MSZP: Jövőre is a felsőoktatás lesz az egyik nagy vesztes

Az MSZP szerint a jövő évi költségvetési javaslatnak is a felsőoktatás az egyik nagy vesztese, mert bár kicsivel több támogatást kap a tavalyinál, negyvenmilliárd forinttal kevesebbet, mint 2010-ben.

2013. október 30., 14:13

Hiller István volt oktatási miniszter szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a büdzsé további színvonalesést okoz majd, és növeli a fiatalok elvándorlását. Noha az idei 123 milliárd helyett jövőre 136,7 milliárd forint támogatáshoz juthat a felsőoktatás, és további tízmilliárdot elkülönítenek egy struktúraátalakítási alapban, az ágazat így is negyvenmilliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat, mint négy évvel korábban, ez 20 százalékos, reálértéken 30 százalékos veszteség a kormányváltás óta – fűzte hozzá.

A szocialista politikus azt mondta: ma már szakmai konszenzus van arról, hogy a felsőoktatásban a Széll Kálmán tervekkel végrehajtott megszorítás átgondolatlan és eltúlzott volt.

A támogatás radikális csökkenése miatt – folytatta – működési zavarok alakultak ki az intézményekben. Példaként hozta a Nyugat-magyarországi Egyetemet, a Pécsi Egyetemet és a Budapesti Corvinus Egyetemet, hozzátéve: jövőre az összes vidéki főiskola válságos helyzetbe juthat, de nehézségei lesznek minden olyan intézménynek, amelynek nincs jelentős külső bevétele, veszélybe kerülhetnek az ösztöndíj- és bérkifizetések.

Hiller István megjegyezte: a meggondolatlan felsőoktatási megszorításnak közvetlen társadalmi hatásai vannak, egyre több fiatal hagyja el az országot, és tanul külföldön.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.