Merkel: „Az illiberális szóval a demokrácia vonatkozásában nem tudok mit kezdeni”
„Az illiberális szóval a demokrácia vonatkozásában nem tudok mit kezdeni”, jelentette ki Angela Merkel német kancellár hétfőn az Orbán Viktorral való tárgyalásaik után tartott sajtóértekezleten. A vendég szólt arról, hogy szóba kerültek „a civil társadalom fejleményei is”, s hogy mennyire fontos egy demokráciában együttműködés az ellenzékkel és a civil szervezetekkel. Az Ukrajnának való fegyverszállítást mindkét kormányfő elutasította.
Merkel szólt arról, hogy látogatásán meghallgatja még a német gazdaság helyi vezetőit is, hogy megtudja, mi a jó és mi vált ki bírálatot a két ország gazdasági kapcsolataiban.
A kancellár szerint egyetértettek Orbánnal abban, hogy- mivel katonai megoldás nem lehetséges -mielőbbi tűzszünetre és tisztes, békés rendezésre van szükség az orosz-ukrán viszályban, mégpedig a (nagyhatalmak által támogatott) minszki egyezmény alapján. Szavaiból kitűnt, hogy e kérdésben (feltehetően az Oroszország elleni további uniós szankciók tekintetében) vitája lehetett Orbánnal, mivel hangoztatta: „Az európai egység nagy érték, Európa mindig akkor volt erős, ha országai közösen léptek fel.”
Az EU és a Moszkva által létrehozott Eurázsiai Gazdasági Térség együttműködése ügyében a jelek szerint egyetértés volt, mindketten méltatták annak fontosságát, de elsősorban Orbán, kijelentve: „Az EU nem lehet versenyképes az orosz energiaforrások nélkül.”
Német tudósító kérdésére, mi a véleménye az Európai Néppártnak az Orbán által hirdetett „illiberális demokráciáról”, a kancellár azzal válaszolt, hogy pártja amely (a Fideszhez hasonlóan – a tud.megj.) az Európai Néppárt tagja, politikáját három alapra helyezi: a keresztény-szociális, a liberális és a konzervatív alapelvekre, ezért az illiberális kifejezéssel a demokrácia vonatkozásában nem tud mit kezdeni. Vendéglátója ezután sietett leszögezni: szerinte nem minden demokrácia liberális, az utóbbi jelzőt nem lehet előnyben részesíteni...
Egy másik német tudósító kérdésére, összehangolja-e a klét ország külpolitikáját, Merkel általános, kitérő választ adott, miszerint rendszeresen egyeztetik álláspontjukat az Unióban, a NATO-ban s persze minden ország a maga érdekei szerint hozza meg döntéseit.
Az elsőnek beszélő Orbán Viktor hangoztatta, hogy mivel a magyar gazdaság és a háztartások ellátása az orosz gázon alapul, az idén lejáró szállítási szerződés meghosszabbítása az első félév legfontosabb feladata. Orbán felsorolta a két ország beható gazdasági kapcsolatainak ismert számait, méltatta a 6.000 magyarországi német vállalatot, amelyek 300.000 embernek adnak munkát.
Felidézte Merkel kijelentését, amikor 2010-ben bemutatkozó látogatáson járt nála, miszerint „minden országnak el kell végeznie házi feladatát” – s lám: „Magyarország, amely 2010-re Görögország előtt ment csődbe, most 22 év foglalkoztatási rekordját állította fel s tavaly a gazdaság fejlődése tekintetében a 2.-3. helyen állt az Unióban”. Mivel a késéssel kezdődött sajtóértekezleten alig néhány kérdésre volt mód, Orbánnak ez utóbbi kijelentését sem volt idő megkérdőjelezni.
