Mi lesz a Fidesz öröksége 2014-ben?

Bevezetőjében Kiss Péter, volt szociális és munkaügyi miniszter arról beszélt, hogy a Táncsics Alapítvány keretében elindult egy munkaprogram, ami arról szól, hogyan lehet megteremteni a Fidesz-kormányzat rossz politikáinak alternatíváját. Nem csak arról kell beszélni ma már, hogy mit nem kell csinálni, hanem hogy mit kell helyette tenni, mik a megoldási lehetőségek. Fel kell tenni a kérdést, hogy mi lesz a Fidesz öröksége 2014-ben – utalt egy esetleges kormányváltásra.

A tarthatatlan élethelyzetekkel először is szembe kell nézni – jelentette ki Kiss, és KSH-statisztikákkal illusztrálta szavait. A 2011-es kimutatást idézve elmondta, hogy a magyar családok 74%-a nem képes 50 ezer forintot elérő kiadást vállalni, 29%-a anyagi okokból kifolyólag nem képes rendszeresen húst fogyasztani, 25%-a a hiteltörlesztéssel vagy a rezsivel fizetési hátralékban van, a családoknak pedig több mint tizede pedig nem képes megfelelően fűteni a lakást.

A hátrányos helyzet 4,2 millió főt sújt ma Magyarországon – szögezte le Kiss Péter.

Meg van kötve a következő kormány keze

Fleck Zoltán jogszociológus, egyetemi tanár szerint súlyos probléma, hogy az alaptörvény hatályba lépése óta meg van kötve a következő kormány keze, mert nem tudja megváltoztatni az adótörvényeket, rehabilitálni az állampolgári jogokat, ebből következően pedig nem tudja végrehajtani a jóléti politikákat.

Kiemelte, hogy a következő kormány nem tudja a gazdaságpolitikát sem rendbe tenni, mert ennek legalapvetőbb eszköze a költségvetés – ennek elfogadása viszont akadályozva lesz. „A költségvetés elfogadásának meghiúsításával lényegében politikai instabilitás teremthető” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a jóléti politikák, állampolgári jogok és a tarthatatlan élethelyzetek ezer szállal kötődnek a jogállami berendezkedéshez.

„Élesen fogok fogalmazni: félautoriter rendszerben, ne adj isten diktatúrában nem lehet sikeres jóléti államokat működtetni. A XX. század története is arról tanúskodik, hogy nem lehet, mert csak kirekesztést és tömegek lecsúszását okozza. A jogoktól való megfosztás nem független az életkörülményektől” – jelentette ki Fleck Zoltán.

A szakember meglátása szerint a kettészakított társadalom Magyarországon nem új jelenség. Hihetetlen mértéket öltött a reményvesztettség, és ez lebénítja a társadalmat, az emberek pedig többféleképpen reagálnak a reményvesztésre: van, aki fogja magát és becsomagol, van, aki elfordul a közélettől – fogalmazott.

Úgy nem lehet létrehozni egy normális demokratikus Magyarországot, hogy ha nem lesz hozzá emberi tőke. Az emberei tőke lerombolása nagyon gyorsan következhet be. Az elmúlt két évben ez a folyamat turbulenssé vált – szögezte le.

Az állampolgári jogok rehabilitációja jó kiindulópont arra, hogy reményt adjon a közeljövőben. A szakember arra figyelmeztetett, az EU és vezető államai ne akarják, hogy a magyar társadalom Európa-ellenessége szociális okok miatt tovább erősödjön.

A baloldal a szavazatvesztést is kockáztatná

Lévai Katalin egykori esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió államait egységesen sújtó pénzügy-gazdasági válság nem egyenlő mértékben mélyült mindenhol társadalmi válsággá.

Magyarország abban tér el nagyon markánsan a nyugati demokráciáktól, hogy „szétbombázza” a jóléti államot, ezzel párhuzamosan stigmatizálja a szegényeket. Ezzel a szociális érzéketlenséggel és a jóléti háló leépítésével táptalajt ad a rasszizmusnak és kirekesztésnek – mondta Lévai, aki szerint a folyamat következményeként „perempolgárok” tömegei jelennek meg.

A volt miniszter arra kijelentette, hogy a Fidesz-kormány hatalomra kerülése óta egyfajta restauráció történik: kezd elfogadottá válni egy anakronisztikus rendpártiság, mindez a demokratikus jogok leépítésével annak a veszélyét hordozza magában, hogy Magyarország latin-amerikai útra térhet át.

