Nyugdíjkáosz: ha kiderül az igazság, majd lesz üvöltés

Az Országgyűlés a tervek szerint ma szavaz arról a kormányjavaslatról, amely a társadalombiztosítási törvény módosításával megteremti az alapját annak, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok átmenetileg – 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között – tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Ezt Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja a hétvégén úgy kommunikálta: e törvénnyel – idézzük – visszaadjuk az embereknek a nyugdíjpénztár-választás szabadságát. A

Népszabadság szerint "így is lehet mondani: a benyújtott törvényjavaslat ugyanis a magánnyugdíjpénztári tagsággal öszszefüggésben egyrészt eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, másrészt visszaadja mindenkinek „a saját pénze feletti szabad rendelkezés jogát”, vagyis a nyugdíjpénztárválasztás szabadságát".

Az előterjesztés 2011. december 31-ig megteremti a pénztártaggá vált embereknek azt a lehetőséget, hogy rendelkezzenek arról: számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át. A visszalépés lehetősége fennáll azok esetében is, akik 2012. január 1-jét megelőzően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben magánnyugdíjpénztári tagságukra figyelemmel részesülnek saját jogú nyugellátásban – áll az indoklásban.

Bizottságok nélkül, vita nélkül, villámgyorsan

Selmeczi Gabriella, a kormány "nyugdíjvédelmi megbízottja" pénteken nyújtott be egy törvényjavaslatot, amely egyrészt eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, másrészt lehetővé teszi, hogy a tagok jövő év végéig visszaléphessenek a társadalombiztosítási rendszerbe. A képviselőknek és a frakcióknak tehát a hétvége állt a rendelkezésére, hogy kialakítsák az álláspontjukat a nyugdíjreform kérdésében. A fideszes képviselő asszony azért nyújtott be egyéni indítványt, mert így nem szükséges a parlamenti bizottságoknak megvitatni - ezzel pedig lassítani - a törvényt, amely a Fidesz kétharmados többsége miatt várhatóan azonnal átmegy a parlamenten.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi lesz az állami rendszerbe visszatérő tagok pénzével. Az

RTL Klub Híradójaszerint továbbra sem tudni, mi lesz majd az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők magánpénztári megtakarításaival. Ezt a hétvégén még a nyugdíjvédelmi kormánymegbízott sem tudta megmondani. A magánpénztárak szerint a munkavállalóknak úgy kell dönteniük arról, visszalépnek-e az állami rendszerbe, hogy nem tudják, mi lesz a pénzükkel.

Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott azt mondta, hogy a pontos szabályokat később dolgozzák ki, de azt ígéri, hogy az egyéni számlák az állami rendszerben is megmaradnak. A megbízott úgy fogalmazott: a legkorrektebb megoldás, ha ezeket az egyéni számlákat, amelyek a magánnyugdíj-rendszerben vannak, egyszerűen áthozzák az állami nyugdíjrendszerbe, és ott fogják kezelni - számolt be a

Kossuth Rádió.

Selmeczi Gabriella azt mondta, később döntik el, melyik állami szerv hogyan kezeli majd ezeket a papírokat, mert a pénztárak nem készpénzt fizetnek vissza, hanem azokat az eszközöket, amelyeket a tagok befizetéseiből vásároltak, tehát állampapírokat, kötvényeket részvényeket, mert így elkerülhető, hogy egyszerre nagy mennyiségű értékpapír zúduljon a piacra. A magánnyugdíj-pénztári összvagyon 2800 milliárd forint.

A kormány bízik abban, hogy minél többen visszalépnek az állami rendszerbe. Azokat, akik mégis kitartanak a pénztáruk mellett, kompenzálják, jóváírják a veszteségüket, hiszen az állam a következő 14 hónapban biztosan nem utal majd át járulékokat a pénztáraknak. A kormány még dolgozik azokon a technikai részleteken, hogy hogyan és mikor fizeti majd vissza a kieső járulékokat.

