig 100 ezer évben határozzák meg azt a határt, amin belül nem lehetne atomerőművet építeni egy adott helyen. Holoda szerint ez viszont mindegy, „földtani szakemberek véleménye között mindig szokott eltérés lenni, az osztrákok a kezdetektől fogva támadják ezt”, ezért az indoklást „hajánál fogva előrángatottnak” nevezte.

Holoda szerint a probléma, hogy „ha államilag nagyon erősen támogatott szerződésről van szó”, akkor a hatóságok is megpróbálnak gyorsítani, és kihagynak bizonyos egyeztetéseket, amikre szükség lehetne.

„Orbán és Putyin 2014-es megállapodása pedig már akkor megmutatta, hogy elég sok egyeztetés elmaradt.”

Azt a magyar hatóságok elismerték, hogy már a Paks I-es erőmű is „vetőzónában” van, mivel egy „földrengés nem csak 20 méterre korlátozódik”, így ez a tanulmány elismerte, hogy ezek a blokkok is kockázatnak vannak kitéve. A fukushimai baleset után a világon mindenhol megnézték, hogy az erőművek mennyire stresszállók, és kiderült, hogy a magyar mérnökök az elmúlt évtizedekben végrehajtott fejlesztései miatt Paks kiemelten biztonságos, mondta.

Azt ugyanakkor nem valószínűsítette Holoda, hogy az osztrák delegáció látogatása miatt mondott le az atomenergia-hivatal főigazgatója, szerinte a lemondásban inkább benne volt a kormány azon terve, miszerint egy olyan szuperhatóságot hozna létre, aminek a vezetőjét kilenc évre nevezi ki, tehát a következő kormány nem számoltathatná el, ugyanakkor hatóságként rendeletet alkothat, és ezek a döntései csak az alkotmánybíróságnál támadhatók meg, ezzel elvéve a parlament kontroll-lehetőségét, és lojalitással kizárólag a kormányfő felé kötelezné.

(Kiemelt képünk illusztráció: MTVA/Bizományosi | Jászai Csaba)