Lévai (Ferge Zsuzsa nyomán) úgy fogalmazott, hogy a mostani egy „perverz” elosztási mechanizmus, amely nem a leszakadóknak kedvez, hanem a jómódban élőknek.
Ha egy baloldali kormány kerülne hatalomra, annak első dolga lenne, hogy ezt a szemléletet a méltóság és méltányosság elve alapján megváltoztassa – szögezte le.

A politikus véleménye szerint Magyarországon a modern kori történelem során soha nem volt erős a szolidaritás, ugyanakkor gyenge a civil társadalom. „A baloldalnak nagyon fontos feladata, hogy a társadalmi szolidaritásra építse a programját, még akkor is ha ezzel szavazatvesztést kockáztat, hosszú távon mégis ez az a tisztességes politizálás, amire építeni lehet” – jelentette ki.

Egész Európa azzal küzd, hogy megteremtse az egyensúlyt a versenyképesség és a szociális vívmányok megőrzése között. – mondta Lévai, kiemelve, hogy ha kettészakad a társadalom, és nincs integráció, akkor történik meg az antidemokratikus és szélsőségesebb erők hatalomra jutása.

„El kellett volna olvasni az alaptörvényt…”

Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) volt főigazgatója leszögezte, hogy az az alkotmánymódosítás teremtette meg a nyugdíjrendszer horizontális és vertikális szétverését, amely kimondta, hogy ellátáshoz való jogot csak a korbetöltött öregségi nyugdíjasok szereznek, „mindenki más a »futottak még« kategóriába tartozik”. A szakember szerint ez tisztította meg az utat a jelenleg hatályos alaptörvény előtt, amely a biztosítási kockázatokat már rendkívül szűken kezeli.

Barát szerint tévedés azt gondolni, hogy a kormány részéről ötletelés folyik, mert szabályozási oldalról nézve félelmetes rendszer állt össze. Mint kifejtette, a jelenleg regnáló hatalom érzékelte, hogyan lehet a tehetetlenségi nyomatékot úgy rázúdítani az emberekre, hogy az ne egyszerre jelentkezzen. A tantusz először a rendvédelmi dolgozóknál esett le, a többiek bíztak abban, hogy majd megússzák. „El kellett volna olvasni az alaptörvényt, amelyből világos látszik, hogy itt egy helytelen, és felületes diagnózisra épülő, rossz terápiát alkalmaz a jelenleg regnáló hatalom” – jelentette ki Barát.

Az ONYF volt főigazgatója szerint ma már azok a nyugdíjasok is bizonytalanságban érzik magukat, akiket egyelőre nem bántottak, mert „a kormány a szociális biztonság érzetét is hazavágta”.

Véleménye szerint az egyéni élethelyzetekre gyakorolt legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kormány megszüntette az emelkedő korhatár mellett az előrehozott öregségi nyugdíjat. „Az én ízlésvilágomba belefér egy emelkedő korhatárú öregségi nyugdíj, mert ha például állásából elküldenek egy 60 éves embert – ami manapság nem ritka jelenség – akkor csak három hónapig kap munkanélküli segélyt, de a nyugdíjkorhatárig még van három éve” – fogalmazott.
A másik óriási probléma – mint mondta –, hogy megszűnt a nem rehabilitálható rokkantak védelme. Ha valaki 58 éves korában megrokkan, kap egy kis összegű ellátást, hiába fizetett hosszú időn át járulékot.
Barát Gábor véleménye szerint ugyancsak problematikus, hogy nincs baleseti védelem az üzemi baleset esetében. Egy példával illusztrálva kifejtette, hogy ha valaki részegen vezet, nekimegy a fának és megrokkan, ugyanazt az ellátást kapja, mint aki termelő munka végzése közben üzemi balesetet szenved „Hol itt az értékrend” – tette fel a kérdést.

Olyan értékrendet kell kialakítani, amely világossá teszi az értékközösséget, tartalmilag definiálja a szolidaritást, és világosság teszi, mi a szociális rászorultság és a biztosítási keret – zárta gondolatait Barát Gábor.

