Navracsics: Az uniós hitelre szüksége van a gazdaságnak

Nem érzi veszélyben miniszteri pozícióját, kedvező eredményre számít az Európai Unióval a Magyarországnak járó pénzügyi forrásokról szóló tárgyalásokban Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter szerint Lázár János csak a tárgyalások hangulatát jellemezte, mikor kokainozó fiatal brüsszeli gazemberekről beszélt a napokban.

2022. augusztus 31., 16:33

Szerző:

Három területen zajlik az egyeztetés az Európai Bizottság és a magyar kormány között: a kohéziós alapról, a helyreállítási alapról, illetve a kifizetések felfüggesztésével járó jogállamisági eljárásról. Közel 10 ezer milliárd forint sorsa a tét. Mekkora hányad lehívása jelenti a sikert, illetve mekkora elmulasztása a kudarcot?

Navracsics Tibor: Én azzal számolok, hogy megkapjuk a teljes összeget. Ha nem politikai, hanem technikai, illetve fejlesztéspolitikai oldalról szemléljük, akkor Magyarország mindig is kifejezetten jó felhasználó volt. A tagállamok között hazánk a legjobbak közé, az első harmadba tartozik, hiszen a rendelkezésre álló összegeket átlagosan 68 százalékban hasznosították az EU országai, ehhez képest Magyarország már most ősszel 75 százaléknál tart. Persze, ha valaki a hírek hallatán egy-egy ügyet kiemel, akkor lehetnek kétségei. Azonban több tízezer fejlesztésről van szó, miközben egy finanszírozási ciklusban legfeljebb, ha húsz projekt van, amiből vihar kerekedik. Emiatt még pártpolitikai oldalról szemlélve is úgy látom, bátran pályázhatunk a teljes összegre, ugyanis a Bizottság minden észrevételét a jogállamisági feltételekről szóló eljárásban a magyar kormány a legutóbbi válaszlevélben kezelt. Okkal gondolom, hogy minden aggodalmukat eloszlattuk.

Az eljárási határidők miatt még az idei évben kiderül, hogy ténylegesen mennyi forrás lesz elérhető. Ha véget ér ez a folyamat, akkor ön is elvégezte a feladatát és megszűnhet a megbízatása?

Akármilyen eredménnyel is záruljon a tárgyalás az Európai Unióval, az én feladatom folytatódik. Területfejlesztésért felelős miniszterként a feladatom a források felhasználása – amiről eddig beszéltünk –, a másik a területfejlesztési politika eszközrendszerének kialakítása, amin már javában dolgozunk - igaz, utóbbi iránt a közvélemény kevésbé érdeklődő. Többek között zajlik a 2014-ben elfogadott országos területfejlesztési koncepció felülvizsgálata, ami 2030-ig jelölt ki célokat. A munkám hangsúlya azon van, hogy olyan területfejlesztési koncepciót alakítsunk ki – eszközrendszerrel, szakpolitikai háttérrel, szakemberekkel –, hogy 2030-ig a jelenleginél kevésbé központosított, az ország regionális különbségeire sokkal érzékenyebb fejlesztéspolitikát tegyen lehetővé.

Még konkrétabb leszek. Amennyiben nem sikerül minden forrást lehívni, az megkérdőjelezheti az ön miniszteri mandátumát?

Erről a miniszterelnököt kell megkérdezni. Én úgy gondolom, hogy sikerülni fog.

Pénzpiaci, gazdasági körökben több elemző kifejtette, hogy a forint árfolyamára leginkább az van káros hatással, hogy még mindig nincs megállapodás az európai uniós forrásokról. Legutóbb Gulyás Gergely miniszter sem árult el részleteket, hogy a jogállamisági eljárásban milyen vállalásokat tettünk az EB-nek, milyen törvényeket módosítunk. Ezt követően ismét esett az árfolyam a dollárral és az euróval szemben. Miért a titkolózás, miért nem nyugtatják meg a piacokat?

Abban állapodtunk meg az Európai Bizottsággal, hogy egyik fél sem ad ki konkrét információkat a tárgyalásokról, illetve a levél tartalmáról. Látható, hogy az Európai Bizottság is tartja magát ehhez, ők sem nyilatkoztak a múlt héten elküldött válaszlevelünkről a tervezett vállalásainkról. Ez a bizalom fenntartása miatt fontos és végső soron pedig a megállapodás miatt is.

Ezt tehát akkor is fent kívánják tartani, ha ez gazdasági károkkal jár a tárgyalások idejére?

Igen, én abban bízom, hogy a gazdasági szereplők is látják: a magyar kormány határidőre és pontosan teljesít. A Bizottság magatartásából is arra következtethetnek, hogy ők is értelmét látják a tárgyalásoknak. Nyilvánvaló, hogy vannak politikai támadások a kormánnyal szemben, amelyek meg akarják hiúsítani a megállapodást, ám ezek ellenére is folynak az egyeztetések.

 

Gulyás Gergely arra is kitért a múlt heti kormányinfón, hogy a magyar kormány tárgyalási pozícióját is rontaná, ha elárulnák, milyen vállalásokat tettek a levélben. Azonban épp ebben elárultak minden vállalást a Bizottságnak. A nyilvánosság miben rontana ezen a pozíción?

