Szabaduljunk meg a trianoni görcstől!
Magam is úgy vélem, hogy az első világháború győzteseinek ez a döntése vérlázítóan igazságtalan volt, mégis azt gondolom: ideje befejezni Trianon felemlegetését. Különösen úgy, mintha csak bennünket, illetve az akkori Magyar Királyságot és lakóit sújtotta volna a katasztrofális diktátum, és más – számunkra terhes – szerződés nem is köttetett volna. Nézzük, mit jegyzett fel a történetírás.
Az antant és társult hatalmai között kötött békeszerződések összefoglaló neve: Párizs környéki békék. Idetartozik a versailles-i békeszerződés Németországgal (1919. június 28.), a saint-germaini Ausztriával (1919. szeptember 10.), a neuillyi Bulgáriával (1919. november 27.), a trianoni Magyarországgal (1920. június 4.), valamint a se`vres-i (1920. augusztus 10.), illetve az azt módosító lausanne-i (1923. július 24.) Törökországgal. E békekötések közös jellemzője volt a kisebb-nagyobb területi csonkítások mellett a jóvátételi elv érvényesítése és a hadseregek leszerelése a békeszerződés által megjelölt kontingens keretéig, valamint a légi- és hadiflották fenntartásának teljes tilalma.
A versailles-i Trianon-palotában Magyarország és az antant (szövetséges és társult hatalmak) képviselői által aláírt szerződés 1921. július 26-án hatályba lépett. Ennek VIII. része jóvátétel fizetését rendelte el: a jóvátételi követelések fedezetére törvényes zálogjogot biztosítottak Magyarország minden vagyonára és jövedelmére.
Amennyire sok szó esett a médiában Trianonról, annál kevesebbszer beszéltek a magyar–amerikai békeszerződésről. Az USA és Magyarország között az első világháborút lezáró békeszerződés megkötésére 1921. augusztus 21-én Budapesten azért került sor, mert az USA kongresszusa nem ratifikálta a Németországgal, Ausztriával és Magyarországgal kötött Párizs környéki békeszerződéseket, így a hadiállapot továbbra is fennállt a három említett országgal.
A szerződésből egy fontos mondat: az USA a trianoni békediktátumban megállapított államhatárokat a budapesti szerződésben sem garantálta, és azokat csupán az 1947-es párizsi békeszerződésben ismerte el.
Javaslom: Trianont ne felejtsük el, de ne is hivatkozzunk rá. Ha megszabadulunk a trianoni görcstől, jobban fogjuk magunkat érezni itthon és az európai népek kibővült, közös hazájában, az unióban is.
Györky Zoltán
Kaposvár
