Megint beigazolódott, hogy a szakmai tiltakozóknak volt igazuk a kormánnyal szemben

Beigazolódtak az előzetes félelmek, több ágazati szakmai érettségi tárgyból is nagyon gyenge eredmények születtek középszinten a szakképző intézményekben – írja a Magyar Nemzet. Az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint 35 tárgyból kilenc esetében – például gépészet, környezetvédelem-vízgazdálkodás, élelmiszeripar – a diákok átlaga még a hármast sem érte el. Összesen több mint 24 000 diák érettségizett középszinten szakmai tárgyból, majdnem nyolcezer vizsgát írtak az igen gyengén sikerült tantárgyakból – derül ki a lap által összesített adatokból.

Fotó: MTI

Bár a kormányzat – és a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – évek óta minél több diákot szeretne a szakképzésbe terelni, az eredményeken jól látszik, milyen megdöbbentően nagy szakadék van a gimnazisták és a szakképzésben tanulók jegyei között. Például míg magyar nyelv és irodalomból a gimnáziumok diákjai középszinten 70,3 százalékot teljesítettek, ez a szakgimnáziumokban (korábban: szakközépiskola) már csak 53,6 százalék volt, míg a szakközépiskolákban (korábban: szakiskola) már csak 45,5 százalék. A matematika esetében 63,1, 44,6 és 36,1 százalék körül alakultak az eredmények, de németből is jelentős különbségek voltak.

Ugyanakkor a 2017-es érettségiken több közismereti tárgyból is túlszárnyalták tavalyi diáktársaik eredményeit az idei vizsgázók (ami a jelentősen megvágott közismereti képzést tekintve kisebb csoda), például matematikából 3,02-ról 3,15-ra javult az érettségizők átlaga. Ám igazán látványos javulást kémiából (3,75-ról 4,22-ra) és informatikából (3,58-ról 4,05-ra) értek el. Azt, hogy az informatikaérettségik mennyire jól sikerültek, az is bizonyítja, hogy míg tavaly jeles bizonyítványuk alapján csak 5438-an válthatták ki az ECDL-bizonyítványt – az európai számítógép-használói jogosítványt –, idén már 6612-en.

További érdekesség az idei vizsgákkal kapcsolatban, hogy bár idén kétezerrel kevesebb, összesen közel 39 000 emelt szintű írásbeli vizsgát tettek a főbb tantárgyakból a középiskolások, az OH adatai szerint több javítással kapcsolatos észrevétel érkezett, mint az elmúlt öt évben valaha. A rekordszámú, több mint 3700 beadványból több mint 890-et az emelt történelemvizsga miatt írtak. Ez azt jelentette, hogy a történelemdolgozatok közel 16 százaléka miatt reklamáltak a diákok, így idén ez bizonyult a legproblematikusabb tantárgynak. Arányaiban a legkevesebb észrevétel az emelt szintű német, illetve angol tantárgyhoz érkezett.

A szakgimnáziumi érettségik már a vizsgák megkezdése előtt nagy vihart kavartak, ugyanis a szakemberek szerint súlyosan alkotmánysértő módon bonyolították le. A diákok és a tanárok csak tavaly december legvégén ismerhették meg az új érettségi követelményeit, holott a vizsgára négy év alatt kellett volna felkészülniük. Legalább harmincezer diák érettségizhetett úgy, hogy a vizsgákért felelős tárcák mulasztást követtek el, törvénysértő intézkedéseket hoztak. (Arról nem is beszélve, hogy 2013-ban érte az elsős diákokat az a változás, amely szerint az érettségijük nem csupán egy „normál” középiskolai érettségi lesz egy szabadon választható tárggyal, hanem kötelezően meghatározott, szakmai érettségivel kombinált vizsga.)

A csaknem harmincezer tanulót érintő rendelet készítői fittyet hánytak arra, hogy a fiatalok nem néhány hónap alatt készülnek föl életük egyik meghatározó állomására, hanem évekig tanulnak rá. Tanulási stratégiájukat alapvetően befolyásolja, hogy milyen tárgyakra készülnek, milyen szinten adnak számot a tudásukról, illetve az, hogy milyen követelményekre, tételekre kell készülniük. Ezekhez a stratégiákhoz a szülők gyakran erejükön felül nyújtanak segítséget gyerekeiknek, hogy hozzásegítsék őket a sikeres felsőoktatási felvételihez vagy a sikeres munkavállaláshoz.

A kritikákra válaszul a kormány elhárította a felelősséget. A kabinet álláspontja szerint ugyanis minden változás időben ismert volt, mindenre kellően fel lehetett készülni. Palkovics László érvelése arra épül, hogy már a 2011-ben elfogadott köznevelési törvényből kiderült: az ötödik vizsgatárgy a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy lesz. A diákok és a Civil Közoktatási Platform azonban azt hangsúlyozzák: hiába volt ismert 2011 óta, hogy majd lesz egy kötelező szakmai tárgy, ha a minisztérium az új szakmai tárgy tartalmát csak néhány hónappal az érettségi előtt határozta meg, így a tanárok nem tudták, mire készítsék fel a diákokat, és a diákok sem tudták, miből készüljenek.

A teljes szakképzési rendszer átalakításának még 2011-ben látott neki a kormány: az ágazatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László fennhatósága alá utalta. Az ezen a területen tanuló gyerekek oktatását 2015-ben kiszakították a humántárca kötelékéből, és a Nemzetgazdasági Minisztérium alá rendelték. A szakiskolások képzésében harmadára vágták a közismereti képzés arányát, és bevezették a duális képzést – lényegében visszahozták a tanoncképzést. Mindez – párhuzamosan a tankötelezettség 18-ról 16 évre csökkentésével – szakemberek szerint óriási hátrányokat okoz a későbbiekben a munkaerőpiacon.