Orbán Viktor: Gyűlölnek minket, ez egy igazságtalanul nehéz küzdelem lesz
Tusnádfürdő 1990 óta minden évben a fideszes elit kedvenc nyári felvonulási terepe a most harmincadszor megrendezett bálványosi szabadegyetem fénypontja pedig az a beszéd, amelyet Orbán Viktor tart. Pénteken a miniszterelnököt már afféle államalapítónak kijáró tisztelettel fogadták, és amíg a Népszava korábban azt írta, hogy a mostani főleg a lassuló német gazdaság veszélyeiről, illetve az Európai Unió új vezetőiről szól majd, a finoman szólva kormányközeli Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós megkockáztatta, hogy Orbán Viktor nagy ívű, nemzetközi kontextusba helyezett országstratégiai jelentőségű beszédet fog tartani. 2014-ben a miniszterelnök egyszer már világírű lett azzal, amit Tusnádfürdőn mondott, akkor ugyanis itt dobta be a köztudatba az illiberális demokrácia kifejezést. Egy éve csak Romániának és Ukrajnának szólt be. Romániától kérte, hogy értse meg, a magyaroknak nincs mit ünnepelniük a jelenkori ország fennállásának százéves évfordulóján, és hozzáfűzte, a modern Románia nem tud mit kezdeni azzal, hogy itt él másfél millió magyar. Ukrajnáról azt mondta, nincs realitása annak, hogy belép az EU-ba és a NATO-ba. Kijelentései miatt mind a két országban kitört a botrány.
A miniszterelnök most azzal kezdte, megtiszteltetés, hogy 30 éve mindig itt lehetett és megszólalhatott Tőkés László mellett, és gratulált az RMDSZ-nek is az EP-választáson megszerzett két mandátumért.
– Az a jó, hogy ez a 30 év mögöttünk van, és nem előttünk
– mondta a bálványosi szabadegyetemről és a rendszerváltás óta eltelt három évtizedről. – Ki kellett találjuk a magyarság új létformáját. Bizakodóan, tervekkel teli tarisznyával ülünk itt – fűzte hozzá. Generációjának a feladata az volt, hogy
- kivívja a szabadságot (1988-1990)
- végrehajtsa a liberális rendszerváltás (1990-1994)
- politikai harcban legyőzze a szocialista maradványpártokat (1994-2010)
- ezután pedig jött a politikai rendszerváltás (2010-2018).
Folyamatosan harcolni kellett, megküzdeni a rendszer nemzetközi megkérdőjelezésével. A saját magának feltett kérdésre, hogy képes lenne mindezt újra elvégezni, egy anekdotával felel, a harmincéves házassági évfordulóján ugyanis megkérdezte a feleségét, hogy újra igent mondana-e, ha megkérné a kezét, és azt a választ kapta:
– Ne kockáztass.
Orbán Viktor szerint a generációja nemzedéki lehetőséget kapott a magyarság megerősítésére, de ez ez igazságtalanul nehéz küzdelem volt. Szerinte most vannak túl az életük főműsoridejének a felén, jön az esti nagy film.
Ami a következő 15 évet illeti, a miniszterelnök úgy vélte, Magyarország biztonságét kívülről fenyegeti veszély. Az első veszély, hogy alkalmatlan és ellenséges embereket – Manfred Webert vagy Frans Timmermanst – választanak az Európai Unió élére, amit sikerült elhárítani. – Soros György embereit mindenhol elgáncsoltuk – mondta a miniszterelnök, hozzáfűzve, egy hétgyermekes családanya, Ursula von der Leyen német védelmi miniszter lett az Európai Bizottság új elnöke. Bírálta a csúcsjelölti rendszert, szerinte a győztes pártcsalád csúcsjelöltjét nem az Európai Bizottság, hanem az Európai Parlament elnökének kellene megválasztani, az Európai Bizottság pedig túllép a hatáskörén, noha az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács befolyása alatt kellene maradnia. A második veszély, amelyet el kell hárítani – folytatta –, két részből áll, a migráció kezelésének, illetve a gazdaság kezelésének a hibájából. Szerinte az európai szocializmus építése helyett vissza kell térni a versenyképesség eszméjéhez. El kell vetni a munkanélküli jövedelem alapgondolatát, adót kell csökkenteni, munkahelyeket teremteni, a pénzt a bevándorlók helyett az európai családoknak kell adni. Minimum kétséges, hogy ezeket a hibákat ki tudják-e javítani – jelezte.
