Összesúgnak Orbánék háta mögött: képesek rá?

A világhírű művész Firenzéből írta hozzászólását, amelyben először gratulál a lap december 26-i szerkesztői cikkéhez, amelynek címe

Magyarország putyinizálódása.

Schiff levelében megkérdőjelezi, hogy „Magyarország készen áll-e, illetve méltó-e arra, hogy 2011. január 1-től hat hónapig az Európai Unió soros elnöke legyen.”

Schiff András ezután az elmúlt időszak „aggasztó híreiről” ír. Szerinte ugyanis „a toleranciaszint Magyarországon rendkívül alacsony, a rasszizmus, a romák diszkriminációja, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a sovinizmus és reakciós nacionalizmus – ezek a tünetek nagyon nyugtalanítóak.” A zongoraművész szerint ugyanis „mindezek olyan emlékeket ébresztenek, amelyeket azt hittünk, hogy régen el lehetett felejteni.” Hozzáteszi: ezek miatt „sokan félnek.”

Schiff ír a médiatörvényről is, amely szerinte csak az utolsó láncszemet jelenti a sokkoló események sorában. „Ezek az események pedig a művészeteket is érintik.” Végül azt írja, hogy „az uniónak és az Egyesült Államoknak a szemét Magyarországon kell tartania.”

BBC: a magyar médiatörvény a szerkesztői szabadságot és a média pluralizmusát fenyegeti

Vasárnap

a BBC is összefoglaltaaz új magyar médiatörvénnyel kapcsolatos helyzetet. A brit sajtóorgánum külön kitért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Tartalomfelügyeleti Főosztálya által a Tilos Rádió elleni indított vizsgálatra, amely Ice-T It's on című felvétele miatt indult.

A törvény által létrehozott új médiahatóság éppen akkor kezdte meg működését, amikor Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét – írja a BBC, kiemelve az NMHH jogkörét érintő egyik vitatott pontot, amely névtelen forrásainak felfedésére kötelezheti az újságírót.

A cikk idézi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) álláspontját, amely szerint a magyar médiatörvény a szerkesztői szabadságot és a média pluralizmusát fenyegeti.

„Aggaszt, hogy a magyar parlament olyan médiatörvényt fogadott el, amely ha visszaélnek vele, elhallgattathatja a kritikus médiát és a nyilvános vitát az országban” – közölte múlt héten, a törvény megszavazása után Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-felelőse.

A BBC írása emlékeztet arra is: az NMHH kulcspozícióiban Fidesz-közeli személyek kaptak helyet. A magyar kormányzat ugyanakkor megvédte a médiatörvényt, mivel állításuk szerint az egyetlen olyan elemet sem tartalmaz, amely ne lenne megtalálható valamelyik EU-tagállam jogrendszerében – írja a BBC.

Az új magyar médiatörvényt jogvédő szervezetek mellett már Nagy-Britannia és Németország is kritikával illette – írja a BBC.

„A sajtó szabadsága a szabad társadalom lényege” – idézi a médiatörvénnyel kapcsolatban a brit külügyminisztérium szóvivőjét a BBC. A cikk a német külügyminiszter-helyettes, Werner Hoyer Frankfurter Rundschaunak adott nyilatkozatának néhány mondatával zárul: „Szigorúan ügyelnünk kell az alapjogok védelmére az Európai Unióban. A sajtószabadság egyike ezen jogoknak. Ha megkérdőjeleződik, akkor megoldás szükséges.”

Osztrák lapok: "Képes-e Magyarország egyáltalán még hitelesen képviselni az EU-t?"

A Profil című hetilap hosszú írást közölt a magyarországi eseményekről. A kormány hét hónap hivatali idő után arra készül, hogy felülvizsgálja a húsz évvel ezelőtti átmenetet a diktatúrából a demokráciába, alkotmánymódosításokkal demokratikus intézményeket és eljárásokat szüntet meg, vagy fordít a visszájára, és "Európa közepén, lépésről lépésre, céltudatosan és hatalma tudatában vezéri elvre épülő államot (Führerstaat) hoz létre Orbán Viktor személye körül" - írta Gregor Mayer. "Képes-e Magyarország egyáltalán még hitelesen képviselni az EU-t?" - tette fel a kérdést.

Brüsszeli vélemények szerint Magyarország első európai uniós elnökségét nem fogja fényesen ünnepelni, hanem megpróbál, amennyire lehet, "a kritika golyózápora elől fedezéket keresni". De minden bizonnyal ez sem lehet megoldás - vélekedett.

A nyelv, "amelybe a miniszterelnök és pártbeli társai demokrácia-leépítésüket öltöztetik", "átkozottul hasonlít az orwelli újbeszédre" - fogalmazott, George Orwell brit író 1984-as antiutópiájára utalva. Példaként hozta fel többek között Orbán Viktornak "a választófülkékben lezajlott forradalomról" szóló kijelentését és hogy a Nemzeti együttműködési nyilatkozatban "a nemzeti együttműködés rendszerének" felépítése szerepel.

