Soros György után a bírók: Orbán Viktor kommunikációs hadjárattal alapozza meg az igazságszolgáltatás függetlenségének fölszámolását
Egész pályás letámadást indított a független bírói kar és az igazságszolgáltatás ma még kontrollálatlan vagy épp kontrollálhatatlan része ellen a Fidesz-KDNP és Orbán-kormány. Nemcsak az alaptörvény már parlament előtt lévő, hetedik módosítása, hanem a kormánypárti nyilatkozatok sora és egyre durvuló hangneme is jelzi, hogy esély sincs arra, hogy a még függetlenül ítélkezők tovább végezhessék munkájukat. Túl sok az Orbán Viktornak nem tetsző, sőt, a NER számára kellemetlen ítélet, elsősorban a Kúrián (elég csak az elmúlt napok kémperes határozatára, továbbá számos közigazgatási, így közérdekű adatigénylési ügyek sorára gondolni) hozott döntés, így ma már nemcsak a tavasszal a 168 Óra által megírt pletykák szólnak arról:
A negyedik Orbán-kormány egy újabb nagy, kétfrontos csatára készül Brüsszellel és a független bíróságokkal.
A cél a döntéshozatal átalakítása és a bírói kar megtisztítása. Korábban bírósági forrásaink azt mondták, hetek, hónapok óta terjednek a pletykák a bírósági folyosókon az orbáni elképzelésekről, nem véletlenül indultak komoly tiltakozások az ügyvédek, de elsősorban a bírók körében a választást megelőző időkben.
Nyelvi alapozás
Az Orbán-kormány a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségével a háta mögött már el is indította a kommunikációs hadjáratot. Ez azzal a kijelentéssel kezdődött, hogy a Soros-hálózat a magyar igazságszolgáltatást is befolyásolja azzal, hogy „migránspárti” érzékenyítő tanfolyamatokat tart bírósági dolgozóknak. Hollik István bukott képviselőjelölt, újdonsült frakciószóvivő állt ugyanis elő azzal, hogy a Helsinki Bizottság olyan bevándorláspárti érzékenyítő tréningeket tart, amelyek egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy a migránsok szemszögéből, az ő érdekeiket képviselve érzékenyítsék a bíróságok munkatársait. Elmondása szerint a tanfolyamokon a menekültjoggal, a bevándorlás egyes jogi eseteivel kapcsolatban adnak tanácsokat, ami egyszerre felháborító és megengedhetetlen. Hozzátette:
„a menedékkérelmekkel, kiutasítással kapcsolatos ügyek többsége a bíróságokra kerül. Nem nehéz feltételezni, hogy ezzel a Helsinki Bizottság célja az igazságszolgáltatás befolyásolása, a bírók megtévesztése azért, hogy minél több bevándorlót tudjanak Európába hozni".
Fotó: Bazánth Ivola
Hollik István hangsúlyozta, fennáll a veszélye annak is, hogy egy-egy konkrét ügyben egy Soros György által fizetett jogász, aki migránsokat képvisel, adott ügyben olyan bíróval kerüljön szembe, akinek az érzékenyítését ő végezte. Ezzel egyértelműen veszélybe kerül a bírói függetlenség – tette hozzá. Megszólalása játszi könnyedséggel idomul Trócsányi László igazságügyi miniszter kijelentéséhez, a tárcavezető szerint ugyanis antidemokratikus, hogy a magyar bírók „átértelmezik a jogot a jogalkotó szándékához képest."
Mindebből persze a fideszes Szájer József házastársa, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke sem maradhatott ki. Az Eötvös Károly Intézet szerint legalábbis az OBH hétfőn maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bírák képzésére szervezett programok kockázatot jelenthetnek a bírák integritására nézve. „A közlemény utal rá, hogy az ilyen álcázott befolyásolási kísérletek elkerülése érdekében a bírák folyamatosan részt vesznek az Alkotmányvédelmi Hivatal biztonság-tudatosságot erősítő képzésén" – írta a Majtényi László volt ombudsman által vezetett civil jogvédő szervezet. Úgy folytatták:
„Montesquieu óta tudjuk, hogy az alkotmányos államban legalább háromféle hatalom van: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom. Ezek egymástól független működése az állampolgárok politikai szabadságának alapja. A bírói hatalom és a végrehajtó hatalom kapcsolatára nézve ebből annyi következik, hogy a kettőnek egymástól elválasztottan kell működnie, hiszen minden szabadság elvész, ha a végrehajtó hatalom befolyást gyakorolhat az ítélkezés felett.
