Orbán csúcsra ért, innen már nem nagyon van hova fokozni a sorosozást-brüsszelezést

2017. október 27., 09:46

Szerző:

A „Soros-hálózatnak" kiterjedt befolyási övezete van az Európai Parlamentben (EP) és az Európai Unió más intézményeiben, célja egy kevert népességű Európa létrehozása és a migránskérdésben vele szembenálló magyar kormány elítéltetése – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában, hivatkozva a „Soros-birodalomról" kiszivárgott dokumentumokra.

Szerinte ezekből az derül ki: a hálózat tagjai Brüsszelben azért dolgoznak, hogy a bevándorláskérdésben a Sorosékkal szemben állást foglaló magyar kormányt (...) elítéltessék, megbélyegezzék, és rászorítsák, hogy változtassa meg a migránspolitikáját".

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Közölte: a nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködésével a nyilvánosság elé kell tárni az európai életet befolyásolni igyekvő „Soros-hálózatot", hogy megismerhetők legyenek a történések, az, hogy kik, miért és hogyan akarják befolyásolni a magyarok életét. Az is kérdés, hogy kik azok a magyarok, akik együttműködnek ebben a folyamatban innen, Magyarországról - vonta össze a szemöldökét.

Arra a felvetésre, hogy Navracsics Tibor magyar uniós biztos szerint nincs Soros-terv, csak fideszes kampányfogás az egész, majd arra a kérdésre, hogy ki az, aki együttműködik ezzel a rendszerrel, Orbán Viktor azt felelte: „látja, még ő sem tudja, tehát ez annál is inkább amellett érv, hogy tudjuk meg".

A múlt heti brüsszeli EU-csúcsról szólva kifejtette: egy-másfél éve küzd azért, hogy a miniszterelnökök tanácskozása végén ne születhessen a jövendő európai menekültpolitikáról olyan dokumentum, amelyben a magyar szuverenitást sértő elemek találhatók. Hozzátette, óriási volt a nyomás rajta, hogy kössön kompromisszumot migránsügyben, és járuljon hozzá a kötelező kvótához, de ezt elhárította, és abban maradtak, hogy decemberen, majd a következő év első félévében foglalkoznak újra a bevándorlási rendszer kérdéseivel.

Orbán Viktor megerősítette: a magyar álláspont szerint csak az adott tagállam mondhatja meg, ki tartózkodhat a területén. Ha ugyanis ezt egy ország nem mondhatja meg, akkor vége van. „Ha oda jutnánk egyszer, hogy Berlinben vagy Brüsszelben megmondanák, ki tartózkodhat Magyarország területén, az azt jelentené, hogy Berlinnek vagy Brüsszelnek lennénk alárendelve", ami elfogadhatatlan – hangsúlyozta.