Hibásan gondolták az idősek, hogy védettek két Sinopharm után – mondja a biokémikus professzor

Ha nem lett volna Sarkadi Balázs önkéntes oltóorvos, lehet, nem keveredik a vakcinák hatásosságával kapcsolatos vizsgálatba, de „kevés volt az információ, ami alapján el lehetett dönteni, milyen vakcinára van szüksége a páciensnek. Ehhez más országokban rendes protokoll áll rendelkezésre, nálunk ezt az orvosokra hagyták.” – Rendetlenek vagyunk? – kérdezte a Fiala János. – Igen – válaszolta a professzor, majd elmesélte, hogy tapasztalataikat egy nagy orvoscsoporton belül folyamatosan áramoltatták, protokollokat alakítottak ki, amelyeket közzé is tettek. Senki sem törődött velük, ráadásul a járvánnyal együtt járó bizonytalanságot tovább fokozta, hogy Magyarországon, egyedüliként, hatféle vakcinával lehetett oltani.

– Nem nonszensz olyan kínai oltóanyagot engedélyezni, aminek nincsenek nyilvánosan elérhető harmadik fázisú adatai? – kérdezte a műsorvezető. – A Pfizerre volt tanulmány, a vészhelyzet miatt pedig úgy döntött a magyar kormány, hogy sokféle, nagy mennyiségű vakcinára van szükség. Ez rendben van, de ezután feltétlenül követni kellett volna a hatásokat és mellékhatásokat. Ez ugyan elkezdődött, mégsem váltak publikussá az adatok. Egy országnak, amely egyedülálló módon engedélyez vakcinát, kötelező mielőbb vizsgálatokat végeznie és azokat közzé is tenni – válaszolta a professzor.

Sarkadi Balázs és kollégái akkor kezdtek adatokat kérni és elemezni – állami támogatás nélkül –, amikor kétely merült fel a Sinopharm hatásosságával kapcsolatban, ugyanis ebben az időben rengetegen mérették meg antitest szintjüket, ami által relatíve megkönnyítették az információhoz jutást. Végül 450 ember adatait dolgozták fel, ami már reprezentatív minta. Elemzésük egyik eredménye, hogy az alapbetegségekkel rendelkező/hatvan év feletti Sinopharmmal beoltottakban nem keletkezett – elegendő – antitest.

„Mindjárt elszaladtam az operatív törzs tagjaihoz… orvos kollégák dolgoznak az OGYÉIben, és az operatív törzsben is, fogadókészség tehát volt a részükről, de arra már nem volt megbízatásuk, hogy az adatok feldolgozása után figyelmet keltő nyilatkozatot tehessenek.”

Az volt az ellenérvük, hogy az antitest számok nem tükrözik a védettséget, nekünk viszont a sejtes immunitásról nem voltak adataink. Sarkadi Balázs hangsúlyozta: ha nem keletkezik antitest a szervezetben, nincs védelem a vírussal szemben. Hiába beszéltek azonban egy nyelven, továbbra sem lehetett – és nem szakmai okok miatt –, nyíltan beszélni. Elmesélte, nem maradt más lehetőség, mint e-mailekkel bombázni a kollégákat, biztatni, sürgősen cselekedjenek.

„Nagyon sok idős ember hibásan gondolta, hogy védett, miután két Sinopharm oltást kapott”

– mondta, majd hozzátette, nyilvánvalóan sokan tudták megfelelő helyen, hogy ez téves, ez lehet az egyik indoka annak, hogy a harmadik oltási kampány Magyarországon korábban indult el, mint máshol. 