A bírói függetlenségre hagyományosan a legnagyobb veszélyt a végrehajtó hatalom jelenti – ehhez képest az OBH jóvoltából a bírók nem mástól, mint a folyamatosan erősödő kormányzati politikai befolyás alatt működő és a belügyminiszter által irányított Alkotmányvédelmi Hivataltól vesznek leckéket a bíróságokat fenyegető befolyásolási kísérletekről. Az OBH-ra is ráférne némi továbbképzés a bírói függetlenség alapjaival kapcsolatban" – foglalták össze tömören véleményüket.
Mindennek azonban nem önmagában, s az adott esetben menedékjogi kérdésekben döntéseket hozó bírákra nézve, hanem a bírósági rendszer várható reformja, pontosabban a hatalom igazságszolgáltatást érintő legújabb tervei miatt van jelentősége. A negyedik Orbán-kormány ugyanis, jelenleg úgy tűnik, nem habozik az újabb bírósági átalakítással, azonnal belevágnak abba, ami a hatalomgyakorlás utolsó korlátainak eltakarítását, s nem mellesleg a nyilvánosság korlátozását is magával vonhatja.
Letámadás
„A bírói függetlenség a magyar demokrácia egyik alapköve, de a bíróságnak nincs jogalkotó hatalma, a jogalkotó hatalom a választók által választott Országgyűlésé" – olvasható a Trócsányi László igazságügyi miniszterrel készült interjúban, mely a Mandineren jelent meg szerdán.
A bírósági szervezet kialakítása a parlament feladata – erősítette a kormányzati kommunikációs csatornákat a miniszter, azt is kifejtve: „A szervezetileg független közigazgatási bíráskodás valósul meg Európa legtöbb országban, így az erről szóló vitát parttalannak és politikailag átfűtöttnek tartom. Egy bizottság – melyben komoly szaktekintélyek a tagok - segíti munkámat és velük együtt ki fogjuk alakítani a rendes bíróságoktól független közigazgatási bíráskodási struktúrát" – fogalmazott a miniszter.
„Szükség van a párbeszédre. Mégsem engedheti meg magának egy társadalom, hogy a szervei, nevezetesen a bírói és a politikai hatalom egymásra lövöldözzön. Magyarországon erősíteni kell a dialógust, ezért fontos, hogy közösen elemezzük a joggyakorlatot." Ne csak a bíróság elemezze, hanem a jogalkotó is el tudja mondani, hogy mi a véleménye a joggyakorlatról – fejtette ki. A miniszter a „politika eljogiasításának", általa vélt jelensége kapcsán kifejtette: az emberi jogok második világháború utáni fejlődésével összefüggésben vannak, akik úgy vélik, hogy a politikai hatalom igazi ellenőre a bírói hatalom, szerintük a „bírói kormányzás" jó dolog, a bíró aktív, kvázi politikai funkciót is betölthet. Trócsányi ezzel szemben – mint mondta – azzal a nézettel azonosul, mely szerint a bíróságok független jogalkalmazó szervek, azaz,
ne a bíróság határozza meg például a házasság vagy a család fogalmát, vagy azt, hogy mely ország tekinthető biztonságosnak vagy sem, mert ez a jogalkotó feladata.
Magyarán Trócsányi kritizálja a bíróságokat azért, mert értelmezik és hivatkozzák a jogot, az alaptörvényt és a vonatkozó jogszabályokat. Mindez éppen azután igencsak kérdéses, hogy Orbán egyre-másra a bíróságokat, sőt, mind gyakrabban konkrét bírói ítéleteket kritizál. A Kúria levélszavazatokat érintő döntését például a miniszterelnök úgy kommentálta, hogy „a Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba", illetve hogy
„a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához."