Döbbenetes kijelentés egy fideszes honatyától

Vécsi István, az 1900 lelket számláló Ricse polgármestere, volt országgyűlési képviselő példákkal illusztrálva mutatta be a mai magyar vidéki szegénységet. Azt mondta, a nagyobb településeken, városokban nem tudják átérezni teljes mélységében ezt a problémát, mert ha tudnák, miről van szó, akkor sokkal hangosabban és sokkal korábban odaálltak volna az ügy mellé. Véleménye szerint a szolidaritás hiánya volt az egyik tényező, amely a Fidesz kétharmados győzelméhez vezetett.

Vécsi leszögezte, a magyar vidéken nincs elsődleges munkaerő-piac. „Tévednek, akik úgy gondolják, hogy a vidéki emberek lusták és nem szeretnek dolgozni. Azok az emberek, akiknek nincs a kezében termelőeszköz, a demokrácia visszabontását követően halálra vannak ítélve” – fogalmazott.

„A két évvel ezelőtti minimálbér 60 200 forint volt, ez most – szerencsésebbeknek – 47 ezer forint, aki nincs ilyen szerencsés helyzetben, az csak 35 ezer forintot kap, ha sikerül hatórás munkához jutnia, és ezt is csak évi két hónapban. A következő 10 hónapban 22 800 forint jut, de csak egy főnek a családban. Ha egy háztartásban él a férj és a feleség, akkor is csak 22 800 forintot kapnak” – mondta Vécsi István. Elmondása szerint emiatt kialakult az a gyakorlat, hogy a házaspárok máshová jelentkeznek be, ez a napi túlélésüket segíti ugyan, mert mindketten megkapják a szóban forgó összeget, de ez később bosszulja meg magát, mert özvegyi nyugdíjra csak ötével együttélés jogosít.

A polgármester tapasztalatai szerint a stressz, a veszekedés és a bizonytalanság a mindennapi élet része. „Ilyen nyomorúságot, reményvesztettséget és félelmet [az emberekben] a 22 év alatt én még nem éreztem” – mondta. Hozzátette, hogy a legnagyobb szegénységben élő családoknak nincs jövőképe, a gyermekeiket nem tudják taníttatni, a mostani köznevelés pedig nem abba az irányba megy, hogy ezeknek a családoknak a gyermekeit felemelje.

„Ezek a családok nem tudnak rendesen táplálkozni, nincs egészséges életmód. Tejtermék nem jut, mert drága. Orvoshoz nem mennek el, azt mondják, hogy fölösleges, mert úgysem tudják a gyógyszert megvásárolni. Az idősebbeknek a család összedobja a pénzt gyógyszerre” – fogalmazott a polgármester. Felidézte, olyan emberek keresték meg, akik arról panaszkodtak, hogy nem akarják megint fűtetlen házban kihúzni a telet.

A Fidesz közbiztonsággal kapcsolatos választási lózungját („Két hét alatt rendet teszünk”) idézve kifejtette, hogy térségükben a rendőrség bírságolási gyakorlata is csak mélyíti a válságot. Két példát kiemelve elmondta, hogy az egyik, rossz anyagi körülmények között élő helybéli édesanyát 19 ezer forintra büntették, mert lámpa nélküli biciklin ment dolgozni, egy fiút pedig ugyanakkora összegre büntettek, mert külterületen nem a forgalommal szemben, hanem azzal párhuzamosan gyalogolt.

Az ilyen szegénységben élő ember vagy sokkal hamarabb meghal a körülményei miatt, vagy elmegy a bűnözés irányába – összegezte Vécsi István.

Inkorrekt a Matolcsy-féle jobboldali, unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika, amely a szegényektől elvesz, a gazdagoknak kedvez, végül a cechet ugyancsak a szegényekkel fizetteti ki – jelentette ki a polgármester, hozzáfűzve, felháborító, hogy a politika védelmére Lengyelországból hoznak szimpátiatüntetőket a Békemenetre.

Vécsi István a beszélgetés végén egy hallgatói kérdéssel kapcsolatban azt is elárulta, hogy térségükben, a fideszes országgyűlési képviselővel folytatott tárgyaláson, amikor segítséget kértek bizonyos ügyekben, a kormánypárti honatya úgy válaszolt, hogy neki az egzisztenciális problémákat jelentene, úgyhogy tőle ne várjanak segítséget.

A pódiumbeszélgetés teljes terjedelmében