Ó, ió, ció, regisztráció

Miért, miért? „Hát, hogy ne rotyogjon a gulyás a cigánysoron” – így Kósa Lajos. Hallott elég érvet és ellenérvet a tisztelt publikum, nem kell túlbonyolítani, gondolhatta a fideszes alelnök, amikor idén októberben, az ELTE jogi karán Karácsony Gergellyel vitázva fenti okfejtést vezette le a regisztráció mellett. Túl voltunk addigra már minden ócska kifogáson, hiszen az ötlet még tavaly ősszel született a Fidesz berkeiben.
--
„A választóknak nyilatkozniuk kell, hogy pártlistára vagy a kisebbségi listára kívánnak szavazni” – mondta 2011 októberében a határon túliak szavazati jogáról szóló konferencián a Fidesz koncepcióját ismertető Áder János, még EP-képviselőként. Az Index pontosító kérdésére kitérő választ adott, s arra utalt, hogy csak azoknak kell regisztrálniuk, akik a kisebbségi listára akarnak szavazni a pártlajstrom helyett.
Eközben azonban a Fidesz elnökségének egy része már javában támogatta a regisztrációt, míg mások vitába szálltak az elképzeléssel. Végül a döntést elnapolták, még számos sarkalatos törvényt kellett elfogadni, nem futotta újabb frontra. Ám 2012 elején már egyértelmű volt: valami készül.
Februárban Lázár János négypárti egyeztetést javasolt, többek között a választási eljárási törvényről. Utóbb rövid úton kiderült: nemcsak az MSZP-t, de az LMP-t sem lehet csőbe húzni. A zöldpárt a kopogtatócédulás rendszer eltörléséért cserébe sem akart asszisztálni az új törvényhez. A Fidesz egyedül maradt.
--
Július végén a párt elnöksége a regisztráció bevezetése mellett döntött. Orbán rádiós monológjában megmagyarázta: jó is a feliratkozás, hiszen aki nem akar majd részt venni a választáson, „őt nem fogják zargatni választási akciókkal, nem fog szórólapot vagy kopogtatócédulát kapni”. Egyébként pedig, „ha valaki az ország számára egyik legfontosabb döntésben részt kíván venni, akkor annyit igazán megtehet, hogy a maga részéről a szándékot jelzi”.
Az ellenzék jelezte – fenntartásait. Politikusok és elemzők cincálták atomjaira a felesleges, antidemokratikus, csupán a Fidesznek kedvező ötletet. Aszófői beszédében augusztus elején Sólyom László sem kertelt: alaptörvénybe és az emberi jogok európai egyezményébe ütközőnek nevezte a lépést.
„Jónak és hasznosnak tartanám a bizalom megerősítése szempontjából a választási feliratkozással kapcsolatos előzetes normakontrollt” – sietett nyugtatni akkoriban Navracsics Tibor.
Nehéz helyzetbe került Gulyás Gergely is, aki egy tavaszi konferencián még azt mondta, ugyan tudna a javaslat mellett érvelni, de több ellenérvet lát. Augusztus közepére – a 168 Órának nyilatkozva – azért megtanult mellette is érvelni: „Elképzelhető, hogy valamivel csökken a részvétel, bár ebben sem vagyok biztos. De az így esetleg elmaradó szavazatok jelentős része a pártok számára csak olyan eszközökkel szerezhető meg, amelyeket szerintem senki nem tart kívánatosnak.” Értsd: rotyogó gulyással. Ahogy a Népszabadságnak Gulyás egyik párttársa fogalmazott: így majd azok járulnak az urnákhoz, akik józan, tudatos megfontolások alapján voksolnak a nemzet jövőjére, „és nem a választási kampány finisében az ellenfelet démonizáló, lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok”. Gulyás anno lapunknak azt is elmondta, hogy szerinte az ingyenes válaszleveles feliratkozás volna jó megoldás. Ez sem jött be.
De nemcsak őt nem hallgatták meg.
--
Ugyancsak augusztus közepén az [origo] úgy értesült, hogy a Közigazgatási Minisztérium szakértői is kétségesnek tartják: alkotmányos-e a választási feliratkozás. Szerintük a javaslat szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a választójogot, miatta alacsonyabb lesz a választási részvétel, jelentős adminisztratív teherrel és többmilliárdos pluszköltséggel jár.
Ettől még szeptember elején, a kormánypártok sárvári frakcióülésén Lázár János bejelentette, hogy a Fidesz egyéni képviselői indítványként (hogyan másképp?) benyújtja a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot, benne az előzetes regisztrációval, a kopogtatócédula eltörlésével. Kubatov Gábor pártigazgató szemrebbenés nélkül nyilatkozta másnap a Magyar Hírlapnak: „A demokráciát erősíti a Fidesz azzal, hogy mindössze kétszáz ajánló támogatásával bárki indulhat a parlamenti választáson.” A regisztráció kapcsán pedig a Velencei Bizottságra hivatkozott, mondván, az minden magyar állampolgárra egységesen érvényes szabályokat ír elő. Vagyis, ha a határon túli és a külföldön dolgozó magyaroknak fel kell iratkozniuk, szívjon a többi nyolcmillió is. Persze egységes így sem lesz a szabályozás, hiszen a határon kívül voksolók csak pártlistára ikszelhetnek, az itt lakók pedig nem regisztrálhatnak levélben – de kicsire nem adunk, gondolhatták a kormányban.
Persze a regisztráció alatt nem kicsit rezeg az alkotmányos léc, ezért aztán jobb beleírni az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe. Október végén ez is megtörtént. Az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé került a korántsem átmenetinek szánt szabályozás, amely rögzíti, hogy a választójog csak feliratkozás után gyakorolható, és tartalmazza a névjegyzékbe vétel alapvető szabályait is. Hiszen „annyira alapvető kapcsolatban van a választójoggal mint alapjoggal, hogy annak az alaptörvényben van a helye” (Szakács Imre, Fidesz). Egyébként pedig ez nem jelenti a választójog korlátozását, hiszen mindenkinek lehetősége lesz feliratkozni. S minek kiakadni egy kis bürokratikus cécón? „A többi állampolgári jog gyakorlása során számos adminisztratív tevékenységet kell a polgároknak végezniük”, például a személyi igazolvány vagy az útlevél igénylésekor és az adóbevallás benyújtásakor. Ennyi, Szakács Imre leül.
Kósa Lajos ugyanebben a parlamenti vitában bedobta a tutit: „Van körülbelül negyvenezer olyan ember, aki önhibáján kívül elveszítette az állandó lakcímét. Őket viszont a most működő rendszer nem tudja számba venni mint választásra jogosultat. A föliratkozás viszont lehetővé teszi, hogy mindenki tudjon élni a választás jogával, még azok is, akik a népesség-nyilvántartó rendszerben nem szerepelnek.” Az érvelés a már citált jogi karon tartott vitán dőlt dugába. Amikor is Karácsony elmagyarázta az alelnöknek, hogy ha valakinek a címe nincs meg a rendszerben, akkor a leveles regisztrációs értesítő éppúgy nem jut el hozzá, mint a leveles választási értesítő. K. O.
A miniszterelnök nem szállt be a regisztrációs purparléba. Egy-egy kósza nyilatkozaton túl – „ellenérveket nem tudok, épp azért vezetjük be, mert ez jó dolog”, és az emberek „nem alattvalókként lesznek részesei, hanem ők fogják uralni a rendszert az információszabadság jegyében” – nem is kommentálta a törvényfabrikálást.
Ősszel hullott aztán a paragrafusforgács, izzadtak a fideszes törvénygyárosok és ügyvédi irodák, nagy buzgalmukban egymásnak homlokegyenest ellentmondó – a jegyzők regisztrációra hívó családlátogatási kötelezettségéről, a netes polkampány tilalmáról szóló – módosítókkal tarkították még a novemberi zárószavazás előtt is a javaslatot. Oszt megszavazták.
„Igen, kérni fogunk előzetes normakontrollt, legalábbis ez a terv" – bólogatott még két hónapja Navracsics mellett Gulyás Gergely is. Ez se jött be. Az Országgyűlés előzetesen nem utalta a törvényt az Alkotmánybíróság elé. Felkészül Áder.
Volt mire.
---
Orbán a törvény elfogadása után azt jósolta: „nyilvánvalóan lesz" alkotmánybírósági kör, és ez „jól is van így”. Ha lesz, hát lett: decemberben.
Áder Mikulásra bejelentett. Hozott pakkot, meg nem is. Több ponton ugyan alkotmányellenesnek találta a választási eljárásról szóló törvényt, de a regisztrációt annak alaptörvényi védelme miatt nem vizsgálta. Ám mivel indítványában azt is kéri, hogy az AB a törvény nemzetközi egyezményekkel való összhangját is vizsgálja, a testületnek dűlőre kellene jutnia: az előzetes regisztráció korlátozza-e az általános választójogot. A döntésre harminc napjuk van.
Addig csak rotyog a leves. Főzik a demokráciát. Jó puhára.