Kiiktatás
Hogy az orbáni, illetve az őt követő miniszteri kritikák jogosak-e, először is érdeme mindazt, ami az igazságszolgáltatásban történt 2010 óta.
- Az első kétharmad, azaz a második Orbán-kormány hivatalba lépése után, még 2010-ben átalakították a bíróságok igazgatási rendszerét, majd az új alaptörvénnyel és a hozzá tartozó bírósági törvényekkel a többségében bírák által választott tagokból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyett létrehozták az OBH-t, amelynek élére Handó Tündét állították.
- A Legfelsőbb Bíróság Kúriára való átnevezésével – hiszen nem új szervezetet hoztak létre – pedig mandátuma közben távolították el posztjáról Baka András főbírót, aki egyben az OIT elnöke is volt.
- Kicsivel később nyugdíjazták a 62 évnél idősebb bírákat, így a korábbi vezetők nagy részétől – köztük ítélőtáblai, törvényszéki és helyi bírósági elnököktől – sikerült megszabadulni. Bár a luxemburgi Európai Bíróság és az Alkotmánybíróság döntése nyomán a kormány kénytelen volt visszakozni, így a kényszernyugdíjazott bírákat visszavették, korábbi posztjaikat – a tanácselnökség kivételével – nem kapták vissza az érintettek.
- Magyarán a bírói kart lefejezték, miközben az igazságügyi reform más elemeivel, így például a semmisségi törvénnyel, majd pedig a súlyosan alkotmányellenes és nemzetközi jogokat is sértő peráthelyezésekkel már korábban is több ponton sérült az ítélkezés függetlensége.
- A nemzetközi jogi fórumok kritikái, sőt felfedezett uniós szabálysértések nyomán végül valamicskét változtatott a magyar kormány az idevágó jogszabályokon, így az ítélkezés függetlensége a legtöbb esetben ma is garantált.
Éppen ez lehetett annyira zavaró, hogy több ítélet kritizálása után a Fidesz-hatalom 2016-ban egyértelművé tette: szeretne befolyást szerezni a számára fontos bírósági ügyekben. Mással nehezen magyarázható, hogy miért nyúltak, illetve nyúltak volna hozzá ismét a 2012-ben létrehozott közigazgatási és munkaügyi bíróságok rendszeréhez. A 168 Óra már jóval az újabb alaptörvény-módosítás benyújtása előtt beszámolt arról, hogy most, hogy újabb kétharmadot szerzett a Fidesz-KDNP ismét napirendre kerülhet egy, az elmúlt ciklusban sarkalatos többség híján elbukott javaslat. 2016-ban ugyanis a kétharmadot igénylő közigazgatási felsőbíróságról szóló törvényt elbuktatta az Alkotmánybíróság, s noha egy másik jogszabályba rejtve az elképzelés egyik legfontosabb elemét, a bírói kar közigazgatási tisztviselőkkel történő felhígítását végül e nélkül is sikerült megvalósítani.
A „közigazgatási bíráskodásról” szóló javaslat nagyon sok ponton átszervezte volna az igazságszolgáltatási rendszert. Az igazságügyi minisztériumi előterjesztés szerint közigazgatási felsőbíróság néven új szervezet jönne létre (amelyet a hírek szerint az elköteleződését sok téren egyértelművé tett Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora irányíthat majd), a jövőben:
itt határoznak majd például a Nemzeti Bank, a Médiatanács, a Közbeszerzési Döntőbizottság és még számos más állami intézmény döntéseinek jogszerűségéről. Az új bíróság döntene arról, hogy mit lehet eltitkolni az állampolgárok elől, és a közérdekű adatokért indított perek is itt dőlhetnek el. Magyarán a kiemelt, politikai szempontból fontos perek kerülhetnek e különbíróságok elé, és hogy az oda kinevezett bírák fele nem más bíróságokról, hanem a közszolgálati tisztviselők köréből érkezhet.