Fiala János kérdésére, hogy a hatvan év alattiaknál mennyire hatékony a Sinopharm, Sarkadi Balázs azt válaszolta: 90 százalékban, amit most már a harmadik fázisú vizsgálatok is alátámasztanak. Kérdésre, mi változik meg a szervezetben hatvanéves kor körül, azt feleltet: az immunrendszerünk, ami velünk együtt öregszik, és rosszabbul reagál vírusfertőzésekre, kevésbé képes antitestek létrehozására. Ezért kapjuk gyerekkorunkban a védőoltásokat, amelyek memóriasejteket alkotnak, hogy később csak maximum emlékeztető oltásokra legyen szükségünk. – Ki lehetne mutatni, hogy a Sinopharmmal oltott, hatvan évnél idősebbek közül hányan betegedtek meg, kerültek kórházba, haltak bele a fertőzésbe? – kérdezte Fiala János. – Megjelent a kormányzat tagjai által jegyzett közlemény a vírustámadás első két fázisáról. A statisztikák jól mutatták, hogy a Sinopharmmal oltott idősek jelentős része nem védett és közülük többen haltak meg, mint más vakcinák után. Ez a felmérés egy olyan nemzetközi lapban jelent meg, amelyet nálunk nem idéznek – felelte Sarkadi Balázs. – Damoklész kardjaként a kormány feje fölött lebeg a politikai felelősség emberek halálért? – Nem hiszem, hogy ezt nekem kellene eldöntenem, kommentálnom. Nem vagyok járványügyi szakember. – Valamiért csak szólt nekik – vetette közbe Fiala. – Ami tőlem telt, megtettem – válaszolta Sarkadi. Arra a kérdésre, hogy érez-e elégedetlenséget így válaszolt:

„A méréseinket feltettük egy mindenki által elérhető webserverre tavaly nyáron. Nagy volt a nemzetközi visszhangja, 40-50 nemzetközi lapban és hazai internetes portálok hivatkoztak rá. Arra azonban még nem tudunk hivatkozni, hogy a szakma már áttekintette, mert az hosszabb időt igényelne. Nem tudom megítélni, hogy egy járványügyi hatóságnak mit kell tennie. Az tény, hogy életeket veszélyeztettek, de nem tudom, mit kellett volna tenni.”

Sarkadi szerint az alapprotokoll rendkívül hiányos. Bárki kaphat harmadik vagy negyedik oltást. Ehhez adtuk ki a részletesebb útmutatást: elsősorban az immunhiányos betegeknek, másrészt a Sinopharmmal oltott időseknek, végül az egészségügyi dolgozóknak ajánlottuk a harmadik vagy negyedik oltást.

Tavaly decemberben a Transparency International kitakart adatok miatt tett feljelentést az OGYÉI-vel szemben. Január 31-én pedig az OGYÉI tett feljelentést rémhírterjesztés gyanújával, mert 2021 decembere és 2022 januárja között különböző internetes médiumokban félrevezető állításokat tartalmazó cikkek jelentek meg a favipiravir hatóanyagú gyógyszerekről. Mihez eszköz a feljelentés? – kérdezte erről Fiala János. – Csak Magyarországon engedélyezték a Favipiravirt. Több százezer doboznyi gyógyszert tettek ingyenesen elérhetővé, miközben arra biztatták a háziorvosokat, hogy használják, miközben nincs benne a WHO ajánlásban, nincs a német és az angol protokollokban, és a magyar protokollban is úgy szerepel, hogy közben a kivizsgálása nem történt meg, miközben megtörtént, csak nem hatásos. Egy orvostudományi kérdés vált érzékeny politikai témává. Nem szokványos hogy feljelentik a kutatót, aki nemzetközi irodalomban közölt adatok alapján mond valamit – részletezte a professzor.

– Nem ellentanulmányt tettek közzé, hanem feljelentettek. Ez belefér? – kérdezte Fiala János. – Nem hiszem, hogy ebből ügy lehet. Itt szakmai vita folyik – válaszolta Sarkadi Balázs, hozzátéve: reméli, hogy a kutatók szakvéleményét nem lehet bűnügyként vizsgálni. A tudomány tekintélyének, a politikusok és az átlagemberek tudományba vetett bizalmának csökkenése az egész világon megfigyelhető, Magyarországra ez fokozottan jellemző – summázta a beszélgetést Sarkadi Balázs.

(Kiemelt képünk: Kiemelt kép: A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináit pakolja a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának munkatársa a hivatal oltóanyag tárolóhelyiségében, Tatabányán 2021. február 23-án. Fotó: MTI | Krizsán Csaba)