Népszavazást kezdeményez az MSZP

Ügydöntő népszavazást kezdeményez az MSZP a magánnyugdíjpénztári tagdíjátutalás felfüggesztése miatt – jelentette be pénteken Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. A pártelnök közölte: három elnökségi tagjuk – „fiatal munkavállalókról van szó” – három kérdést nyújtott be az Országos Választási Bizottságnak. Így Harangozó Tamás azt kérdezné meg: „Egyetért-e ön azzal, hogy a magán-nyugdíjpénztári kifizetéseket az állam semmilyen módon, még átmenetileg sem vonathatja el?” Kunhalmi Ágnes arról kérdezné az embereket, egyetértenek-e azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjat törvény nem módosíthatja – még időlegesen sem – nyugdíjjárulékra. Végül Szabadkai Tamás kérdése: „Egyetért-e ön azzal, hogy az egyének magán-nyugdíjpénztári tagdíjait kizárólag az általuk kiválasztott magánnyugdíjpénztár kezelheti?”

Az ügydöntő népszavazást legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére kell tartani. Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes ügydöntő népszavazás alapján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre. Az alkotmány felsorolja, mely kérdésekben nem lehet sem ügydöntő, sem véleménynyilvánító népszavazást tartani. Így nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés feloszlásáról, a kormány programjáról és a közkegyelem gyakorlásáról - írta a

Népszabadság.

A népszavazás kiírásához szükséges aláírások gyűjtését csak azt követően lehet elkezdeni, hogy az OVB hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, majd határozatát közzétette a Magyar Közlönyben. A hitelesítés megtagadásáról szóló döntés ellen a Magyar Közlönyben történt megjelenést követő 15 napon belül lehet jogorvoslati kérelemmel élni, a kérelmet az Alkotmánybírósághoz kell címezni és az OVB-hez benyújtani. Az Alkotmánybíróság soron kívül dönt.

Nem tudni, hogy az MSZP kérdései átmennek-e az OVB szűrőjén. Elemzők szerint a kulcskérdés az lesz, mint annak idején 2008-ban, a Fidesz úgynevezett szociális népszavazási kezdeményezései kapcsán: érintik-e a költségvetést a feltett kérdések?

Teljes a kavar a fejekben?

A közvélemény-kutatások ellentmondanak egymásnak. A Népszabadság és a Magyar Nemzet is leközölt egy-egy kutatási eredményt, amelyek egy része teljesen ellentmond egymásnak.

A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából kiderül, a felnőtt állampolgárok elsöprő többsége egyetért a kormányzati szándékkal, hogy a jövőben mindenki szabadon választhassa meg, akar-e magán-nyugdíjpénztári tag lenni, és a magyar emberek közül kétszer annyian bíznak az állami nyugdíjrendszerben, mint a magánban - írta a

Magyar Nemzet.

A Népszabadságnak készített közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor a válaszadók 55 százaléka egyáltalán nemért egyet azzal, hogy az Orbán-kormány 14 hónapra megszüntesse a befizetések átutalását a magánnyugdíjpénztáraknak, és mindössze 13 százalék az, amely ezt az intézkedést teljes mértékben támogatja. A két felmérés látszólag teljesen ellentétes adatokat közöl és jól rávilágít arra, mennyire nagy kavar van a fejekben a nyugdíjjal kapcsolatban.

Bizalom az állami rendszerben? Igen/nem/öööö

A Századvég felmérése megállapította: kétszer annyian bíznak az állami nyugdíjrendszerben, mint a magánban. A kutatócég felmérése rávilágított arra is, hogy a biztosítási rendszerről véleményt formáló állampolgárok többsége nem elégedett vagy nem igazán bízik a magán-nyugdíjbiztosító társaságokban. A kutatásban részt vevők 38 százaléka szerint a magánnyugdíjpénztárak általában véve rosszul gazdálkodtak az emberek pénzével, s ettől eltérően, 24 százalékuk volt elégedett azzal, ahogy a társaságok a befizetett járulékokat kezelték. A válaszadók 38 százalékának ugyanakkor nem is volt kialakult véleménye arról, helyesen kezelték-e a nekik átutalt összeget a nyugdíjbiztosítók - írta a Magyar Nemzet.

