Orbán: az IMF pénzt akar "rákényszeríteni” a magyar államra

Csökken Európa befolyása a világban - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Brüsszelben, Magyarország megújulása és az európai gazdasági felépülés című előadásában, az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) elemző műhely rendezvényén.

E befolyáscsökkenés okát Európa túl magas eladósodásában és költségvetési deficitjében, valamint az alacsony foglalkoztatási arányban jelölte meg. Magyarország helyzetéről szólva emlékeztetett rá, hogy az ország 2004 és 2011 között nem volt képes tartani az uniós deficitkorlátokat. A célokat illetően egyebek közt elmondta, hogy a megfelelő versenyképességhez el kell érni a 75 százalékos foglalkoztatási arányt - írja a

hirado.hu.

Előadásában a magyar kormányfő kifejezte vélekedését: Közép-Európa fellendülésnek néz elébe, mert a német gazdaságban vannak derűlátásra okot adó jelek, és meggyőződésének adott hangot, hogy ez segíteni fogja a közép-európai térség felvirágzását is. Megjegyezte, hogy az egész Európai Unióban változásokra van szükség, egyebek közt a jóléti rendszert illetően.

Valószínűleg kerülnek majd Magyarországgal kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek az Európai Bíróság elé, mondta el Orbán Viktor. Elmondta, hogy az Európai Bizottsággal továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásával kapcsolatban, és ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon. Magának a kötelezettségszegési eljárásnak az intézményéről azt mondta, hogy az része az unió normális működési rendjének.

A

nol.huszerint Orbán kifejtette: az ország érdeke azt kívánja, hogy a magyar gazdaság a piacról finanszírozza magát, még akkor is, ha az IMF-hitel olcsóbb lenne. – A tárgyalásoknak nem az a célja, hogy elhagyjuk a kötvénypiacot – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy oda 5-8 évbe telik visszatérni. A kormányfő szerint az elővigyázatossági hitelkeret stabilizálná a magyar gazdaság helyzetét úgy, hogy az továbbra is a piacról finanszírozza magát. – De az IMF szerint pénzre van szükségünk és hitelt akarnak adni – vázolta fel az ellentétet a Nemzetközi Valutaalappal, amely szerinte lényegében pénzt akar „rákényszeríteni” a magyar államra.

- Szükségünk van a megállapodásra, és el kell fogadnunk bizonyos előfeltételeket – szögezte le a kormányfő az IMF-fel kötendő hitelmegállapodásról, hozzátéve ugyanakkor, hogy nem egészen világos melyik intézmény, milyen előfeltételt támaszt. – Nem szeretjük a kettős mércét, de ennek ellenére meg kell egyeznünk – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette, hogy Egyiptom a magyar kormánnyal egy időben kért segítséget a Nemzetközi Valutaalaptól, és ők már meg is kapták a hitelt, miközben velünk még el sem kezdték a tárgyalásokat. Bizonyítandó a kettős mércét, felsorolta még Belorussziát, Pakisztánt, Csádot, amelyek a magyar kérés óta segítséget kaptak az IMF-től - írja a nol.hu.

Az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban a magyar kormányfő hangot adott nézetének: Magyarország jövője az euróövezetben van, de ez egyelőre nem aktuális. A kormányfő úgy vélekedett, hogy a pénzügyi unió révén nem lehet kierőltetni a politikai unió létrehozását. Szerinte a helyes sorrend ezzel ellentétes, vagyis a politikai unió megléte esetén lehet indokolt a pénzügyi unió létrehozása. Az euróövezet jelenlegi gondjai részben erre vezethetők vissza - tette hozzá.

A magyar miniszterelnök szerint a magyarok fegyelmezetten elfogadják a kihívások miatt szükséges változásokat. A szükséges változások közt említette azt, hogy a szociális támogatások a közmunkaprogramban való részvételi hajlandóságtól függnek. A köztehervállalásra vonatkozó intézkedések ismertetése mellett a kormányfő kitért az egészségügyi ellátással és az oktatás támogatásával kapcsolatos kérdésekre is.

A sokat vitatott szektorális válságadókról Orbán azt mondta, nem az volt a kérdés miket adóztassanak meg a költségvetési többletbevételek biztosítása érdekében, hanem hogy olyan szektorokat ne büntessenek, amelyek növelhetik a foglalkoztatottságot - írja a

hvg.hu.

A Széll Kálmán-terv 2-ben szereplő telefonadóról Orbán kifejtette: azon dolgoznak, hogy a szektorális különadókat felváltó adóterhek kapcsán méltányos tehermegállapodások jöjjenek létre: hogy ne a lakosság fizesse meg azok árát hanem a vállalatok.

A foglalkoztatottság és adófizetés témájában a miniszterelnök a minimálbéresek bevonását nélkülözhetetlennek nevezte egy olyan országban ahol 3,8 millió ember dolgozott és mindössze 2,6 millió fizetett jövedelemadót még két éve. Hasonlóképp a munkanélküliségi segély időtartalmának csökkentését, a nyugdíjkorhatár növelését is a terhek megosztásaként magyarázta, de beszélt “Európa legrugalmasabb munkatörvényéről is” amelyekkel 2013-ra az unió legdinamikusabban növekvő tagállamai közé szeretné feltornászni magát Magyarország.

Az előadás végeztével egy újságíró azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint Magyarország az átalakításokat illetően kísérleti laboratóriumként is felfogható Európa számára, megkérdezte Orbán Viktort, hogy "orbanizálni akarja-e Európát". Válaszában a magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 22 év nagy többségét ellenzékben töltötte, és mindkét alkalommal demokratikus választások nyomán került kormányra. Ez is jelzi - mondta -, hogy teljes mértékben elkötelezett a politikai verseny megléte mellett.

Egy másik kérdésre úgy válaszolt: a felelősséget végső soron a nemzeti kormányok viselik az Európai Unióban is - mondta a magyar miniszterelnök. Hozzátette: "Kulcsfontosságú a nemzeti szint az unióban is" - hangsúlyozta az európai intézményekkel kapcsolatos kételyekre vonatkozó kérdésre válaszolva. Úgy vélekedett, hogy az EU mostani nehézségei is alapvetően a nemzeti kormányok kudarcaira vezethetők vissza.

- Ne legyen türelmetlen – mondta a kormányfő egy kérdésre válaszolva a magyar kormányt ért kritikákkal kapcsolatban. Mint mondta, jogos, hogy az új alkotmány, a sarkalatos törvények, és a 165 jogszabály nyomán kérdések merülnek fel. – Nem lepődtünk meg, számítottunk rá – mondta a bírálatokról Orbán, aki az előadás alatt sokszor utalt arra, tudja, hogy személyes megítélése nem a legjobb. Ezért tréfásan megjegyezte, nem is akarja például méltatni Nicolas Sarkozyt, mert azzal csak ártana a francia elnök kampányának - számolt be a

nol.hu.