Pörgött a törvénygyár: egy sor kedvezményt kapnak a honvédek és a gazdák, de jövőre tilos lesz mindenhol a kerti avarégetés
Egy sor törvényt fogadott el szerdán az Országgyűlés, rengeteg közülük a honvédelmet érinti, mert Németh Szilárd honvédelmi államtitkár szerint
a cél az, hogy a honvédség az ország legnagyobb munkáltatójává és megrendelőjévé váljon.
Ennek érdekében ez a törvénycsomag kilenc jogszabályt módosít:
- az elhunyt katonák árváinak járó kiegészítő támogatáshoz hasonlóan a honvédelmi alkalmazottaknak is jár kiegészítő támogatás, amely szintén adómentes
- változik a közkatona vagy a pályakezdő fogalmának törvényi meghatározása, és megszűnik a hivatásos állományba vételhez szükséges két éves honvédségi jogviszonyra vonatkozó előírás
- új lehetőségként jelenik meg a hivatásos állományba vétel a polgári életből tiszt és altiszt esetén
- egyszerűsödnek a próbaidőre vonatkozó szabályok: egyes rendfokozatok elérése esetében csökken a várakozási idő, de a változtatás pontosítja a fegyelmi szabályokat is
- a szerződéses állományú katonák egyszeri szerződéskötési díjat kaphatnak a jövőben
- az önkéntes tartalékos katonáknál a miniszter eltérő illetményeket és más juttatásokat is megállapíthat, és csak három hónapos próbaidővel kell számolniuk azoknak az önkéntes tartalékos katonáknak, akik vállalják, hogy a tényleges szolgálati idejüket egybefüggően teljesítik.
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára új frizurával és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára 2020. június 2-án.Következzen a többi fontos változás:
Adóügyek
A szociális hozzájárulási adó július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken. Ezzel megegyezően mérséklődik a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is, amely így szintén 15,5 százalék lesz. A kisvállalatiadó kulcsa a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra csökken. A bankok járványügyi különadója 0,19 százalék. A cégek akár teljes nyereségüket társaságiadó-mentesen félretehetik egy négy éven belül megvalósuló magyarországi beruházásra, ha annak összege nem haladja meg a 10 milliárd forintot.
Törvénybe foglalták a kiskereskedelmi adót is, amit kizárólag 500 millió forintos éves árbevétel felett kell fizetni. Mértéke sávosan változik: 500 millió forint és 30 milliárd forint közötti adóalap esetén 0,1 százalék, 30-100 milliárd forint között 0,4 százalék, az ezt meghaladó esetekben pedig 2,5 százalék.
Jön a gazdákat segítő krízisbiztosítási rendszer
Állami krízisbiztosítási rendszer jön létre a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásainak mérséklése, a jövedelmek stabilizálása céljából. A gazdák önkéntesen csatlakozhatnak a krízisbiztosítási rendszerhez, amely akkor téríti meg a kieső jövedelem legfeljebb mintegy 70 százalékát, ha jövedelme több mint 30 százalékkal csökkent az előző három év átlagához képest.
Klímavészhelyzet – van is, nincs is
Az eredeti javaslatot ellenzéki frakciók nyújtották be a klímavészhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról, ám ezt jelentősen átírta a kormánytöbbség. Immár eltűnt a szövegből a klímavészhelyzet kihirdetésének sürgetése – az ellenzék lényegében azt kérte, hirdessen ki a kormány Magyarországra is klímavészhelyzetet, ez nem történt meg –, illetve a szigorúbb kibocsátási és energiafelhasználási célok meghatározása. A most elfogadott határozat csak a már meglévő kormányzati klímavédelmi akciótervet biztosítja támogatástól, az energiahatékonyság növelésével és az áramtermelés dekarbonizációjával összefüggő célokat és feladatokat írja le. Eszerint
Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentse 2030-ig
az 1990-es kibocsátáshoz képest és hogy az ország bruttó végső energiafogyasztásban pedig legalább 21 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya 2030-ig. 2050-re az ország elérné a teljes klímasemlegességet. Július 1-jével meg kell kezdeni az illegális hulladéklerakók felszámolását, illetve szabályt kell alkotni az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltására.
Megnövelt hitelkorlát
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter javaslata alapján megnövelik azoknak a kereskedelmi bankoknak a hitelkorlátját, amelyek az Eximbank hiteleit a vállalkozások számára elérhetővé teszik, így újabb vállalatok férhetnek hozzá a hiteltermékekhez.
Színházi fegyverek is fegyverek?
Az országgyűlés 148 igen, hat nem és 16 tartózkodás mellett fogadta el a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzésére vonatkozó jogharmonizációs célú törvénymódosítást. A jövőben a hatástalanított tűzfegyvereket nem különítik el a működőképes eszközöktől. A módosítás nem érinti a 2016. április 8-a előtt hatástalanított példányokat. Az ezt követően deaktivált fegyverek tulajdonosainak 2022. december 31-ig kell bejelentést tenniük. A módosítás az úgynevezett színházi fegyvereket, valamint a gáz- és riasztófegyverek egyes fajtáit is tűzfegyvernek minősíti át, a 2022 végéig megvásárolt gáz- és riasztófegyvereket azonban nem kell tűzfegyverré minősíttetni.
Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese (b) és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 3-án
Kapnak pénzt a falusi civil szervezetek
Kistelepülések polgármesterei által vezetett civil szervezetek is részesülhetnek immár a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásaiból. Eszerint 2020. július 1-jétől az 5000 fős és az alatti lakosságszámú településeken működő civil szervezetek akkor is részesülhessenek a Nemzeti Együttműködési Alap és a Magyar Falu Program támogatásaiból, ha vezető tisztségviselőjük egyben polgármester is.
Kettős minőségű élelmiszerek
A törvényben – uniós irányelvnek megfelelően – rögzítették: ha a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott élelmiszerrel, akkor vagy az élelmiszer előállítója, vagy nem hazai előállítású élelmiszer esetén az első magyarországi forgalomba hozója felelős azért, hogy az itt forgalomba hozott élelmiszer összetételében és jellemzőiben jelentősen ne térjen el a másik tagállamban forgalmazottól. Kivételek lehetségesek "jogszerű és objektív okok" esetén, amelyeket rendeletben határoznak meg.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ezentúl egy évre hozzáférhetetlenné tehet olyan weboldalakat, amelyek hamisított vagy Magyarországon engedéllyel nem rendelkező terméket, például élelmiszert, állatgyógyászati terméket, növényvédő szert árul.
Egyszerűbb állatorvosi alapellátás
Létrehozták az állatorvosi alapellátó rendelő intézményét, ahol egyszerűbb beavatkozásokra lesz lehetőség.
Törvényileg is tilos az avarégetés
Jövő évtől tilos lesz az avar és a kerti hulladék égetése. Az agrárminiszter által benyújtott, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a természet védelméről szóló törvény módosítását 148 igen szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A módosítás célja a levegő minőségének javítása. A törvény indoklásában emlékeztettek arra, hogy
a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban Magyarország ellen.
Jövő év január 1-jétől törlik azt a rendelkezést, amely alapján eddig az önkormányzatok rendeletben szabályozhatták az avarégetést, így általánossá válik a tilalom az egész országban.
