Nem titkolhatja szerződéseit a Magyar Posta
Ki kell adnia a Magyar Postának a közérdekű adatokat – így döntött első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A postát egy fideszes törvénymódosítás lényegében felmentette a közérdekű adatok közlése alól, ám az államfő nem írta alá a jogszabályt, hanem normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. A bíróság így a hatályos törvények alapján döntött.
A szocialista Tóth Bertalan arra volt kíváncsi, hogy ha valaki a bankkártyájával fizet a postán, mennyi marad ennek a díjából az állami vállalatnál és mennyi annál a döntően magántulajdonban lévő cégnél, amellyel együtt a posta a kártyás fizetéseket bonyolítja.
Azt is firtatta, az Államadósság Kezelő Központ az állami Magyar Posta helyett miért egy felerészben magántulajdonú brókercégre bízta a kincstárjegyek forgalmazását és milyen összegű jutalékot fizetnek a közbeiktatott, részben magántulajdonú értékpapírt forgalmazó brókercégnek.
A posta megtagadta az adatok kiadását, ezért a képviselő perre ment. A Fővárosi Törvényszék mostani ítélete nem jogerős, a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet ellene fellebbezni. Az Alkotmánybíróság is állást foglalhat a törvényről, és ha átengedi, akkor a mostani ítélet ellenére a dokumentumok mégsem kerülnek nyilvánosságra.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek a parlament elé terjesztett, postatörvényt módosító javaslat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a törvény aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét. Az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat „méltányolható érdek” az üzleti adatok, információk titokban maradásához, ez azonban nem biankó felhatalmazást jelent.
Az Alkotmánybíróság még a héten dönthet az államfő beadványáról. A szocialisták jelezték: ha a testület elutasítja kifogásokat, az Európai Unió Bíróságához fordulnak.