Az Európai Bizottságot körbe veszi egy légkör, számos politikai szereplő, intézmények, valamint a média. Ebben a körben sokan valóban nem szeretnék, hogy létre jöjjön a megállapodás, ennek érdekében pedig erős nyomás alá helyeznék a Bizottságot, hogy végül mégse fogadja el a tárgyalásokon már egyeztetett vállalásainkat. Szeretnénk kiszűrni minden külső hatást, annak érdekében, hogy egy jó szellemű, kölcsönösen előnyös eredményt érjünk el az Európai Bizottsággal.

A már említett forrásokon kívül év végéig van lehetősége a magyar kormánynak, hogy közel 3500 milliárd forint értékű európai uniós hitelt is igényeljen, amit még a helyreállítási alapon túl biztosít az EU. Bár Orbán Viktor tavasszal jelezte, hogy mégis élnénk a hitel lehetőségével, azóta nem láthattunk lépéseket. Milyen tényezőkön múlik, hogy valóban a hitelhez nyúljon a kormány?

Meglátásom szerint ennek szükségessége már eldőlt, igaz, még kormánydöntés nem született róla. A háborús helyzet, a világgazdaság állapota és az energiaárak olyan körülmények, ami ezt indokolttá teszi. Elkezdtük az előkészítő munkát, hogy  beadhassuk az igényünket az Európai Bizottságnak az idén. Kiemelném, hogy az említett 3500 milliárd forint jelentős részét a zöld átmenet elősegítésére és a hazai energetika korszerűsítésére biztosítja Brüsszel, amire szükségünk van ahhoz, hogy a jövőben is fenntartható legyen a jól működő magyar gazdasági modell. Én eddig egyetlen olyan érvet sem hallottam, ami miatt úgy döntenénk, hogy ne vegyük fel a hitelt.

Ön külső körülményekről beszél, de ez a magyar gazdaságról nem azt árulja el, hogy önerőből nem képes ezekre a fejlesztésekre?

Nem így látom. A szomszédban háború van, ami miatt szinte az egész világgazdaság megroggyant. Ez egy jó kondíciójú hitel. Magyarország pedig földrajzi elhelyezkedése és méretéből adódóan véleményem nem lesz olyan helyzetben a közeljövőben, hogy egy ilyen hitellel ne éljen. Az uniós hitelre szüksége van a gazdaságnak, a kedvező feltételek miatt pedig ezzel szerintem élnünk kell.

Ön is kitért rá – illetve a kormánypártok számos tagja –, hogy vannak olyan politikusok, akik megpróbálják meghiúsítani, hogy Magyarországra uniós források érkezzenek, akadályozzák a megállapodást. Rendre a magyar ellenzék európai parlamenti képviselőiről beszélnek így. Ön tapasztalt bármi ilyet? Van bizonyíték – akár lefülelt találkozó, hangfelvétel –, ami ezt az állítást igazolná?

Azt tudom, hogy az Európai Parlamentben vannak frakciók – benne magyar EP-képviselőkkel –, akik azt szeretnék, hogy ne jöjjön létre ez a megállapodás. Hogy ők mit tesznek, az az ő lelkiismeretükön múlik.

De miben mutatkozik meg az ön által állított nyomásgyakorlás?

Parlamenti határozatokat terjesztenek elő, amiben felszólítják a Bizottságot arra, hogy ne állapodjon meg Magyarországgal. Csak egy példa: amikor Lengyelországgal megállapodott az Európai Bizottság a jogállamisági feltételekről, akkor az EP-ben bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, aláírásgyűjtésbe kezdtek ottani frakciótagok.

Ám az nem Magyarország ellen szólt.

Nincs kétségem, ha Magyarországgal megállapodásra jutna a Bizottság, az Európai Parlamentben élénk tiltakozás lenne. Ez nem vádaskodás, ezek tények, melyek tetten érhetők parlamenti határozatokban, felszólalásokban.

Azonban ez feltételezés az ön részéről, hogy ez így lenne, ami nem feltétlen tényszerű.

A határozatok tények, a felszólalások tények, ami Lengyelországgal történt a megállapodás után az tény. Ami ezeken alapszik, az már valóban feltételezés, hogy az Európai Parlamentben többen felemelnék a hangjukat.

Lázár János a Tranzit Fesztiválon az ön brüsszeli tárgyalópartnereit kokainozó fiataloknak, gazembereknek nevezte. Ön tapasztalt bármi ilyet, ami ezt alátámasztaná?

Arról Lázár Jánost kellene megkérdezni, hogy miért mondott ilyet.

Azért ez mégis csak különös, amennyiben ön mást tapasztalt.

Lázár János szerintem csak arra utalt, hogy sok esetben nagyon komoly, nagyon kemény tárgyalásokat kell folytatni Brüsszelben, amelyek nem mindig barátságosak.

Kokainozással vádolni valakiket mégis csak több a komoly, barátságtalan hangulatú tárgyalásoknál.

Vannak barátságtalan tárgyalások is, maradjunk ennyiben.

(Fotó: Pozsonyi Roland)

Nehéz volt gyerekek sorsa, valamint a gyerekek nevelése Magyarországon. A nehéz körülmények okai között szerepelnek a korlátozott óvodai férőhelyek, az akadozó egészségügyi ellátás, továbbá az is, hogy megduplázódott a gyermekpornográfia áldozatainak száma.