Magyarországon 2020 tavaszán jön egy második, 2020 őszén pedig harmadik gazdasági akcióterv következik.
2010-ben 3,5 millióan dolgoztak és ebből 1,8 millió fizetett adót, most 4,5 millióan dolgoznak, és mindenki fizet adót.
Orbán Viktor ezután elkezdett az EU soros elnöki tisztségét betöltő Finnországról beszélni. Ugyanúgy, ahogyan korábban Kovács Zoltán is, felidézte, hogy Finnországban nincs alkotmánybíróság, a finn tudományos akadémia az oktatási minisztérium alá tartozik, a bírákat pedig az államfő nevezi ki az igazságügyi miniszter javaslatára
– Jó idegrendszer kell ahhoz, hogy a magyar jogállamiságot firtató kérdésekre ne nevetéssel válaszoljunk
– fordult Varga Judit igazságügyi miniszterhez. Finnországot egyébként azért nézte ki magának az Orbán-kormány, mert a helsinki kormány számára prioritás a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást.
Az – fűzte hozzá – hogy a Fidesszel mi lesz az Európai Néppártban, ősszel, a konzervatív pártcsalád kongresszusán dől el.
Orbán Viktor ezután elkezdett a liberális rendszer és az illiberális rendszer különbségeiről beszélni. Gyakorlatilag elővette a 2014-es beszédének a gondolatmenetét. – Új alapokra helyeztük az egyén és közösség viszonyát – mondta erről. A liberális rendszerben az a szabály, hogy mindent szabad, ami a másik szabadságát nem sérti. Ezzel szemben, amit most próbálunk felépíteni, azt mondja, hogy amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se cselekedd a másikkal, sőt, amit te akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt tedd meg a másikkal. A liberalizmusban nincs közösség és nemzet – az utóbbi történetileg és kulturálisan is meghatározott közösség, amit védelmezni kell és a világban való helytállásra fel kell készíteni – a nemzeti rendszerben viszont az az egyéni teljesítmény érdemel tiszteletet, amely a közösséget is szolgálja – fejtette ki a miniszterelnök, aki szerint Magyarországon létrejött egy illiberális, kereszténydemokrata állam, a kérdés csak az, hogy az ellenfeleink miért gyűlölnek minket. Orbán Viktor szerint ugyanis a vitákban nem mindössze az érződik, hogy nem értenek egyet, hanem a gyűlölet is.
– Gyűlölnek minket
– mondta a liberalizmus híveiről. Amíg a liberalizmus a szabadságot abban látja, hogy valaki lerázza magáról a kulturális vallási kötöttségeit, az ő illiberalizmusa pedig abban áll, hogy az egyén hivatkozása a szabadságra nem írhatja felül a közösség érdekeit. A liberálisok azért gyűlölik őt, mert Magyarország ellenáll az egyetemes üdvözülés kereszténység utáni, posztnacionalista modelljének. Magyarország mellett még Lengyelországot, Ausztriát és Olaszországot említette az ellenálló országok között.
Az illiberalizmusnak szerinte pozitív értelme van, ez a keresztény szabadság
megvédése, a cél pedig megőrizni mindent, amit a liberálisok elvetnek. A keresztény szabadságot belülről a liberalizmus, kívülről a migráció fenyegeti, a következő 15 év küldetése az lesz – jelezte Orbán Viktor –, hogy szembeforduljanak a liberális korszellemmel.
– Ez egy igazságtalanul nehéz küzdelem lesz, a pálya feléjük lejt, de nálunk van sok dolog, amit szépnek és szabadnak lehet nevezni – mondta. Meglehetősen ártalmatlan beszédet ezután azzal az újra önmagának feltett kérdéssel fejezte be, hogy álmodnak-e vagy ébren vannak, és úgy válaszolt, nem álmodnak.
