Mutatjuk a számokat: brutális mennyiségű pénzt szed be az állam tőlünk

Az energiaárak elszállása miatt a kormány arra kényszerült, hogy a kedvező rezsiárakat biztosító rezsicsökkentés költségének egy részét a lakosságra terhelje. Ennek nyomán az idei költségvetési hiány biztonsággal teljesíthetővé válik, valamint a 2023-as deficit is a helyére kerül, amennyiben az EU-források megérkeznek, vagyis sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal és a gazdasági kilátások nem romlanak tovább - erre a következtetésre jutnak a költségvetés aktuális állapota és a héten bejelentett rezsiintézkedés hatása alapján az OTP Bank makrogazdasági elemzői, amit a Portfolio.hu szemlézett.

Mint írják: miközben az energiaárak és az infláció kilőttek, ezért szétcsúszott a költségvetés, emiatt a május óta bejelentett hatalmas költségvetési kiigazítás (különadók, adóemelés, minisztériumi kiadáscsökkentés, beruházáselhalasztás és ezek terv szerinti megvalósítása) már nem lennének elegendőek.

Az elemzés szerint viszont így - minden más tényező változatlansága mellett - a rezsicsökkentés többlet finanszírozási költsége a GDP arányában idén 1,6, míg jövőre 3,4% lenne - számolták ki a bank elemzői.

A kormány döntése után viszont a rezsicsökkentés teljes számlájának harmada-fele megspórolható lehet az állam részéről, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ekkora terhet viselhetnek a háztartások.

A bank elemzői által készített összegző táblázatból kiderült, hogy számításaik szerint a rezsicsökkentés szűkítése idén 500 milliárd forintnyi, jövőre pedig 1050 milliárd forintnyi kiadás-megtakarítást jelent az államnak.

Ez zt is jelenti, hogy míg a rezsicsökkentés módosítása nélkül a büdzsé GDP-arányos hiánya idén 4,6 százalék jövőre pedig 5,1 százalék lenne.

A piaci rezsiárak részbeni lakosságra történő ráeresztése után viszont a deficit idén 3,8 százalék, jövőre 3,5 százalék lehet. Vagyis idén túlfuthatunk a célon, míg jövőre épp teljesíthetjük azt.