Ez utóbbi a szakma szerint a bírói függetlenséget és a jogállamiságot veszélyezteti, és működési zavarokat okozhat a bíróságok működésében. Annak idején a közigazgatási felsőbíróságról szóló törvényt az Alkotmánybíróság ugyan az államfő javaslatára formai ok miatt visszadobta: a törvényt kétharmados többség nélkül fogadták el. Most azonban, az orbáni Kúria-kritika után hirtelen ismét előkerült a dolog, méghozzá rögtön egy alaptörvény-módosítás formájában.
„A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz" – szól a javaslat, amelynek részletszabályai egyelőre teljesen ismeretlenek, ráadásul Trócsányi idevágó nyilatkozatai még csak lebegtetik mindazt, amitől a szakma tart az ügyben. Az alaptörvény hetedik módosításának részleteiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Szakértők szerint ugyanakkor a kormányzati cél nem változott: az idősebb, tapasztaltabb bírák közül minél többet sikerüljön eltávolítani a „kiemelt" (magyarán az Orbán-kormánynak kényes vagy kínos) ügyekben való ítélkezésből.
Ma ugyanis a közigazgatási döntések (a járási és megyei kormányhivatalok döntéseitől kezdve a jegyző határozatokig, illetve olyan szervek döntései, mint a NAV, GVH vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság) bírósági jogorvoslatát ezentúl nem a rendesbíróságok, hanem egy ettől elkülönített szervezet fogja ellátni. Vagyis a hatalmi ágak – végrehajtói és bírósági – szétválasztása megmarad, de a közigazgatási visszaélésekről, panaszokról ezentúl nem a rendesbíróságok fognak fognak dönteni. Ráadásul ezekben az ügyekben az új bírói testületekkel már nem a Kúria fogja kimondani a végső szót, sőt, a legfelsőbb bírói fórum joghatálya nem is fog kiterjedni a közigazgatási testületek döntéseire.
Hogy még érthetőbb legyen: jelenleg egy megyei kormányhivatal határozatát például a megyei közigazgatási és munkaügyi bíróságon lehet felülbírálni, míg a Gazdasági Versenyhivatal, vagy az MNB közigazgatási tevékenységét, de akár csak egy a gyülekezési joggal és a minősített adatokkal kapcsolatos pereknek a Fővárosi Törvényszéken van a helye. Az összes ügyben pedig a végső szót felülvizsgálat formájában a Kúria mondhatja ki, hiszen a mai alkotmányos rendben ez a legfelsőbb bírói fórum, a régi legfelsőbb bíróság – csak átnevezve.
A jövőben azonban már a közigazgatási felsőbíróság hoz majd ezen ügyekben döntést, méghozzá megkérdőjelezhetetlen, haza jogorvoslati úton támadhatatlan határozatokat.
Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón éppen a 168 Óra kérdésére beszélt arról, hogy az új bírói szervezet elnökét a Kúriáéhoz hasonlóan az Országgyűlés választja meg kétharmaddal – ez a Fidesz-KDNP számára nem akadály abban, hogy Patyi Andrást odaültesse a legkényesebb politikai ügyekben ítélkező bírói testület élére. Noha a kancelláriaminiszter szintén lapunk kérdésre állította, nem igaz, hogy közigazgatási tisztségviselőkkel kívánják feltölteni az új bíróságokat, hanem a rendes bírói előmeneteli rendszerben léphetnének elő e fórum tagjává a bírák, Trócsányi most már arról beszélt, hogy még dolgoznak a szervezetek létrehozásán, s az új bírók kiválasztásának szempontjai még nem véglegesek.
Egyáltalán nem kizárt tehát, hogy a közigazgatásból (tehát a kormányzati szférából) érkezett pályázók pluszpontokat kaphatnak majd a pályázás során, hiszen a 3000 fős bírói karból igencsak nehézkes lenne azonnal újabb testületet létrehozni, biztosan szükség lesz utánpótlásra.