A Népszabadság felmérés ugyanebben a témában azt állítja: az emberek kisebbsége bízik csak az állami nyugdíjrendszerben. Arra a kérdésre, hogy visszamenne-e az állami nyugdíjrendszerbe, a megkérdezettek 30 százaléka teljesen egyértelmű nemmel válaszolt és 24 százalékuk is inkább amellett volt, hogy nem szívesen menne vissza. Ugyanakkor 29 százalék valószínűnek tartja, hogy visszatérne az állami nyugdíjrendszerbe, és csak 17 százalék tenné biztosan ezt. Gondosabb gazdának tartja-e az államot, mint a magánnyugdíjpénztárakat? Nem arat sikert a kormánynak az a kommunikációja sem, hogy az állam jobb gazda a nyugdíjpénztáraknál, mert ezzel az állítással csak 15 százalék ért egyet, és némiképp differenciáltabban, további 26 százalék az, aki inkább az államban bízik, mint a magánszektorban. Ugyanakkor a megkérdezettek 58 százaléka egyértelműen a magánnyugdíjpénztárakra voksolna.

A Századvég kutatása arra mutat rá: az egyéni számlás rendszer és éves kimutatások ellenére a biztosítottak jelentős részének nem volt tudomása arról, hogy összességében jól járt-e a magánnyugdíjpénztárakkal. Az, hogy a nyugdíjkérdésben ilyen sok a bizonytalan és a nem megfelelően tájékozott ember, rávilágít arra, hogy az elmúlt években sem a kormányzati tájékoztatás, sem a magánnyugdíjpénztárak felvilágosítási kötelezettsége nem volt eléggé átütő – írja hétfői számában a Magyar Nemzet. A Népszabadság itt nem tromfol: azt, hogy a kormánynak mégiscsak van keresnivalója, és sikeres kommunikációval fordíthat az eddigi, meglehetősen rossz megítélésen, jelzi, hogy az „egyetért-e azzal, hogy a magánnyugdíjpénztárak rosszul kezelték az eddigi befizetéseket” kérdésre a megkérdezettek 24 százaléka teljesen egyértelműen igennel válaszolt és további 33 százalék is inkább egyetérteni látszott ezzel a megállapítással. A teljes elutasítók aránya 18 százalék, míg azoké, akik inkább nem értenek egyet ezzel a megállapítással, 25 százalék.

Nyugdíj-ügyben a Fidesz szembemegy a közhangulattal

A kormány eddigi, a magánnyugdíjpénztárak ügyében folytatott kommunikációja és tervezett intézkedései korántsem örvendenek akkora elismerésnek a közvéleményben, mint ahogy azt az elmúlt hónapokban a kabinet megszokhatta. A Népszabadság megbízásából végzett, 849 személyt érintő, a lakosság kor, nem és településtípusonkénti összetételét leképező online közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy az Orbán-kormány legalább 14 hónapra megszüntesse a magánnyugdíj-befizetések átutalását a magánnyugdíjpénztáraknak, és mindössze 13 százalék az, amely ezt az intézkedést teljes mértékben támogatja. Érdekesség az is, hogy az 50 év felettiek 17 százaléka felelt úgy, hogy teljes mértékben egyetért ezzel, míg a 18–29 évesek körében az egyetértők aránya mindössze 6,8 százalékos. Arra a kérdésre, hogy visszamenne-e az állami nyugdíjrendszerbe, a megkérdezettek 30 százaléka teljesen egyértelmű nemmel válaszolt és 24 százalékuk is inkább amellett volt, hogy nem szívesen menne vissza. Ugyanakkor 29 százalék valószínűnek tartja, hogy visszatérne az állami nyugdíjrendszerbe, és csak 17 százalék tenné biztosan ezt. Gondosabb gazdának tartja-e az államot, mint a magánnyugdíjpénztárakat? Nem arat sikert a kormánynak az a kommunikációja sem, hogy az állam jobb gazda a nyugdíjpénztáraknál, mert ezzel az állítással csak 15 százalék ért egyet, és némiképp differenciáltabban, további 26 százalék az, aki inkább az államban bízik, mint a magánszektorban. Ugyanakkor a megkérdezettek 58 százaléka egyértelműen a magánnyugdíjpénztárakra voksolna.