A választási eljárási törvény legfontosabb változásai:
– Csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a névjegyzékbe. Erre 2013. szeptember 1-jétől a választást megelőző 15. napig lesz lehetőség. A Magyarországon élők a jegyzőknél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun regisztrálhatnak, a határon túli magyar állampolgárok levélben vagy interneten kérhetik a felvételt. Aki a választást megelőző 58. napig regisztrál, azt a voksolást megelőző 48. napig értesítik is erről.
– A pártok választási hirdetéseket csak a nyomtatott sajtóban és a neten közölhetnek, kortesreklámokat pedig csak a közmédia – a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió – tehet közzé.
– Az egyéni képviselőjelölteknek ötszáz aláírást kell összegyűjteniük két hét alatt az induláshoz, ajánlás olyan választótól is kérhető, aki nem regisztrált, s egy személy több ajánlást is tehet.
– A Nemzeti Választási Bizottság Országgyűlés által választott tagjainak száma 7 fő (plusz három póttag), mandátumuk 9 évre szól. A Nemzeti Választási Bizottság tagjának és póttagjának megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Tiszteletdíjukat jelentősen emeli az új törvény.

Áder János szerint alkotmányellenes:
– A választó csak a lakcíme szerint illetékes jegyzőnél regisztrálhat.
– A Magyarországon élő, de bejelentett lakcímmel nem rendelkező választók személyesen nem kérhetik, hogy vegyék fel őket a névjegyzékbe.
– A törvény a közszolgálati médiára korlátozza a politikai hirdetéseket, és a választást megelőző utolsó 48 órában tiltja a sugárzásukat.
– A kampány utolsó hat napján a közvélemény-kutatások publikálásának tilalma.
– Csak személyesen vagy interneten lehet regisztrálni, leszámítva a választást megelőző év szeptemberének első két hetét, amikor még levélben is.
– A választási kampány a korábbi 90 napról 50 napra csökken, így a regisztrációs időszak nagy részében nem lehet majd korteskedni.