A szabályozás "hemzseg a gumiparagrafusoktól"

A szerző úgy látja, az EU-ban sehol sem biztosít magának az állam olyan erőteljes beavatkozási lehetőséget a média tevékenységébe, mint Magyarországon. A médiahatóság nem csak a televíziót és a rádiót, hanem a nyomtatott sajtót és az internetet is felügyeli. A hatóság minden médiavállalatot "drákói bírsággal romba dönthet". A bírság kiszabásának feltételeit elnagyoltan határozták meg. A szabályozás "hemzseg a gumiparagrafusoktól, amilyenekkel egyébként csak diktatúrák töltik meg a törvénykönyveiket" - írta.

A cikk kitér a közszolgálati média átalakítására is. Állítása szerint "nagy tisztogatások várhatók", s "az igazgatói szinteket máris válogatott Fidesz-káderekkel vagy pedig szélsőjobboldaliakkal töltötték meg".

"A külföldi újságírókat is szívesen elhallgattatnák"

Hogy mire szolgál valójában ez az "óriási túlszabályozás és gleichschaltolás", a szerző szerint kiderül Szalai Annamáriának, az NMHH elnökének a tihanyi médiakonferencián tett kijelentéséből, miszerint a szólás-, a sajtószabadság már nem öncél, hanem a közösség érdekét, a társadalom integritását szolgálja az új szabályozásban. Belénessy Csaba, az MTI új vezérigazgatója a dolgozók "fejébe verte": "egy közszolgálati újságíró nem lehet a kormány ellensége".

(

A 168 Óra című hetilapnak nyilatkozva Belénessy Csaba így válaszolt a kérdésre, hogy mit jelent lojálisnak lenni a kormányhoz: Egy közszolgálati újságíró nem lehet a kormány ellensége, nem kérdőjelezheti meg a szabadon választott kabinet hatalmát. Az nem megy, hogy elfogadjuk a tisztséget, majd szembeszegülünk a megbízóval.)

A szerző szerint "a külföldi újságírókat is szívesen elhallgattatnák", de az EU-s Európában aligha elképzelhető a kiutasítás vagy beutazási tilalom elrendelése.

Figyelemmel kell kísérni Magyarországot

A "botrányos" médiatörvényen túl is szoros figyelemmel kellene kísérnie az EU-nak Magyarországot - írta a szerző. Úgy látja, Orbán Viktor miniszterelnöknek nincs hihető gazdasági koncepciója, ellenben megígérte, hogy nem vezet be új terheket vagy igazi reformokat. A következő időszakban a magán nyugdíjpénztárakból és a különadókból fog élni a kormány, de "ezt a zsákmányt valamikor felélik majd". "Ekkor Orbán ahhoz az eszközhöz fog nyúlni, amivel a legjobban bánik: a tömegek mobilizálásához, hiszterizálásához, radikalizálásához" - tette hozzá.

Mayer az úgynevezett Trianon-törvényt és az állampolgársági törvény módosítását példaként hozva úgy véli, a miniszterelnök "burkoltan határrevizionista" politikájával a tűzzel játszik a térségben. A szomszédságban a magyar hegemóniatörekvések bizonyítékaként értékelik, hogy a készülő új alkotmány a tervek szerint utalna a Szent Koronára, "mint a magyar állam folytonosságának jelképére". "Mintha nem lenne elég, hogy a saját háza táján tanúsított autoriter manírok miatt szégyenpadban ül az EU-elnökség alatt, hamarosan a régió rendbontójának a címkéje is ráragadhat Orbán Magyarországára" - írta az osztrák tudósító a Profil című hetilapban.

Die Presse: van, ami sokkal jobban fog fájni

"Orbán nem Lukasenka" címmel közölt kommentárt a Die Presse című napilap. A jelek szerint eddig minden külföldi kritika lepergett Orbán Viktorról, az Európai Tanács új elnökéről, de annak, hogy "közép-európai Pinochetnek" nevezik vagy hogy Vlagyimir Putyinnal vagy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel hasonlítják össze, biztosan nem fog örülni - írta a konzervatív napilap munkatársa, Burkhard Bischof.

Egyértelmű, hogy a külföldi újságírók az "új, korlátozó médiatörvényre" összpontosítanak. Sokkal jobban fog azonban fájni az elnökséget betöltő országnak, ha nagy külföldi vállalatok elkezdenek mozgósítani a különadók ellen - írta a Die Presse.

"Orbán Viktor persze nem egy Lukasenka. Annyira kívül minden civilizált és demokratikus kereten, mint a fehérorosz diktátor, mégsem tud és fog viselkedni". A minszki elnök, mint azt az elmúlt napokban tanúsított viselkedése mutatja, "egyszerűen becsavarodott". Ha most ismét csitító hangok szólalnának meg Európa fővárosaiban, miszerint türelmet kell tanúsítani Minszkkel szemben, az óriási szégyen volna. Az EU-nak most egészen szilárdan és következetesen össze kell fognia "a minszki ámokfutó" ellen, és ebben Orbán Viktornak is részt kell vennie - írta a Die Presse.